Szirmai Albert operettszerző,
a nagy magyar operettkomponisták egyik utolsó képviselője
Budapest, 1880. július 2. – New York, 1967. január 15.
2019.12.08
Pesten született izraelita vallású családban Schönberger Albert Adolf néven, a pesti Schönberger Miksa Max (1842-1905) és a vágújhelyi (Trencséni kerület, Felvidék, ma Szlovákia) Rosenzweig Anna (Netti) Ernesztina (1845-1909) legkisebb 7. gyermekeként, akik 1869. március 2-án házasodtak össze.
A Zeneakadémián zongorát és zeneszerzést tanult, utóbbi szakon növendéktársa volt Kodály Zoltán és Weiner Leó, a legendás osztályba járt a későbbi "operett-triász" másik két tagja, Kálmán Imre és Jacobi Viktor is.
Hans Koessler legendás zeneszerzés-osztályában Szirmai Albert volt Kálmán Imre és Jacobi Viktor mellett az "operett-triász" harmadik tagja. 1902-től 1905-ig látogatta Koessler óráit.
Miként Kálmán, Szirmai sem rögtön operettekkel kezdte zeneszerzői karrierjét, hanem zongoradarabokkal. Talán a fiatal komponista rejtőzik azok mögött a szalondarabok mögött, amelyek 1902-ben Párizsban láttak napvilágot, Berty Szirmai neve alatt.
1906-ban a Pester Lloyd, majd a Polgár című lapok zenekritikusa, 1907-től az egy évig működő Népszínház-Vígopera korrepetitora lett. Zeneszerzői tehetségét a Népszínház igazgatója, Máder Rezső ismerte fel, s 1907-ben színpadra állította első darabját, a Sárga dominót. Az operett csaknem kétszázszor ment táblás házakkal. A Sárga dominó (1907) szinte megelőzte korát: Telefon-dala akkor vált Budapesten népszerűvé, amikor a technika eme csodája éppen hogy megkezdte hódító karrierjét.
Edna belépője/Telefon-dal a „Sárga dominó" c. operettből – Kuplé zongorára, 1907. Zenéjét szerezte és szövegét írta: Szirmai Albert |
Kétséget kizáróan ő a szerzője a franciás ihletésű Hat zongoradarabnak (1909), amely a magyar zeneszerzés palettáján akkoriban még szokatlan színként megjelenő neoklasszikus stílusjegyeket tartalmaz. Egyik, gavott-jellegű tételének szerzői utasításában Szirmai Watteau-figurákra hivatkozik. Akkorra már jól ismerte nevét a budapesti közönség, modern operett szerzőként is. Modernnek azért nevezhető, mert – hasonlóan Jacobihoz, de valamivel korábban – a műfaj angol ágát próbálta a magyar (és osztrák) operett-talajon meghonosítani..
Szirmai a pesti kabaré sajátos "folklórjához" is hozzájárult. Gábor Andor verseire rövid kuplékat komponált, párizsi mintára. A hangulatos album Fehér kabarédalok címmel jelent meg 1911-ben a Bárd-kiadónál. "Ezt a magyar kabarét röviden és találóan úgy lehetne jellemezni: újságírás a színpadon" – írták az előszóban a szerzők, s huszonöt dallal bizonyították koncepciójuk létjogosultságát, megénekelve a pesti lármát, a villamost,
Rády Imre - A villamos. Zenéjét szerezte: Szirmai Albert |
a hölgyek kalapját, a lepedők poloskáit, a "Zserbót", a "TéHázat", a gőzfürdőt és a tőzsdét.
Mezei Mária - Zserbo-bo -bo- bo-ban. Zenéjét szerezte: Szirmai Albert |
Ugyanebből a korszakból Szirmai egy másik dala, A minét is sláger lett, Medgyaszay Vilma előadásában.
Neményi Lili - A minét. Zenéjét szerezte: Szirmai Albert |
Közben Szirmai igazi újságírást is folytatott, előbb a Pester Lloyd majd a Polgár lapjain, zenekritikusként. A Sárga dominót további operett sikerek követték, mindenekelőtt a Táncos huszárok (1909).
1908-ban írta a Bálkirálynő című vígoperát, a következő évben hatalmas sikert aratott a Táncos huszárokkal, (Zene: Szirmai Albert, szöveg: Rajna Ferenc, versek: Szép Ernő Bemutató: 1909 január 7. Király Színház. több mint százötvenszer játszották Petráss Sári és Király Ernő főszereplésével.) s végleg az operettet választotta, pl, a Mexikói lány (1912). 1913-ban mutatták be a Mozikirály című operettjét, amelynek címszerepét Rátkai Márton alakította.
