Ács Péter, Szeged

A temetőkutatástól az anyakönyv rekonstrukcióig…

2025.06.10.

Egy település, egy közösség életének múltjáról rendkívül sok információt rejt egy temető. Ennek jó része feltáratlan, mivel a látogató leginkább saját felmenőiről kíván megemlékezni, ami célzott látogatást jelent, igy a rejtett kincsek feltáratlanok maradnak. Még 2022-ben Dömsödön az első világháború áldozatait kutatva tapasztaltam meg, hogy mennyi ismeretlen plusz információt tartalmaznak a sírfeliratok, melyek kiegészítették az áldozatok adattárát. Épp ennek a munkának a során kért meg egy hősi halott rokona, hogy elszármazott rokona sírját keressem meg lakóhelyemen Szegeden az izraelita temetőben.

A kérésnek a gondnok segítségével eleget tudtam tenni, de ugyanakkor a helyszínen tapasztaltak sok vegyes érzést keltettek bennem. Egyrészt jó volt látni a másfél évszázados sírok tömegét annak, aki egyébként hozzászokott, hogy a keresztény és a mai kultúrákban sírok megszűnnek, az ember saját dédszüleinek nyughelyét már nem leli. Ugyanakkor szomorú volt tapasztalni, hogy a közel 15 ezer sír dokumentálása igen szegényes.

Egy kézzel írott regiszteres füzet csak neveket és sirhelyeket tartalmazott (lásd 1. sz. függelék), mely alapján a sok azonos nevű elhunyt sírjának felkeresése külön kalandtúra szervezését kívánja meg. Ha meg is találja a sirt, azonnal felmerül a következő kérdés, hogy az itt nyugvó személy vajon az én családom tagja, vagy csak névazonosság áll fenn. A helyzetet még tovább súlyosbítja a holocaust tragédiája, hiszen családok sokaságából egy-két generáció emlékei kiestek, biztos támpontok helyett csak kérdőjelek sokasága készteti megtorpanásra a látogatót.

Ugyanakkor a temető dokumentáltsága - más módon - az egyik kiemelkedő az országban. Ábrahám Vera Szegeden élő könyvtáros 2016-ban egy 530 oldalas könyvben írta le a temető történetét. A könyv részletesen tartalmazza az akkor elérhető dokumentumok aprólékos feldolgozásával a temetőben nyugvó személyek nevét, sirhelyét, alkalmanként kitérve az ismert elhalálozási évre, de a fent leírt problémákra alapvetően nem ad választ. A hitközség archívumában elbeszélgettünk a további lehetőségekről.

Én mint családkutató javasoltam a halotti anyakönyvi bejegyzések felkutatását, adatbázisba rögzítését és külön kutatási munkával, a sírokkal való egyeztetés alapján, az ott nyugvó személyhez kötődő dokumentumok azonosítását. Evvel tudtuk folytatni az ő dokumentált kutatását.

A megfogalmazott alapelvek, igazodva a mai lehetőségekhez, a következők:

elektronikus adatbázis létrehozása
a temető parcella és sírbeosztását követő nyilvántartási rendszer
internetes elérés biztosítása a Szegedi Zsidó Hitközség honlapján keresztül
temetői helyszíni betekintés biztosítása laptop rendszerbe állításával

A munka 2023 márciusában kezdődött meg. Az elérhető dokumentumok alapján eddig 5000 elhunyt személyhez tudtuk hozzárendelni az anyakönyvi dokumentumot, vagy néhány esetben ennek hiányában gyászjelentések, újságban megjelenő hírek rögzítésével. Ez utóbbi dokumentumok felderítésének fő oka, hogy adatvédelmi szempontból az 1980 utáni anyakönyvek nem kutathatók. A másik nem elhanyagolható eredmény, hogy közel 2000 olyan elhunyt személy halálának anyakönyvi bejegyzését vettük nyilvántartásba, akiknek nyughelye még nem ismert. A munka folytatódik sírtól sírig járva.

A kutatás folyamata azonban új lehetőséget adott. Ez pedig a hitközségnél hiányzó anyakönyvek rekonstruálása. Erre két esemény ad okot. 1942 és 1945 között nincsenek vezetett anyakönyvek. Az 1886 és 1909 közötti adatokat tartalmazó halotti anyakönyv a holocaust zűrzavaros időszakában elveszett.

A Mária Terézia által elrendelt és azóta alkalmazott nyilvántartási rendszerről annyit kell tudni, hogy 1895 szeptember 30-ig a vallási felekezetek kötelező feladata volt a nyilvántartás vezetése, azt követően pedig állami önkormányzati feladat lett, és az ma is.

