Sztankay Ádám    ORIGO 2022.09.11.

A nagy magyar nevettető, aki a történelem poklát és a szocializmus börtönét is megjárta

2023.09.23.

Kissrác korában bohóc akart lenni, aztán a színészet kezdte vonzani, nagy drámai szerepekről álmodozott. Pestre kerülve mégis jobbnak látta, ha kertésznek tanul, mert azt hallotta: adott történelmi körülmények között az a szakma nagyobb biztonságot jelent a számára. Tévedett. A koncentrációs táborból visszatérve ismét a színészetet akarta kitanulni, bár volt tanoda, ahonnan azzal az indokkal tanácsolták el: az ő külsejével semmiképpen sem léphetne színpadra. Végül mégis akadtak színházi emberek, aki pártfogásukba vették. Hamar kiderült, hogy leginkább humorával érhet el sikereket a színészi pályán. Saját adottságain is ironizálni képes szarkazmusával, egyedi mimikájával, gesztusrendszerével, azzal az unikális tehetséggel, amely alighanem a világ bármely országában a legnépszerűbb komikusok közé emelték volna. Kabos László Amerikában is próbára tehette volna a tehetségét, a hazájához, nyelvéhez való hűsége miatt maradt Magyarországon, s lett a Kádár-redszer egyik legnagyobb nevettetője. Vállalva, de legalábbis elviselve annak minden következményét

Megverik, mókázik

Kőszegtől Mauthausen autóúton cirka kétszázhetven kilométer. 1943-ban, facipőben gyalogolva az Inn folyó partján, és az Eisenerch-hegység meredekebb lejtőin – az utak kellenek a német hadseregnek –, jelentősen több, annak is érződik. Krausz (idővel Kabos) László is ott vonul az egyik ötös sorban a több tízezres menetoszlopban.Idővel, amikor azt is túléli majd, ami a mauthauseni táborban vár rá, a Kiskabos lesz belőle, a nagy nevettető. Énekel majd olykor a kacagtató számai közt egy édes bús nótát. „A gyűlölt napokat, a kétségbeesést nem lehet fejteni, az emlékeidet magaddal cipeled, ha meg is tudtál bocsátani." Aztán kacagtat tovább.Kabos László a nagy menetelés előtt húsz évvel született Sárváron 1923-ban, szeptember 28-án. Édesapja, Krausz Lajos lókereskedő volt, aki az Uraiújfaluból való Steier Teréziát vette feleségül, aki az egyik ügyfelének, Steier Jakabnak volt a lánya. Három gyermekük születik, László a középső, van egy bátyja, s lesz egy húga is.

Válságok idején, háborús időkben nem nagy üzlet a lókereskedés. A család a sárvári Vasút utcában lakik, Laci a pályaudvaron szedegeti össze az elhullott ócskavasat, abból vesz magának rajzmappát, mert szeret rajzolgatni. Aztán egy nap cirkusz érkezik a városba, kezdenek időről időre visszajárni, Laci ott legyeskedik körülöttük, segít sátrat verni az ingyenjegyért. A rajzmappa porosodik, Laci tudja már: bohóc lesz, ha felnő.Krausz Lacit iskolás korában az apró termete, vörös haja, szeppent orcája miatt gyapálják el olykor a társai. Ha aztán mókázik, akkor nagyon kacagnak rajta. Aztán megint megverik, ő megint mókázik. Így végzi el az elemi után a polgárit is.

Budapest, 1951. január Kabos László és ifj. Latabár Árpád a Fővárosi Varieté Jó reggelt Budapest! című műsorában. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen Forrás: MTI/Bartal Ferenc

Talán a véletlen

A cirkusz varázsát idővel felülírja a színház, a mozi csodája. Már nem piros bohóc orról álmodozik, hanem hősi, drámai szerepekről. A polgári iskolából kikerülve eldönti: Pestre utazik, s kitanulja a színészi hivatást. A fővárosban élő unokatestvére azt ajánlja: inkább a kertészkedést tanulja ki, mert azt beszélik, hogy azokat a zsidókat, akik a mezőgazdaságban dolgoznak, nem viszik munkaszolgálatra. Krausz Laci be is iratkozik a MIKÉFE (Magyar Izraelita Kézműves és Földművelési Egyesület) kertészképző intézetébe. Kollégista lesz. Tanulmányai vége felé tart, amikor jelentkezik Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába is. Alig egy hónap után Rózsahegyi azt mondja Krausz Lacinak :Kedves öcsém, nem fogadhatom el a jövő havi tandíjadat, mert te zsidó gyerek vagy és most olyan világ van, ha megtudják, hogy felvettelek, becsukják az iskolámat. Krausz Laci tudja, a mestere maga is zsidó, csak bizonyos védettséget élvez. Annyit felel neki: Jól van, Kálmán bácsi, én megyek. Hamarosan megkapja végbizonyítványát a MIFÉKE tanfolyamáról, majd végzett kertészként a behívót is a munkaszolgálatra.

Sárváron jelentkezik az illetékes parancsnokságon, innen kerül Kőszegre, ahonnan megindul a menet Mauthausen felé. Szülei, testvérei, a Karusz és Steiner nagyszámú rokonsága ugyancsak a deportáltak között kerül a felső-ausztriai koncentrációs táborba.

Kabos László interjúban beszélt arról, amin ott át kellett mennie. Én nem úgy éltem meg a koncentrációs tábort, ahogy azt a könyvek leírták. Nem betegszobán sínylődtem, dolgoztam. Állandó halálfélelemben éltem, hol vagonokban, hol a zuhany alatt. Nekem nem segítettek lengyelek, csehek, ad abszurdum németek. A mai napig nem tudok megbocsátani, ahogy azt sem tudom, hogyan éltem túl. Talán a véletlen. A tábort végül az amerikai csapatok szabadítják fel. Kabos László akkor harmincegy kiló és flekktífuszban szenved. Édesapja – akárcsak rokonaik többsége – nem éli meg a szabadságot. Kabos László édesanyjával, bátyjával és húgával tér vissza Magyarországra.