Talán legnagyobb sikere, a Mágnás Miska bemutatója 1916-ban volt a Király Színházban. A fülbemászó, magyaros dallamokkal átszőtt zene, Gábor Andor dalszövegei, a vérbő humor és groteszk komikum kedvező fogadtatásra talált, a darab több mint kétszáz előadást ért meg.
A nemzetközi siker sem maradt el, egymást követték a bécsi, berlini és milánói bemutatók. A Gróf Rinaldót és a Harangvirágot 1918-ban komponálta, az utóbbit az Operaház mutatta be.
Az első világháború alatt feltűnést keltett Emőd Tamás verseire szerzett háborúellenes dalaival is, amelyeket Ilosvay Rózsi és Medgyaszay Vilma adott elő a Koronaherceg utcai színházban. Szintén Emőd Tamás librettójára készült 1923-ban a Mézeskalács, melynek főszerepeit Honthy Hanna, Petrás Sári, Rátkai Márton és Kiss Ferenc alakította.
Szegény magyar vér címmel jelentek meg 1918 márciusában Szirmai Albert zeneszerző új dalai. A megjelenésről beszámoló Budapesti Hírlap szerint a sanzonok nem voltak könnyed hangvételűek. "Mindegyiken szembetűnik a háború hatása" – jegyezte meg a lap. A dalok szövegei többek között Gyóni Gézától, Gábor Andortól és Szép Ernőtől származtak. "Szirmai Albert melódiái választékosak, kerülik a közönséges hatást, a trivialitást" – állt a cikkben.
Jacobihoz hasonlóan Szirmai sem Bécs, hanem London felé kereste az utat a nemzetközi karrierhez (The Girl on the Film, 1913), szerencséjére még a világháború kitörése előtt. Viszont Jacobival ellentétben Szirmai nem maradt Londonban, hanem hazajött, és megkomponálta az egyik legnépszerűbb magyar operettet, a Mágnás Miskát (1916). A grófot játszó inas meséje (Bakonyi Károly), Gábor Andor szellemes dalszövegei és a slágerré vált, olykor magyaros színezetű dallamok halhatatlanná tették Szirmai Albert nevét a szórakoztató zenés színpad történetében. A Gróf Rinaldót és a Harangvirágot 1918-ban komponálta, az utóbbit az Operaház mutatta be még abban az évben. A Mágnás Miska után még több operett következett, budapesti, londoni, New York-i bemutatókkal (Szirmai utolsó operettjének premierje 1964-ben volt Budapesten), a szerző mégis profilt váltott: 1926-ban, az európai "amerikanizmus"-divat évtizedének közepén New Yorkban telepedett le.
1924-től az Egyesült Államokban élt, a Chappel kiadó zenei tanácsadója, majd művészeti igazgatója volt. Darabjait postán küldte haza, és telefonon egyeztetett a színpadra állítókkal. Amerikai működése nem volt igazán sikeres, a Broadway stílusához nem tudott alkalmazkodni, egy idő után fel is hagyott a további próbálkozásokkal. Ezt követően csak mások muzsikájával foglalkozott, az elsők között ismerte fel George Gershwin tehetségét, akivel össze is barátkozott, számos művét ő adta ki. Sokra becsülte Leonard Bernsteint is, akit saját felfedezettjének tartott. Leonard Bernstein ugyancsak megbecsüléssel nyilatkozott róla.
A második világháború után többször járt idehaza, 1957-ben mutatták be Budapesten a Tabáni legendát. Utolsó művét, a Heltai Jenő darabjára 1964-ben komponált Tündérlaki lányokat a Budapesti Operettszínházban mutatták be.
1939 és 1945 között Magyarországon nem játszhatták műveit zsidó származása miatt.
Szirmai Albert 1967. január 15-én hunyt el New Yorkban.
Jóllehet életének felét külföldön élte le, megmaradt pesti zeneszerzőnek, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő és Jacobi Viktor mellett a magyar operett egyik meghatározó alakja. Tizennégy színpadi alkotása közül a legmaradandóbbnak a Mágnás Miska bizonyult, amelyből 1948-ban nagy sikerű film készült Keleti Márton rendezésében, a főbb szerepekben Latabár Kálmánnal, Latabár Árpáddal, Gábor Miklóssal, Mészáros Ágival, Németh Marikával és Sárdy Jánossal. Az operettet még ma is újra meg újra bemutatják a magyar zenés színházak.
Mágnás Miska - nyitány. Zenéjét szerezte: Szirmai Albert |
ELső világháborus dalainak szövegét és kottáit 1964-ben a Zeneműkiadó jelentette meg.
Szirmai Albert: Szirmai Albert dalai I-II.
|
|
Batta András nyomán