abrahamlincolnonline.org 

Szerzői interjú

The Lincoln Engima

Gabor S. Boritt, szerkesztő;
A Lincoln-rejtély: Egy amerikai ikon változó arcai;
Oxford University Press, 2001. február;
324 oldal, 30 dollár;

2026.02.14.

Amikor kinyitja ezt a könyvet, egy érdekes esszégyűjteményre bukkan, melynek célja, hogy fényt derítsen e nehezen megfogható férfi életére, például házasságára, az emancipációval kapcsolatos nézeteire és az alkotmány értelmezésére. Egy másik rész illusztrációkat tartalmaz arról, hogyan látjuk Lincolnt ma a különböző művészeti formákon keresztül. Amikor 2001 májusában utaztunk Lincoln vidék keleti részén, betértünk a szerkesztőségbe, hogy megosszuk Önnel a könyvről alkotott első kézből származó benyomásait.

Boritt Gabor jól ismert Lincoln és a polgárháborús körökben, mint polgárháborús könyvek szerzője és szerkesztője. Emellett a polgárháborús tanulmányok korábbi professzora és a Gettysburg College Polgárháborús Intézetének igazgatója a pennsylvaniai Gettysburgben. A Polgárháborús Intézet , egy örök népszerű oktatási program, minden nyáron nyilvános ülést tart a nagy csata évfordulója környékén (június vége - július eleje). Boritt professzor segített elindítani a Gettysburg Semester programot is , amely a polgárháború intenzív tanulmányozását kínálja főiskolai hallgatók számára.

ALO: Kérlek, mesélj egy kicsit a könyved hátteréről.

Gabor Boritt: Nos, mi, Tina, Diane, Rosemary, Linda és én vezetjük a Polgárháborús Intézetet. A célunk, hogy jó tudományos eredményeket érjünk el a nagyközönség számára. Évente tartunk egy ülést, amelyen körülbelül 325 ember vesz részt, a várólistán pedig körülbelül 50-100 fő áll. Beszéltünk a bővítéséről, de egyikünk sincs meggyőződve arról, hogy meg kellene tennünk. Valamit elveszítesz. Nem lehet ezer emberre bővíteni. Az egy másfajta intézmény lenne.

 

A Lincoln-Engima mögött az az ötlet állt, hogy a legkiválóbb tudósokat próbálják megszólítani a nyilvánosság előtt. Az 1980-as években szerveztem egy konferenciát, és ebből egy könyv is született ( A történész Lincolnja ). Ez alapvetően összefoglalta a Lincoln-kutatás területén végzett korábbi munkát. Az 1970-es és 1980-as években a Lincoln-kutatás területe meglehetősen szűk volt. Van egy elméletem erről, de ennyi az egész. Azt hiszem, a vietnami háború miatt Amerika önmagába fordult, és Lincoln ellen is... Lincoln az ország szimbóluma, és legalábbis az én szemszögemből az ország legjobbja. Az 1990-es évek reneszánszát hozták a Lincoln-kutatásokban.

 

Ki tudja, miért változnak a dolgok? Mi is megtettük a magunkét. Elindítottuk a Lincoln-díjat. Ez egy hatalmas díj; nem csak Lincolnnak jár, de minden más tényező változatlansága mellett, ha Lincolnon dolgozol,előnyöd van. Számos Lincoln-társulatbeli nyerte el, köztük Phillip Paludan, William Harris, Doug Wilson és Allen Guelzo. Mindenesetre a 90-es évek megváltoztatták a dolgokat. A 90-es évek sok érdekes embert és érdekes könyvet szültek. Ha követed az előző gondolataimat, szinte olyan, mintha az Egyesült Államok visszatérne önmagához. Több önbecsülésre tett szert, egyrészt.

Phillip Paludan

William Harris

Doug Wilson

Allen C. Guelzo

Magyarország szülötte vagyok, a második világháború alatt születtem. 1956-ban hagytam el Magyarországot. Kétszer jártam Vietnámban. Tudom, hogy a háború... nem szeretem, de ez nem jelenti azt, hogy nem fontos. Amikor az Egyesült Államokra tekintek, a világ perspektívájában tekintek rá. Bármennyire is rossz ez az ország, és rengeteg mindent lehetne javítani, hogy jobbá tegyem, mégis, nos, fényt vet a világra. Szóval soha nem éreztem azt a csüggedést, mint oly sok amerikai.