Ad magának öt évet

Sárvárra érve kiderül: Vasút utcai házukat időközben idegeneknek utalták ki a hatóságok. A visszatérő zsidóknak nem járt kártérítés, az állam új lakhelyet jelölt ki a számukra, legtöbbször kényszertársbérletbe elhelyezve az érintetteket. Így járnak ők is. Kabos László édesanyjának, testvéreinek és a korábban népes család néhány további túlélőjének anyai nagynénjük, Riza néni ajánlja fel segítségét, aki már évekkel korábban Amerikába emigrált. A megmaradtak, Krausz László kivételével, nem sokkal később az Egyesült Államokban kezdenek új életet.

Krausz László úgy dönt: rászán öt évet, hogy az anyanyelvén érjen el színpadi sikereket. Egyszer majd megkérdezik tőle, hogy mindazok után, amit a vészkorszakban megélt, miként maradt kedve tovább szórakoztatni azt népet, amelynek meg volt a maga felelőssége mindabban.

Azt feleli majd: Tévedés, nem a nép tehet róla, hanem a mindenkori politika. Ha nem is tudott megbocsátani, nem minden honfitársát, nem hazája egészét okolta a megbocsáthatatlanért.

/Amikor Kabos László már sikeres komikusként Ausztráliában turnézott, az egyik előadás után odalépett hozzá egy néző, aki elmondta, hogy ő nyilas parancsnok volt a vészkorszakban, azután vándorolt ki, és most nagy megtiszteltetés volna számára, ha vendégül láthatná a művész urat. Kabos udvariasan válaszolt: "Nézze, én egy ízben már engedtem egy efféle meghívásnak, mert akkor nem volt választásom. Nagy szerencsével éppen hogy túléltem. Most talán jobb, ha nem kockáztatok..." Sz.Á./

Tömbbálok sztárja

A huszonegy éves Krausz László a háborút követően alkalmi munkákból él, ágybérlőként talál fedelet a feje fölé. Mindeközben előbb egy színiiskolát működtető hölgynél – nem nevezi meg később sem – próbálkozik növendéknek jelentkezni, de az durván helyre teszi: Ilyen külsővel akar maga színész lenni? Az apró termetű fiatalember könnyezve baktat le a tanintézménynek helyet adó bérház lépcsőin.

De nem adja fel. A Magyar Színház meghallgatásán a felvételi bizottság a nevetéstől könnyezik, amikor Krausz László előadja III. Richárd nagy monológját. Krausz László tovább próbálkozik. Az Ifjúmunkások Színjátszókörénél már jó szívvel fogadják. A műkedvelőktől szerepeket kap, s tanácsot: keresse fel Bálint Lajost a Nemzeti Színház dramaturgját, aki maga is foglalkozik színészképzéssel. Bálint Lajos, Lulu bácsi – aki a zsidótörvények bevezetése után egyike volt az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) megalapítóinak – empátiával hallgatja a fiú történetét. Tandíjmentesen veszi fel növedékei közé, s javasolja: változtassa meg a nevét.

Krausz László úgy tudja, van némi rokonság közte és a háború utolsó éveiben Amerikában meghalt Kabos Gyula között. Ezért esik választása a nagy komédiás vezetéknevére.Kabos László nem csupán a kötelező feladatok – helyzetgyakorlatok, prózai jelenetek, szavalatok, énekszámok – kapcsán mutat erős képességeket, hanem egyebek terén is. Kiválóan utánozza kedvenc színészeit is, például Gózon Gyulát, a Latabár-fivéreket, Sárdy Jánost. Lulu bácsi ajánlásával kezd parodistaként fellépni több fővárosi kávéház esti műsorában. Hamarosan az utcabáloknak, tömbbáloknak - utóbbiakon a bérházak függőfolyosóira kirakott sámlikon ücsörgött a publikum, s nézte a zárt udvaron zajló produkciót - is rendszeres fellépője lesz. Fővárosi népszerűségét tekintve igazi sztárja.

Csúnya, vörös, kelendő

A fellépések között sokat üldögél a Pódium Kabaréval /Ma Radnóti Színház. Sz.Á./ szemközti Pichmichián kávézóban. Szállásadója, bizonyos Hermina néni a tömbbálok mindig éhes sztárja előtt kulcsra zárja a spejzot. Az örmény kereskedő által üzemeltetett Pichmichiánban viszont hitelben van a sós stangli.Még '45-t írnak, amikor egy nap, Verebes Károly, a Pódium Kabaré tagja szalad ki a színházból, s veszi célba Kabos László kávéházi asztalát. Kabos László nem sokkal azután ismerte meg a Pódium neves színészét, hogy megkezdte tanulmányait Bálint Lajosnál. Verebes is különlegesnek találta Kabos képességeit, közös számot is összehoznak, együtt adják elő az utca és tömbbálokon, egyéb rendezvényeken.

