ARCOK


Szirmai Albert operettszerző,

a nagy magyar operettkomponisták egyik utolsó képviselője

Budapest, 1880. július 2. – New York, 1967. január 15.

2019.12.08

 

Pesten született izraelita vallású családban Schönberger Albert Adolf néven, a pesti Schönberger Miksa Max (1842-1905) és a vágújhelyi (Trencséni kerület, Felvidék, ma Szlovákia) Rosenzweig Anna (Netti) Ernesztina (1845-1909) legkisebb 7. gyermekeként, akik 1869. március 2-án házasodtak össze.

A Zeneakadémián zongorát és zeneszerzést tanult, utóbbi szakon növendéktársa volt Kodály Zoltán és Weiner Leó, a legendás osztályba járt a későbbi "operett-triász" másik két tagja, Kálmán Imre és Jacobi Viktor is.

Hans Koessler legendás zeneszerzés-osztályában Szirmai Albert volt Kálmán Imre és Jacobi Viktor mellett az "operett-triász" harmadik tagja. 1902-től 1905-ig látogatta Koessler óráit.

Miként Kálmán, Szirmai sem rögtön operettekkel kezdte zeneszerzői karrierjét, hanem zongoradarabokkal. Talán a fiatal komponista rejtőzik azok mögött a szalondarabok mögött, amelyek 1902-ben Párizsban láttak napvilágot, Berty Szirmai neve alatt.

 

1906-ban a Pester Lloyd, majd a Polgár című lapok zenekritikusa, 1907-től az egy évig működő Népszínház-Vígopera korrepetitora lett. Zeneszerzői tehetségét a Népszínház igazgatója, Máder Rezső ismerte fel, s 1907-ben színpadra állította első darabját, a Sárga dominót. Az operett csaknem kétszázszor ment táblás házakkal. A Sárga dominó (1907) szinte megelőzte korát: Telefon-dala akkor vált Budapesten népszerűvé, amikor a technika eme csodája éppen hogy megkezdte hódító karrierjét.

Edna belépője/Telefon-dal a „Sárga dominó" c. operettből – Kuplé zongorára, 1907. Zenéjét szerezte és szövegét írta: Szirmai Albert

 Kétséget kizáróan ő a szerzője a franciás ihletésű Hat zongoradarabnak (1909), amely a magyar zeneszerzés palettáján akkoriban még szokatlan színként megjelenő neoklasszikus stílusjegyeket tartalmaz. Egyik, gavott-jellegű tételének szerzői utasításában Szirmai Watteau-figurákra hivatkozik. Akkorra már jól ismerte nevét a budapesti közönség, modern operett szerzőként is. Modernnek azért nevezhető, mert – hasonlóan Jacobihoz, de valamivel korábban – a műfaj angol ágát próbálta a magyar (és osztrák) operett-talajon meghonosítani..

 

Szirmai a pesti kabaré sajátos "folklórjához" is hozzájárult. Gábor Andor verseire rövid kuplékat komponált, párizsi mintára. A hangulatos album Fehér kabarédalok címmel jelent meg 1911-ben a Bárd-kiadónál. "Ezt a magyar kabarét röviden és találóan úgy lehetne jellemezni: újságírás a színpadon" – írták az előszóban a szerzők, s huszonöt dallal bizonyították koncepciójuk létjogosultságát, megénekelve a pesti lármát, a villamost,

Rády Imre - A villamos. Zenéjét szerezte: Szirmai Albert

 a hölgyek kalapját, a lepedők poloskáit, a "Zserbót", a "TéHázat", a gőzfürdőt és a tőzsdét.

Mezei Mária - Zserbo-bo -bo- bo-ban. Zenéjét szerezte: Szirmai Albert

 Ugyanebből a korszakból Szirmai egy másik dala, A minét is sláger lett, Medgyaszay Vilma előadásában.

Neményi Lili - A minét. Zenéjét szerezte: Szirmai Albert

Közben Szirmai igazi újságírást is folytatott, előbb a Pester Lloyd majd a Polgár lapjain, zenekritikusként. A Sárga dominót további operett sikerek követték, mindenekelőtt a Táncos huszárok (1909).

1908-ban írta a Bálkirálynő című vígoperát, a következő évben hatalmas sikert aratott a Táncos huszárokkal, (Zene: Szirmai Albert, szöveg: Rajna Ferenc, versek: Szép Ernő Bemutató: 1909 január 7. Király Színház. több mint százötvenszer játszották Petráss Sári és Király Ernő főszereplésével.) s végleg az operettet választotta, pl, a Mexikói lány (1912). 1913-ban mutatták be a Mozikirály című operettjét, amelynek címszerepét Rátkai Márton alakította.

 Talán legnagyobb sikere, a Mágnás Miska bemutatója 1916-ban volt a Király Színházban. A fülbemászó, magyaros dallamokkal átszőtt zene, Gábor Andor dalszövegei, a vérbő humor és groteszk komikum kedvező fogadtatásra talált, a darab több mint kétszáz előadást ért meg.

A nemzetközi siker sem maradt el, egymást követték a bécsi, berlini és milánói bemutatók. A Gróf Rinaldót és a Harangvirágot 1918-ban komponálta, az utóbbit az Operaház mutatta be.