A hiányzó halotti anyakönyv adatainak, ha nem is teljes körű, de meghatározó méretű rekonstruálása lehetséges. Ennek alapját a következő lehetőségek adják:

Az 1886-1895 közötti hitközségi halotti anyakönyv interneten megtalálható az állami levéltárnak benyújtott másodpéldány alapján, az teljes körűen letölthető a mormon egyház honlapjáról a familysearch.org oldalra regisztrált személyek számára, így kinyomtatva elérhetővé tehető a hitközség levéltárában az érdeklődők számára.

Az 1895-1909 között elhunytak azonosítása már bonyolultabb, de nem lehetetlen, ahogy az elmúlt évek tapasztalata mutatja. Az állami előírások szerint a kezdetektől egészen 1950 tavaszáig az anyakönyvek kötelező rovata volt az elhunyt vallásának beírása. Innen már csak egy kötelező lépés a kutató munkához, meghatározni, hogy mely helységek izraelita lakosai tartoztak szervezetileg a Szegedi Hitközséghez. Ezek után adott a munka, azaz valamennyi település anyakönyveinek végig lapozása és a bejegyzett izraelita vallású elhunytak adatlapjának letöltése.

Különleges előnyt jelent ebben a munkában, hogy az 1895 október 1. és 1906 december 31. között rendszeresített formanyomtatványok igen gazdag adattartalommal rendelkeznek. (lásd 2.sz. függelék)

A nyilvántartott adatok a következők:

A bejelentő neve
A bejelentő állása (foglalkozása)
A bejelentő lakóhelye
Az elhunyt neve
vallása
állása
állása (foglalkozása)
lakóhelye
születési helye
életkora
házastársának családi és előneve
atyjának családi és előneve, állása (foglalkozása) és lakóhelye
anyjának családi és előneve, állása (foglalkozása) és lakóhelye
a halál helye
a halál ideje
a halál oka

A dokumentum igen értékes részletes adatokat tartalmaznak a betekintő számára, amihez még hozzájárul az a tény, hogy túlnyomó esetben a bejelentő az elhunyt családtagja, ami tovább gazdagítja az információ tartalmát.

Ezek együttes értékelése alapján az anyakönyv rekonstrukció egyik része egy idősorrendi táblázat a fő adatokkal és kiegészítve a sírhely pontos meghatározásával (lásd 3. sz. függelék), valamint ehhez járul az alapdokumentum, a személyről szóló anyakönyvi bejegyzés.

Nyilvánvaló, hogy teljeskörű rekonstrukcióról nem beszélhetünk, hiszen más távoli településen elhunytak a sírokon szereplő adatok alapján esetleg felkutathatók, de ez esetleges.

Más a helyzet az 1942-45 között elhunytak esetén. A szegedi tapasztalatból kiindulva anyakönyvezték a településen elhunytakat. Számos esetben a gettóban, téglagyári gyűjtőben (lásd 4. sz. függelék), szállítás közben elhunytak bejegyzésével találkozunk, ebből adatbázis készül, de például az elhurcoltak már csak későbbi utólagos anyakönyvi bejegyzésben találhatók, messze nem teljes létszámmal.

Kérdezheti bárki, mi értelme van ennek a munkának. Kívánom legyen részese hasonló élményben, mint amiben én részesedtem. Egy izraelita testvérpár családját kutatva megtaláltam a szépszülők sírját, akikről ők semmit nem tudtak. Meglátogattuk egy kis falu gondozott izraelita temetőjét, megálltak a több mint 230 éve született ősök sírjánál, majd nézhettük a következő nemzedék elköltözötteinek nyughelyét és mire a sétánk végére értünk egy, a településen élt nagy család képe állt össze. A gondolatok már messze túllépték a holocaust okozta siránkozás légkörét és egy gazdag, a hétköznapi élet emlékeivel is gyarapodó világ tárult fel annak minden bíztatásával, hogy a hovatartozás, a múltban megtapasztalt hitbéli élet erőt ad az utódoknak a jelenben, bátorítást a jövőre nézve, amit hazamenve már a hatodik, hetedik nemzedéknek tovább lehet adni.

Ács Péter: acspeter957@gmail.com

Függelék

1.sz.: A temető nyilvántartó füzetének egy oldala

2. sz.: adatlap 1896-ból

3. sz.: rekonstruált anyakönyvi adatbázis

4. sz.: 1944 téglagyári gyűjtőben elhunytak bejegyzése