A futva érkező Verebes most színpadi lehetőséget ajánl. Kiderül, Nóti Károly egy villámtréfáját próbálják éppen, amelyben két fekete bőrű amerikai háborús hős azon kesereg egy New York-i padon, hogy ugyan katonának jók voltak, de béke beköszöntével még a villamosra sem szállhatnak fel. Mindeközben átmegy előttük a színen egy olyan, cigarettáját kedélyesen szívogató figura, aki küllemében tökéletesen megfelel a zsidókról élő sztereotípiáknak. Felbukkanásával támasztékot szolgáltatva a két fekete bőrű poénjának: "Mázlista!" Eredetileg az arisztokratikus küllemű Kollár Béla kezdte próbálni a szerepet, de vele nem működött a tréfa. Verebes ajánlatára próbát tesznek Kabos Lászlóval. A társulat könnyezve nevet. Ez esetben jót jelent. Kabos László a következő feladatát egy Anatole France darabban kapja, amelyben Turay Ida játssza a főszerepet. Amikor az 1946-os színházi évadban a Magyar Színház bemutatja Békeffi István és Stella Adorján Janika című darabját, a főszerepben ugyancsak Turay Idával, a színésznő ragaszkodik hozzá, hogy a néma házmesterfiú szerepét Kabos Lászlóra osszák. Az előadás rendezője Fábri Zoltán eleinte tiltakozik a „csúnya, vörös gyerek" szerepeltetésétől, de Turaynak nem lehet ellentmondani. A közönség pedig dől a nevetéstől, s nem csak akkor, amikor a csúnya, vörös gyerek a Turay által játszott nő köntösében billeg a színpadon. Egy-egy szemvillanásával is képes megkacagtatnia publikumot.

Budapest, 1951. október 9. Kabos László (b) és Salamon Béla (k) és Sugár István színészek a Ki vagytok értékelve című kabaréműsor egyik jelenetében a Vidám Színpadon Forrás: MTI/Várkonyi László

Kabos László alig egy éve, 1945-ben döntötte el, hogy öt évet ad magának arra, hogy bebizonyítsa: színpadra termett. A Janika '46-os bemutatója után sorra kapja a felkéréseket a fővárosi magánszínházak komédiáiba, szórakoztató produkcióiba. Nem csupán néma szerepekre. Színházi feladatai mellett 1948-ban diplomát szerez a Kertészeti Főiskolán. Jó sztori lesz későbbi tréfálkozásaiban. A színházak 1949-es államosítását követően két évig társulaton kívül előadóművészként talál lehetőségeket különböző rendezvényeken, a pártállam erős felügyelete alatt működő szórakozóhelyeken, a FÉSZEK Klub műsoros rendezvényein.

Amikor 1951-ben megnyílik a Vidám színpad, Kabos Lászlót a társulathoz rendelik.

Idővel majd alapító tagként említik a lexikonok.

Lottó Ottó

A pártállam kultúrkorifeusainak elképzelése szerint létrejött Vidám Színpad fő feladata, hogy elandalítsa, fellazítsa a pártállam – vezetői szerint inkább csak vélt – bornírtságaitól felbőszült, de legalábbis hektikus közönségét.

Kabos László ugyanakkor a lágerélményei kapcsán is tartózkodó a politikával szemben. A Rákosi nevével fémjelezte korszak politikai kabaréiban tudatosan a civil, az apolitikus világot képviseli. Kabarészámainak ismétlődő bemondása: Én már akkor vörös voltam, mikor még azt sem tudták, mi a kommunizmus! Témaválasztásában a magánember hétköznapi világa a hangsúlyos. A párkapcsolat, a pikáns témák, a szexuális elszólások. Kibúvók a hivatalos irányvonallal szemben. Kabos László gyakran hivatkozik, rá is játszik a múltjára: kis, vidéki félárva zsidó gyerek, aki mindig talpra áll, megtalálja a helyét a nagyvilágban, miközben rácsodálkozik annak visszásságaira. Kinevetve önmagát, másokat, burkoltan a rendszert, a szocialista viszonyok feszítő, más terepen ki nem beszélhető emberi dolgait. Mindeközben, bár akaratlanul, de a rendszert is kiszolgálja. Kívülállásával bizonyítja, hogy nem lehet rossz az a világ, amelyben egy kívülálló is kikerülhet a rivaldába. Ekkoriban születik első magánszáma, a "Leszállították a tüzelőmet" című, amelyet a Magyar Rádió is felvesz. A magas hallgatottságának köszönhetően ismertsége, népszerűsége országosan is egyre nagyobb.

Budapest, 1957. március 7. Kabos László színművész Lottó Ottó szerepében figyeli a színfalak mögött a sorsolást Forrás: MTI/Pap Jenő

Szenes Iván sorra írja számára a sikeres slágereket is, mint például a Fotóriporter, vagy a Turista.

Magyarországon 1957-ben indul a lottójáték, amelynek Kabos László lesz a reklámembere. Lottó Ottóként jelenik meg reklámfilmekben is: "Megvette már az e hetit?" A többepizódos reklámszkeccseket a híradó és a film között vetítik a mozikban.150 forintot fizetnek egy jelenetért, a pénznek bőven van helye, és népszerűsít engem is - válaszolja Kabos László a fanyalgó kollégáknak.

Az 1957-ben induló televíziós közvetítések néhány évig csak kevesekhez jutnak el, a mozis megjelenés azonban sokat emel Kabos László népszerűségén.

A lottóreklámok ihletik Király Dénest az "Ottóka" című darabra. Főszerepben Kabos László. Áttételesen az is a lottó játéknak köszönhető, hogy Kabos Lászlónak idővel önálló estje lesz a Vidám Színpadon.

Hirtelen irányváltás

Kabos László 1951-től sok éven át leginkább tréfákban, jelenetekben szerepel a Vidám Színpadon. Első komolyabb színész sikerét – a kabaré világából kilépve – a Vidám Színpad kamaraszínházában, a Kisszínpadon aratja 1957-ben, Molnár Ferenc vígjátékában, a Doktor úr-ban, Puzsér szerepében. Kilencszázszor játssza el.

Némi pauza után, a Kazal László rendezésében 1960-ban színre kerülő felújítás is megél háromszáz előadást.

Az eredeti bemutató és a felújítás közötti időszakban Kabos László egy színházi munkáitól független kötelezettséget is teljesíti.