ALO: Hogyan döntötted el, hogy elkészíted a könyvet?

Gabor Boritt

 

Gabor Boritt: Egy új évezred kezdete volt, és itt az ideje, hogy ott folytassuk, ahol a The Historian Lincolnja abbamaradt. Az írók kifejezetten az általam kért témákról írtak esszéket. Például Doug Wilson a fiatalemberről, Lincolnról beszél, Jean Baker pedig a Lincoln-házasságról. A Lincoln-házasság egyébként az egyik legvitatottabb téma napjaink Lincoln-történetében. Jean egy női szemszögből közelíti meg a témát.

David Herbert Donald

Egy másik közreműködő, David Donald, Lincolnt és konföderációs kollégáját, Jefferson Davist hasonlítja össze. Következtetéseivel egyetérthetünk, de lehet, hogy nem, mivel azt állítja, hogy Davis jobban tiszteletben tartotta a polgári szabadságjogokat, mint Lincoln. Egy másik témában Allen Guelzo, aki szellemtörténész, Lincolnról és az alkotmányról beszél. Bill Harris új, éles pillantást vet Lincoln Appomattox utáni reményeire az országgal kapcsolatban, egy új, ragyogó tudós, Gerald Prokopowicz pedig Lincoln katonai gondolkodásmódját vizsgálja. Saját esszém a gyarmatosításról, azt hiszem, tisztáz néhány dolgot ebben az időszakban, amikor egyesek rasszizmussal vádolják Lincolnt.

Gerald Prokopowicz

A könyv remek befejezéseként Bob Bruce arról beszél, hogyan tekintett Lincoln a halálra. Ez a fejezet eredetileg egy Fort Wayne-ben (Indiana) évekkel ezelőtt tartott előadásából származik. Átírta a Civil War Institute és a könyv számára. Bob a tanárom és mentorom volt Bostonban, amikor posztgraduális képzésen vettem részt. Doris Kearns Goodwin író és televíziós kommentátor imádta ezt a fejezetet. Felkutatta Bobot Washington államban, miután Új-Angliából elköltözött, csak hogy megköszönje neki a hírt. Bob Új-Anglia szülötte – a Bruce család körülbelül 250 éves hagyománya volt ott élni. Jacques Barzun író is a könyv legjobb darabjának tartotta.

Robert Vance Bruce

Doris Kearns Goodwin

Jacques Barzun

Oxford így foglalta össze a könyvet: „Ki volt ő, ez a rejtély? Az emberek kitartóan kérdezősködnek, és a válaszok bátorságot és nagy körültekintést igényelnek. Boldog házasságban éltek Mária és Ábrahám? Vagy alig elviselhető viszályban éltek? Heteroszexuális vagy meleg volt? Rasszista vagy emancipátor? Azonosságot és célt kereső, vagy mélyen depressziós, akár az őrület szélén álló? Katonai zseni vagy a terepparancsnokságról álmodozó? Az alkotmány védelmezője vagy majdnem diktátor? Béketeremtő vagy feltétel nélküli megadást követelő? Miben hitt? Van élet a halál után? A modern történészek megszólalnak ebben a könyvben, és végül a modern művészek is: Picasso és társai.”

ALO: Szerinted Lincoln rejtély marad?

Gabor Boritt: Igen, de a Lincoln-rejtély fellebbenti a fátylat. Négy hét alatt elfogyott, de a következő kiadás érkezik.

ALO: Hol szerezhetik meg az olvasók a könyvedet?

 

Gabor Boritt:Oxfordról azt mondják, hogy a „jobb könyvesboltokban” kapható az Egyesült Államokban és világszerte. Aláírt példányok kaphatók a gettysburgi Gallery 30 -ban.

 

 

 

Boritt Gábor néhány könyve

 

·Lincoln és az amerikai álom közgazdaságtana. Urbana: University of Illinois Press, 1994

· Lincoln, a háború elnöke: A gettysburgi előadások.

· Miért veszített a Konföderáció. Oxford University Press, 1993