Az első világháború alatt feltűnést keltett Emőd Tamás verseire szerzett háborúellenes dalaival is, amelyeket Ilosvay Rózsi és Medgyaszay Vilma adott elő a Koronaherceg utcai színházban. Szintén Emőd Tamás librettójára készült 1923-ban a Mézeskalács, melynek főszerepeit Honthy Hanna, Petrás Sári, Rátkai Márton és Kiss Ferenc alakította.

Szegény magyar vér címmel jelentek meg 1918 márciusában Szirmai Albert zeneszerző új dalai. A megjelenésről beszámoló Budapesti Hírlap szerint a sanzonok nem voltak könnyed hangvételűek. "Mindegyiken szembetűnik a háború hatása" – jegyezte meg a lap. A dalok szövegei többek között Gyóni Gézától, Gábor Andortól és Szép Ernőtől származtak. "Szirmai Albert melódiái választékosak, kerülik a közönséges hatást, a trivialitást" – állt a cikkben.

Jacobihoz hasonlóan Szirmai sem Bécs, hanem London felé kereste az utat a nemzetközi karrierhez (The Girl on the Film, 1913), szerencséjére még a világháború kitörése előtt. Viszont Jacobival ellentétben Szirmai nem maradt Londonban, hanem hazajött, és megkomponálta az egyik legnépszerűbb magyar operettet, a Mágnás Miskát (1916). A grófot játszó inas meséje (Bakonyi Károly), Gábor Andor szellemes dalszövegei és a slágerré vált, olykor magyaros színezetű dallamok halhatatlanná tették Szirmai Albert nevét a szórakoztató zenés színpad történetében. A Gróf Rinaldót és a Harangvirágot 1918-ban komponálta, az utóbbit az Operaház mutatta be még abban az évben. A Mágnás Miska után még több operett következett, budapesti, londoni, New York-i bemutatókkal (Szirmai utolsó operettjének premierje 1964-ben volt Budapesten), a szerző mégis profilt váltott: 1926-ban, az európai "amerikanizmus"-divat évtizedének közepén New Yorkban telepedett le.

 

1924-től az Egyesült Államokban élt, a Chappel kiadó zenei tanácsadója, majd művészeti igazgatója volt. Darabjait postán küldte haza, és telefonon egyeztetett a színpadra állítókkal. Amerikai működése nem volt igazán sikeres, a Broadway stílusához nem tudott alkalmazkodni, egy idő után fel is hagyott a további próbálkozásokkal. Ezt követően csak mások muzsikájával foglalkozott, az elsők között ismerte fel George Gershwin tehetségét, akivel össze is barátkozott, számos művét ő adta ki. Sokra becsülte Leonard Bernsteint is, akit saját felfedezettjének tartott. Leonard Bernstein ugyancsak megbecsüléssel nyilatkozott róla.

A második világháború után többször járt idehaza, 1957-ben mutatták be Budapesten a Tabáni legendát. Utolsó művét, a Heltai Jenő darabjára 1964-ben komponált Tündérlaki lányokat a Budapesti Operettszínházban mutatták be.

 1939 és 1945 között Magyarországon nem játszhatták műveit zsidó származása miatt.

Szirmai Albert 1967. január 15-én hunyt el New Yorkban.

Jóllehet életének felét külföldön élte le, megmaradt pesti zeneszerzőnek, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő és Jacobi Viktor mellett a magyar operett egyik meghatározó alakja. Tizennégy színpadi alkotása közül a legmaradandóbbnak a Mágnás Miska bizonyult, amelyből 1948-ban nagy sikerű film készült Keleti Márton rendezésében, a főbb szerepekben Latabár Kálmánnal, Latabár Árpáddal, Gábor Miklóssal, Mészáros Ágival, Németh Marikával és Sárdy Jánossal. Az operettet még ma is újra meg újra bemutatják a magyar zenés színházak.

Mágnás Miska - nyitány. Zenéjét szerezte: Szirmai Albert

 

ELső világháborus dalainak szövegét és kottáit 1964-ben a Zeneműkiadó jelentette meg.

 Szirmai Albert: Szirmai Albert dalai I-II.
 Kiadó: Zeneműkiadó Vállalat
 Budapest, 1964
 Oldalszám: 46
 Megjegyzés: Kotta dalszöveggel.

 Az I. Az első világháború dalai
 A két faláb (Emőd Tamás) 10
 A nyolcadik osztály (Emőd Tamás) 14
 Árva Pál (Szép Ernő) 8
 Csak egy éjszakára küldjétek el őket (Gyóni Géza) 6
 Egy szem búza (Emőd Tamás) 21
 Elhervad az a fű (Gábor Andor) 13
 Ha majd egyszer mindenki visszajön (Emőd Tamás) 3
 Írjad, írjad az anyámnak (Gábor Andor) 23
 Kovács István hagyatéka (Balassa Emil) 18
 Olasz ég alatt (Balassa Emil) 16

 II. Chansonok (1908-1920)
 Altatódal (Gábor Andor) 24
 A minét (Babits Mihály) 44
 A nagymama (Heltai Jenő) 34
 Anatómia (Emőd Tamás) 30
 Az ácslegény és a színésznő (Heltai Jenő) 42
 A zenélő óra (Gábor Andor) 40
 Az új kalap (Gábor Andor) 28
 Életrajz (Szép Ernő) 38
 Furulya (Szép Ernő) 32
 Háromtól hatig (Heltai Jenő) 26
 Pezsgőspohár (Szép Ernő) 36

 


 

Batta András nyomán