1959-ben fél évet börtönben tölt. Az Autó-Motor magazin 1959-es június számában írja meg, hogy Kabos László, május 2-án ittasan ült be Simca-Aronde típusú gépkocsijába, miután hajnalig mulatozott barátaival a Bécsi kapu eszpresszóban. Majd felidézik, hogy a színész már kapott korábban egy kétezer forintos büntetést ittas vezetésért a Fővárosi Bíróságtól.

Majd a cikk rátér a konkrét balesetre, amely május 6-án történt. Az ismét alkoholos állapotban vezető színész a kora reggeli órákban későn vette észre a nagykörúti kereszteződésben a forgalom irányító rendőrt, a gázolást ezért csak egy hirtelen irányváltással tudta elkerülni, ám közben összeütközött egy másik személygépkocsival, majd felszaladt a járdára, ahol elütötte Halmi Pál kereskedelmi dogozót, aki eltörte az úját. Az esetnek több sérültje nem volt. Kabos Lászlót előzetesbe került, majd utóbb a bíróság egy év két hónap börtönre ítéli, és örökre eltiltja az autóvezetéstől. Végül fél évet tölt a börtönben, idővel visszakapja a jogosítványát.

Laudáció

A Vidám Színpad kabaréiban a kezdetekben Kellér Dezső konferanszai jelentik a műsorok gerincét. A konferanszok patikamérlegen kimért humora jelzésként is szolgál a Vidám Színpad más szerzői felé: mutatja, meddig bírálható az állampárt az aktuális politikai klímában az egyéb jelenetekben.

Kellér Dezső bátyja, az ugyancsak jó tollú író, újságíró, Kellér Andor 1959 júniusában jegyez egy írást a Kabos László által okozott baleset kapcsán. Kabos László akkor már kikerült az előzetesből, de még előtte van a tárgyalásnak, börtönnek. Kellér Andor írása bevezetőjében rögzíti: ritkán találkozott olyan visszafogott, szolid, tisztelettudó emberrel, mint Kabos László, aki, ahogy minden egyébben, még étkezése kapcsán is mértéket tart. Majd felteszi a kérdést:hogyan lett ebből a tisztelettudó, szódavizet is elutasító diétásból az éjszaka fejedelme, társasági közkincs és töményszesz fogyasztó?Mielőtt beszámol személyes találkozásukról, leírja Kabos László élettörténetét, említve az egykori kertészeti tanfolyamot, amely elvégzése alatt Kabos László alig kereste meg a betevőt, szó esik arról is, hogy Kabos László ráadásul a külseje miatt félt a lányoktól, ahogy általában mindenkitől. Kellér Andor felidézi a koncentrációs tábor iszonyatát, majd azt az utat, amelyen Kabos László onnan visszatérve eljutott a népszerűségig, amelyben – mint Kellér Andor hangsúlyozza - nagy szerepe volt annak, hogy Kabos Lászlónak volt bátorsága félelmeit és szokatlan külsejét is az irónia tárgyává tenni a színpadon. Kellér Andor írásában szót kap az érintett is.

Azért lettem ivós, mert mindig és mindenütt féltem. Csak a színpadon nem. (...) Már Kabos voltam, ágyrajáróból albérlővé, albérlőből főbérlővé emelkedtem, kocsit is vettem, és még mindig féltem, és folyton csak féltem. Nevezetes emberek között kicsiségi érzésem megmaradt. S a nők ... Ha a nő nem tetszett, el tudtam szórakoztatni, ha tetszett, megkukultam. Nem mertem udvarolni, majd éppen én, a vörös kellenék neki... Akkor valaki felvilágosított: igyál... És valóban ha lehajtottam két pohár konyakot, a fék meglazult bennem, azt a nőt, aki körül józanul keringeni se mertem, bátran karon fogtam.
Kellér Andor mindehhez – egyebek között – azt is hozzáteszi:Így jutott el az éjszakába. Fizetett mindenkinek, és ha barátja egy se akadt, cimborája, ivópajtása rengeteg. A költővel szólva szabadon: piros pofák közt herceg lett. Panaszolja, hogy akik bátorító javaslattal keresték fel asztalánál: igyál, komám, az egészségemre, vagy azzal a valószínűtlennek látszó eséllyel biztatták, hogy sose halunk meg – most kegyetlen bírálói. Szidják, mert ivott, ők csak tudják, ők is ittak. A cikk végén arról is hangsúlyosan szó esik, hogy mindez Kabos László esetében nem fog folytatódni, megismétlődni.

Bekerül, kikerül, komédiázik

A korabeli lapok egyes cikkei olykor kabaré jelenetként tálalják Kabos László fegyintézeti tartózkodását. Az ütközést, a könnyebb sérüléssel járó gázolást megelőző időszakban Kabos László egyebek között A majd a papa című zenés bohózat címszerepét alakította, amely darabban az általa alakított papa a Markó utcai fogházba „készülődik". A sajtó nem mulasztja el megemlíteni: a pere előtt egy időre vizsgálati fogságba került színészt azzal a kommentárral kísérte a fegyőr a Markó utcai cellájába: Na, maga aztán szépen beénekelte magát ide. Hivatalos börtönbüntetése előtt pedig állítólag elnézést kért a színésztől a börtönigazgató, amiért nincs náluk művészbejáró. A mozaikokat összeillesztve úgy tűnik: Kabos Lászlót minden körülmények között óvta a hatalom. Fél év után kikerül a dutyiból, és nem sokkal később próbálni kezd a Doktor úr már említett, ismét sikert hozó 1960-as felújításában.

Színészi képességeit bizonyítja Nagy Endre-Kállai István A miniszterelnök című színművében 1961-ben. Ugyancsak markáns alakítást nyújt a Legfeljebb elválunk 1962-es, a Susmus 1963-as, a Csacsifogat 1964-es, a Szegény kis betörő-1967-es, A nyolcadik osztály 1967-es című komédiákban, bohózatokban.

