Róbert Péter

Ligeti Miklós és Anonymus, az ismeretlen történetíró

2021.10.18.

150 éve született Ligeti Miklós, Lőwy Móric néven Budán 1871. május 19-én, Lőwy Sámuel és Gaiduschek Johanna gyermekeként a Várban, az Úri utcában.
Nevét felnőttként változtatta Miklósra és lett Ligeti Miklós néven kora jelentős képzőművésze.

Főleg szobrokat hagyott az utókorra ami érdekes jelenség, mert a zsidó vallás tiltja faragott művek alkotását. Ennek ellenére a XIX. században már Magyarországon is megjelentek zsidó szobrászok. Néhányan a legsikeresebbek közül: Beck.Ö. Fülöp, Donáth Gyula (a Turul szobrok kivitelezője), Róna József (Savoyai lovasszobor), Telcs Ede, Vedres Márk. Alkotásaik ma is fővárosunk díszei.

A fiatal Lőwy Móric Stróbl Alajos tanítványa volt, majd Nyugatra ment tanulni, először Bécsbe és Párizsba, majd Párizsban a Julian Akadémián tanult festőnek, de főleg mint szobrász alkotott jelentőset. Emlékműveket, portré-szobrokat, zsánereket, épületplasztikákat készített. Munkásságára Rodin művészete volt nagy hatással, első számú magyar követőjének nevezték. Ezt jelzi, hogy 1907-ben a Nemzeti Szalonban közös kiállításuk volt.

Apafi Mihály fejedelem szobra az Országház keleti homlokzatán Ligeti Miklós egyik korai alkotása (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Általában impresszionista jellegű alkotásokkal jelentkezett, márvány vagy bronz aktkompozícióit és portréit formagazdagság és sejtelmes fényhatások jellemzik. Az intimebb kisplasztikák mellett nagy szerepe volt az épületdíszítő szobrászatban (pld. Parlament, Adria Biztosító, Gresham-palota), az épülő Budapesten tág tere nyílt munkásságának. Sok megrendelést kapott, műhelymunkáiban előszeretettel dolgozott ki biblikus és mitológiai témákat. Legnagyobb népszerűséget szobrai szerezték neki. Ferenc József és Erzsébet királynő is a modelljei voltak!

A király legújabb mellszobra Ligeti-műtermében	Erzsébet királyné szobra 1907. szept

Bánffy Dezső miniszterelnök kérésére mintázta meg leghíresebb szobrát, a Városligetben ülő Anonymust (1903),az ismeretlen történetíró szobrát. Az 1,9 méter magas alkotást a szolnoki művésztelepen készítette el, és a szobor teljes méretű gipszmintája egészen a Tanácsköztársaság beköszöntéig díszítette a telep kertjét.

Koncepcióját később így foglalta össze: „Elhagytam minden mellékest és csak az alakra fektettem súlyt, régi olasz, latin leírások alapján az akkori papi öltözékre. Törekedtem az arcot homályba burkolni, és az alakkal kifejezni, amit gondoltam, misztikussá tenni azt, mi titok volt, és marad, a történelmi Gesta Hungarorummal a kézben.”

A névtelen jegyzőt és történetírót, akiről semmilyen kép nem maradt fent, szerzetesi ruhában, fejére kámzsát húzva bronzból mintázta meg, a szobor számos kiszögelése révén rejtélyes jellegű. Ez heves vitákat váltott ki, a zsűri tagjai közül Ligeti egykori mestere, Stróbl Alajos határozottan ellenezte az arctalanságot és a szimmetria hiányát, Fadrusz János viszont egy új korszak első műveként tekintett rá. Talapzatát, amit Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezett, a huzamosabb ideje a fővárosban dolgozó olasz Luigi Mazzi faragta ki

Elismerték tehetségét, a szobor honoráriumából Ligeti egy villát épített a Stefánia úton. A pestiek hamar megszerették, az 1920-as, 1930-as években rendszeresen a szobornál találkozott az éppen ezért róla elnevezett Anonymus-csoport.

Ligeti szecessziós-stílusú villája Zuglóban(Foto: Both Balázs/pestbuda.hu/

 

 

Ugyancsak a Városligetben avatták fel öt évvel később Rudolf trónörökös vadászruhában c. szobrát, közben 1907-ben készült el a Szegeden felállított Erzsébet királyné szobor fehér márványból. Ezek után főleg az akadémikus stílus jegyében készített köztéri emlékműveket, de még azok közt is akad figyelemre méltó.

 

 

Az első világháború utáni anyaghiányt látva, valamint az 1913. évi kiállítása sikerében bízva, Ligeti 1920-ban Angyalföldön kerámiagyárat alapított Petrik Lajos vegyészmérnökkel, kerámiái is szépek (ő lett a Magyar Iparművészeti Társaság elnöke) de folytatta művészi munkáját is, szobrai hozzájárultak a főváros szépítéséhez.

 

1935-ben a Horváth-kertben állították fel Déryné szobrát, amely a színésznőt korabeli ruhában, gitárral a kezében örökítette meg. A szobor a második világháborúban megsérült és elbontották, de herendi porcelánmásolatai sokáig népszerűek voltak.

Ligeti Miklósnak ezt az egész alakos fehér márványszobrát a Budapesten élő,  gyergyószentmiklósi szobrász, Polgár Botond készítette el újra 2010-ben.

 

 

1937-ben avatták fel a Lovas tüzérek hősi emlékművét Budapesten, a mai Dózsa György téren. A mozgalmas többalakos kompozíción kívül 29 város címere ahol tüzér helyőrségek voltak is rajta van. A második világháborúban ez is megsérült, és 1960-ban elbontották. Helyén a Dózsa szobor látható.

Viszont a Bandholtz szobrot amely az első világháború után a Nemzeti Múzeum anyagát Románia hurcolástól megmentő amerikai tábornoknak állít emléket sikerült visszaállítani.

Hóman Bálint kultuszminiszter Ligeti Miklós műtermében a Bandholtz-szoborral. Fényképfelvétel a Tolnai Világlapja 1936. április 15-i számából

A helyén van Rudolf (magyarosan  Rezső) királyfi szobra is. Budát díszítette Csongor és Tünde kedves ábrázolása is.

Haláláig dolgozott, bár ebben köszvény gátolta. 1944 márciusában a Fasor Szanatóriumban súlyos műtéten esett át és december 10-én elhunyt.

Kívánságát, hogy az Anonymus-szobor alá temessék, a háborús viszonyok miatt nem tudták teljesíteni.

A Kerepesi úti temetőben nyugszik, Bory Jenő szobrász készített sírjára emlékművet. Állandó kiállítása megtekinthető Balatonlellén.

Ligeti síremléke a Kerepesi úti temetőben. Fotó: Millisits Máté /pestbuda.hu/

 

---

 

Krisztus sírba-tétele dombormű az Avilai-Szent Teréz plébániatemplomnál Fotó: Both Balázs /pestbuda.hu/

 

Ádám és Éva

 

Éva

 

Szerelem

 

A tudás fája

 

RIPPL-RÓNAI JÓZSEF ARCKÉPE 1900

 

BÁRÓ ORCZY ISTVÁANNÉ ARCKÉPE

 

CSÓK 1902