A Vidám Színpad Jókai Téri kamaraszínpadán, a Kis Színpadon háromnegyed hétkor kezdik az előadásokat, a Vidám Színpadon fél nyolckor a kabarékat, hogy Kabos László a viszonylag kurta színdarabok befejezése után azokban is részt vehessen. Magánszámaihoz maga találja ki a témát, amelyet aztán egy hivatásos író – a vidám Színpadon általában Kállai István – dramatizál.

Ugyanakkor Kabos László maga is ösztönös dramaturgiai érzékkel bírt, csak olyan jelenetre bólintott rá, amely százszázalékosan működött, biztosan megnevettette a közönséget. Arra is gondja volt, hogy a kollégái szerepei is tökéletesre csiszolódjanak a próbák során. Ha a bemutató után mégis kiderült, hogy az egyik játszónak mégsem ül a poénja, akkor kapásból ajánlott más megoldást, amit hálával fogadtak.

A hatvanas évek végére – Salamon Béla 1965-ös halála után – már a Vidám Színpad három K-ja a társulat legnagyobb értéke a kassza, következésképpen a közönség szempontjából. Kabos László, Kazal László és Kibédi Ervin. Mindhármuk jellemzője – unikális színpadi karakterük mellett – hogy halálosan komolyan veszik a komédiázást, nem tűrik a lazaságot a hivatásukban.

A budapesti Vidám Színpadon, a Nehéz a választás című kabaré szereplői: Vass Mari, Kíbédy Ervin, Kabos László, Csala Zsuzsa, Alfonzó Markos József, Forgács László színművészek 1965-ben Forrás: Fortepan / Kotnyek Antal

Házasság, Aczél elvtárs rosszallásával

Kabos László a hatvanas évektől kezdve havonta több mint harminc előadásban vesz részt a Vidám Színpadon – van nap, amikor kétszer is színre lép.

A Kamara Varietében gyakran napi három alkalommal is. Játszik a Budapest Varietében, a Margitszigeti Majakovszkij Színpadon, a Béke-kupolán. A Fővárosi Nagycirkusz, a Zeneakadémia délelőtti műsorai mellett rengeteg vidéki fellépés is elvállal magánszámaival. Az egyik legnevezetesebb, múltját is megidéző a "Vazs megyei vagyok."

Háromfelvonásos darabban először az Operettszínházban látható, Békeffi István "Nyolcadik osztály" című darabjában. A bemutatón még Latabár Kálmán és Feleki Kamill játsszák a főszerepeket, de amikor Feleki Kamill személyes okokból távozik a társulattól, akkor Kabos László veszi át a szerepét.

Pódiumi, színpadi jelenléte mellett folyamatosan dolgozik a rádióban és a televízióban is. Mindemellett 1961 decemberében arra is jut ideje, hogy megnősüljön. A szertartást a Dohány utcai zsinagógában tartják. Több ezren gyűlnek össze az eseményre. Özönlenek az emberek a hivatalokból, üzemekből, amikor híre megy a Kiskabos esküvőjének. Baleset is történik a tolongásban, amikor véletlenül fellökik Fischer Annie zongoraművésznő édesanyját, aki a lábát töri.

A színész utóbb a maga módján von mérleget a házasságáról, amikor egy újságírónak elmeséli, hogy amikor olykor megemlíti valaki, hogy ott volt az esküvőjén, ő rendszerint azt feleli: Sajnos én is.

Kabos László egyebeket nemigen nyilatkozott erről a nászról, de utóbb egy alkalommal azt állította: felesége színinövendék volt. A Kisalföld című lapnak egy hónappal az esküvője után még azt mondta, hogy az interjún jelenlévő – az újságíró szerint „fiatal, nagyon csinos és kedves, fekete hajú nő" – egy fényképész szövetkezet munkatársa. Kabos László jóval a rendszerváltás után mesélte el a Szombat című, zsidó politikai és kulturális folyóirat újságírójának, hogy alighanem egyházi esküvője verte ki a biztosítékot Aczél Györgynél, a korszak első számú kultúrkorifeusánál. Kabos László arról beszélt, hogy szerinte az ugyancsak zsidó származású Aczél, aki ugyanakkor kényelmetlennek tartotta a származását, rossz néven vette, hogy a színész tréfáiban, más megszólalásaiban teljes természetességgel vállalta a zsidóságát. Az egyházi esküvő pedig bőszítette. „Hiába volt ő is (Aczél György) zsidó: megtagadta magát, azt hitte, a bajusza majd eltakarja a pónemot. Ő és Kádár eljárt hozzánk a Vidám Színpadra. Kádár imádott minket, a műsor alatt nagyokat hahotázott, Aczél viszont csak a bajusza alatt mosolygott: látszott, hogy nem akarja, hogy kiderüljön, neki is tetszik a dolog."

- idézte fel az interjúban a színész.

A veréb is madár

Kabos László nagyjából két tucat, 1949 és 1988 között készült filmben látható. Van amelyikben néma szereplőként, villanásnyi jelenetben – ilyen például az Állami áruház, amelyben egy csónakot cipel a vállán egy csónakház felé.

1968-ban Kállai István kifejezetten Kabos László számára írja meg A veréb is madár című film forgatókönyvét, amely Hintsch Györy rendezésében kerül a mozikba.

A Veréb és madár című film egyik jelenete Forrás: imdb.com

A Kiskabos – kritikusok egyöntetű véleménye szerint - briliáns alakítást nyújt a kettős főszerepben. Ikerpárt alakít, az egyikük egykori disszidens, befutott kaliforniai üzletember, a másikuk egy honi vállalat átlagos alkalmazottja. A sztori kiinduló pontja az Amerikában élő testvér hazalátogatása. A bonyodalmat, szórakoztató helyzetek sokaságát pedig a két testvér szerepcseréi jelentik.

Több jelenet is a Balatonnál játszóik, amelyek egyfelől kigúnyolják a mértéktelen fogyasztást és fényűzést hirdető kapitalizmust, aminek ugyanakkor a történet tanúsága szerint Magyarországon is megvannak a filmbéli luxushotelhez hasonló szigetei. Ahogy az is kiderül, hogy a szocialista kisember sem a szocializmus minél tökéletesebb megvalósulására, hanem a tiltott gyümölcsökre vágyik. A veréb is madár azzal, hogy a szereplőket követve kalauzolja a nézőt a valutaalapon működő sztriptízbárok világába, maga is kiszolgálja ezeket az igényeket, szatírának álcázva a vágybeteljesítő fantáziát.

A veréb is madár 1969-ben kerül a mozikba, hatmillió ember vált rá jegyet, nézettségi rekord. Több nyugat-európai országban is vetítik, valamint az Egyesült Államokban és Ausztráliában. A pártállam számára jelentős bevételt generál.

Kabos László a dupla szerepért 60 ezer forintot kap, mai értékén nagyjából ötmillió forintot.

1973-ban újra Hintsch Györggyel forgat a Hét tonna dollár című filmben. A filmgyár vezetése és a pártállam illetékesei hasonló kasszasikert várnak. A film nyereséges, de nem fut be olyan nemzetközi pályát, mint A veréb is madár.

A Kádár-rendszer egyik legnagyobb komikus sztárja nem kap többi hasonló kaliberű filmes feladatot./ Akadtak még, bár szellősen, fontosabb filmes szerepei, de egyik sem olyan történetben, amelyet egyedi karaktere inspirál. S z.Á/

Kabos László később utalt rá, hogy valószínűleg Aczél György állhatta útját komolyabb filmes pályafutásának. Más írások alapján az is kiderül, hogy a honi filmszakma entellektüel rendezői finnyásabbak voltak az egyébként elméletileg ugyancsak alaposan felkészült Hintsch Györgynél. Talán nem is elsősorban a Kabos László által gyakorolt könnyű műfajjal volt gondjuk, hiszen a háború előtti korszak komédiákban vagy kizárólag komikusként ismereté lett művészei közül többeket is meghatározó, az ő karakterükre írt szerepekben foglalkoztatott tovább a szocialista világ filmipara. Például Latabár Kálmánt, Feleki Kamillt.

Ők azonban nem kötődtek erős szálakkal Vidám Színpadhoz, amely teátrum létrejötte és célja okot adhatott a rendszer keretein belül alkotó, de a rendszerrel szemben kritikusabb alkotók távolságtartásra.

Sajátos felhangja volt például, amikor a Vidám Színpad néhány színészéről kiderült, hogy beálltak az önkéntes rendőrök közé. Ezt maguk adták hírül – például az egyébként közkedvelt Csala Zsuzsa –, arra hivatkozva, hogy funkciójuknak köszönhetően talán megúszhatják az apróbb-cseprőbb közlekedési vétségeket.

Azonban a Kádár-rendszer keretei között is volt egy igen széles társadalmi réteg, amely semmi vicceset nem talált az önkéntes rendőr szerepének színpadon túli gyakorlatában. /Kabos László kapcsán nincs adat arról, hogy maga is önkéntes rendőr lett volna, ugyanakkor pártonkívülisége hivatalosan is kizáró oknak számított. Sz.Á/

Eléri a szerelem

A saját külsején sokat ironizáló művész egy-egy interjúban említi olykor, hogy miután befutott, a legszebb nők körében is komoly sikerei voltak.

1971-ben kerül a Vidám Színpadra az akkor huszonkét éves színésznő, Urbán Erika, férjével Dobránszky Zoltánnal együtt.

Kabos László az első pillanattól vonzódik a nála huszonhat évvel fiatalabb, férjezett kolléganőjéhez. Már a hetvenes évek elején mély barátság alakul közöttük, de nem több. Ugyanakkor legbensőbb titkaikat is feltárják egymás előtt, így Kabos László tudja, hogy a feleségénél tizenhárom évvel idősebb Dobránszky Zoltán elsősorban oltalmazóként került a férj pozíciójába. Felesége húsz éves korában vesztette el édesanyját, aki korábban a veszprémi színházban volt Dobránszky Zoltán kolléganője. A színész a törődésével igyekezett kisegíteni a depresszióba tartó gyászából a megtört leányt. Frigyük megkötése előtt azonban ígéretet tett rá: ha felesége szerelembe esik valakivel, akkor ő félre áll.

Budapest, 1977. január 21. Lorán Lenke (Vali, Csatai felesége), Gyurkovics Zsuzsa (Judit, Dobos felesége), Kazal László (Csatai, osztályvezető) és Kabos László (Dobos Géza) jelenete Bencsik Imre Kölcsönlakás című bohózatának próbáján Forrás: MTI/Horvát Éva

Kabos László 1977-ben használja fel a „szabad kártyát." Akkor tartják Bencsik Imre Legénylakásának bemutatóját, amely darab fordulatait azok a helyzetek adják, amelyekben a különböző szereplők légyottjaikat bonyolítják a címbéli ingatlanban.

Az egyik jelenetben Kabos László és Urbán Erika a bemutatót követően több mint kétszáz alkalommal töltenek hosszabb időt egy paplan alatt megbújva a színpadi ágyon, viszonylag csekély ruhaneműben.

Urbán Erika maga idézi fel memoár kötetében, hogy miként lobbant fel közöttük a láng a nyári felújító próbák közben. Kabos László partnernője fülébe súgta, hogy mennyire hat rá az illata, Urbán Erika – ahogy írja – akkor „méretet vett" Kabos Lászlóról, aki hiába rimánkodott: „Erika ne, itt vannak a kollégák!"Az eset után Urbán Erika azonnal beszámol a helyzetről a férjének, aki nem áll az útjukba. A huszonnyolc éves színésznő és az ötvennégy éves színész azonnal összeköltözik. Nem sokkal később a Vidám Színpad párttitkára, Viola Mihály színművész raportra rendeli Urbán Erikát: miként képzeli, hogy ott hagyhatja párttag férjét a pártonkívüli Kabosért? Aztán inti: jobban teszi, ha a férje mellett marad, és maga is belép a pártba. A színésznő azt feleli: ahogy senkinek, úgy a pártnak sincs köze a magánéletéhez.

Urbán Erika választását jó néhány kollégájuk szimpla karrierizmusnak tartja, azt beszélik, hogy valójában Kabos László sikereit akarja meglovagolni. Urbán Erika azonban sírig hű társa marad majd Kabos Lászlónak.

Amikor Urbán Erika kapcsolatuk elején várandós lesz, férje azt mondja: nem szeretné, hogy a gyermek félárván nőjön fel. Az asszony megszakíttatja terhességét.

Később mégis csak a gyermekvállalás mellett döntenek, de az nem jön össze többé.

A felmondás

1979-ben mutatja be a Vidám Színpad Fényes Szabolcs-Szenes Iván Nyitott ablak című vígjátékát. A monarchia idején játszódó darabban Kabos László K. und K. bakát alakít. A társulat középmezőnyéhez tartozó színészek fúrni kezdik, azt állítva, hogy öreg a szerephez. Az előadás Bécsig elhallatszó siker lesz, a Kiskabos alakításáról ott is szuperlatívuszokban beszélnek. A Révay utcában esténként bécsi rendszámú Mercédeszek, Audik, BMW-ék parkolnak. Emigráns magyarok autói.

A színházat akkoriban a bölcsész végzettségű Szalay József igazgatja, aki a kinevezése előtt a XVII. kerületi tanács, illetve a Fővárosi Tanács színházi osztályain volt főelőadó. Kabos László, aki 1966-os Jászai Mari-díja után nem kapott több állami elismerést, a Nyitott ablak sikere, az őt fúró kollégák, és a színház előtt parkoló luxusautók által inspirálva egy nap benyit az igazgatóhoz és közli vele: Évtizedek óta én viszem a vállamon a színházat. Ha már képtelenek vagytok nekem elintézni egy kitüntetést, legalább emeljétek fel annyival a gázsimat, hogy legalább egy forinttal több legyen, mint annak, aki a legmagasabb fizetést kapja! Az Urbán Erika által rögzített történet szerint az igazgató leteremtette a színészt, nevetségesnek tartva, hogy többet akar keresni a direktoránál. Kabos László erre azonnal felmond, de mindjárt találnak helyette beugrót. Ugyanakkor párját, Urbán Erikát is kiveszik a darabból.

Komlós János, a Mikroszkóp Színpad igazgatója – egykori ÁVH-s őrnagy, kihallgatótiszt – viszont azonnal megkeresi Kabos Lászlót, és azt mondja: Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy egy Kiskabos az utcán sétáljon, akár egy napig is. Azonnal szerződteti a színészt, de nem titkolja: nem adhat számára több fizetést annál, mint amennyit Hofi Géza kap, aki a Mikroszkóp társulatának tagja.

Szeresd az embert

Kabos László évad végén szerződik át a Mikroszkóp Színpadhoz, az évadkezdéskor azonban Komlós János váratlan halála miatt már Marton Frigyes áll a társulat élén. Az új direktor arra kéri Kabos Lászlót, vegye át Komlós konferanszié feladatait. Kabos László azt feleli, Komlós egészen más hangszerelésű ember volt, a közönség nem fogja kedvelni a posztján. Komlós szövegeit némileg átigazítják, de a közönség valóban idegenkedik a Kiskabos óhatatlanul politikus konferanszaitól. Másért szeretik. Hofi Géza pedig kikéri magának a jelenlétét. Amikor az egyik társulati ülésen Marton Frigyes bejelenti, hogy a tízezer forinttal jutalmazza Kabos Lászlót a Komlós János feladatában végzett helytállásáért, Hofi Géza azt kérdezi a jutalmazottól: Tulajdonképpen ki a fasz hívott ide téged? Kabos László azt feleli: Az egyikük halott, a másikuk itt ül velünk szemben. – mutat az igazgatóra. Hofi Géza felpattan, közli, hogy ki kell mennie a mellékhelyiségbe. /Valójában ez esetben is nyersebben fogalmazott. Sz.Á./

Kabos László az évad végéig becsülettel teljesíti a kötelezettségeit, majd távozik a Mikroszkóp Színpadtól. A következő színházi szezonban önálló műsoraival járja a vidéket, illetve a szomszédos országok magyarok lakta vidékeit.

Időközben egy postaládájukba dobott magyar nyelvű amerikai lapból értesül róla, hogy meghalt az édesanyja, akit már el is temettek. Telefonon utolért tengeren túl élő testvérei azzal mentegetőznek: nem akarták felzaklatni a hírrel.

Akad ebből némi feszültség, de amikor bátyja és húga nem sokkal édesanyjuk halála után Ausztráliába költöznek, Kabos László eldönti: meglátogatja őket. A hivatalos szervek nem állnak útjába, még néhány kinti fellépés megszervezésében is segítségére vannak – lényegében noszogatják a kinti turnéra –, természetesen igényt tartva ottani bevételeinek jelentős százalékára.

Kabos László hazatérése előtt leváltják a Vidám Színpad éléről az egykori hivatali főelőadót, és Bodrogi Gyulát kérik fel a feladatra. Bodrogi feltételt szab: csak akkor vállalja, ha Kabos Lászlót visszacsalogatják a színházhoz, valamint megkapja az érdemes művész címet. Kabos, amikor hazatérése után megkörnyékezik, azt szabja feltételül: az első előadásban a színháztól időközben – a megromlott légkör miatt – ugyancsak távozott barátaival, Kazal Lászlóval, Kibédy Ervinnel és Hlatky Lászlóval akar játszani. Bármit kérhet, teljesítik. A Meddig lehet elmenni című kabaré egyik csúcspontja, amikor a Kabos-Kazal duett elénekli: „Tanulj meg fiacskám komédiázni,/ Szeresd az embert, ki rajtad nevet,/ Akarj a nézőnek jó képet vágni,/ Szerezz sok jó percet mindenkinek!"

A Kabos-show

A Meddig lehet elmenni egy színházi évad alatt kétszázötven előadást ér meg. Kazal László szívproblémái miatt kell levenni a műsorról. Kabos László partnere nem sokkal később meghal. 1983-ban mutatják be a Bodrogi Gyula-Szenes Iván szerzőpáros Hajrá magyarok! című kabaréját. Kabos László ebben Bodrogi Gyulával énekel duettet, a közönség szereti, de Kabos László mégsem érzi magát komfortosan az új felállásban. Ekkoriban jut eszébe az a műsoros videókazetta, amelyet Ausztráliából hazatérve hozott magával egy akkoriban újdonságnak számító videólejátszóval együtt. Urbán Erikával nézi meg újra Frank Sinatra One man show című műsorát, benne sztárvendégekkel, tánckarral, nagyzenekarral.

Az akkor 60 éves Kabos László Urbán Erikával együtt dönti el: Magyarországon is létrehoznak egy hasonló, műfajteremtő előadást, centrumában a Kiskabossal.

Budapest, 1984. december 3. Aradszky László és Kabos László (j) Kállai István - Kabos László - Szenes Iván: Kabos-show című zenés, táncos játékának próbáján a Vidám SzínpadonForrás: MTI/Földi Imre

Bodrogi Gyula támogatja az elképzelést. Kállai István hónapokon át Kabosék első kerületi, Czakó utcai lakásában tölti az estéit, együtt dolgoznak a Kabos-show szövegein. A zenei munkákat Szenes Iván és Blum József vállalja, illetve Szenes felkéri Kálmán Imre fiát, az ugyancsak zeneszerző, Amerikában élő Charles Kálmánt a nyitányban elhangzó dal elkészítésére. A kor egyik legfoglalkoztatottabb színházi díszlettervezője, Csikós Attila nyugati produkciókat idéző látványvilágot teremt, Szekulesz Judit pedig azokhoz méltó jelmezeket tervez.

1986. december 6-án tarják a premiert. Akkor jelenik meg a show zenéjét és néhány prózai részét is tartalmazó, a Magyar Rádió stúdiójában felvett hanglemez változata. A százezer példányért járó aranylemezt a Vidám Színpad szilveszteri műsora alatt adják át Kabos Lászlónak.

A legszebb kocsi

A Kabos Show-t a következő években az ország összes nagyvárosának sportcsarnokában bemutatják. Kabos László tájpénzként hetven forintot kap, két előadás esetén száznegyvenet. Önálló műsoraival azonban szépen keres. Nemcsak a vidéki fellépéseken. Az ORI (Országos Rendező Iroda) szervezésében hétfőnként telt házakkal adják a Kabos Laci és barátai című esztrádműsort.

Kabos László ezekben az években utazik ki Németországba egy kollégájával, ahol vásárol magának egy Mercedes típusú gépkocsit. Hazafelé lefékez a Mauthausen feliratú táblánál. Kiszáll az autóból, odasétál a táblához, s mintha egy személyhez beszélne, azt mondja: Dögöljetek meg, gyalog hoztatok ki, most meg a legszebb kocsitokkal megyek haza.1988-ban mutatja be a Vidám Színpad Görgey Gábor bohózatát.

Az író a Vágytabletta címet adta a darabjának. Kabos László javaslatára, Pethes György rendező jóváhagyásával, az író ellenkezése ellenére, Szexbogyó címmel kerül a közönség elé. A történet lényege mindkét címváltozatból kikombinálható, özönlik rá a közönség tizennyolc évestől felfelé, tekintet nélkül korra, nemre.

Kabos László még a bemutató előtt nyilatkozta szerepéről: „Egy orvost játszom benne, aki szolid ember, s nagyon szereti a feleségét. De jön a feltaláló barátja és kipróbálja rajta új találmányát: a szexbogyót. Az eset következményeként ez a csöndes ember megvadul és mindenféle szexbonyodalmakba belemászik. Fergeteges bohózati szituációk! Életszagú játék, mert arról szól, hogy milyenek vagyunk mi emberek."1989-ben, a rendszerváltás küszöbén Kabos László élettársával tágasabb, tizenkettedik kerületi ingatlanba költözik az Orbán térre. A három szintes otthon berendezésében a Tüzép Vállalat segédkezik a művészházaspárnak: egy hét alatt hozatja be Olaszországból az osztályon felüli burkolólapokat, csaptelepeket, egyebeket.1990-ben kerül színre a Vidám Színpadon az Egy férfi, aki nem akar című német bohózat, amelyet az akkor hazatelepülő zeneszerző, Dobos Attila „hozott magával." Az apolitikus produkció újabb sikert hoz.

Budapest, 1990. december 10. Urbán Erika (Csilla) és Kabos László (Vadász, anyakönyvvezető) jelenete Curth Flatow - Dobos Attila - Szenes Iván Egy férfi, aki nem akar című komédiájának próbáján Forrás: MTI/Földi Imre

Betéti társaságot alapít, kudarcot jósol

Kabos László pályafutásnak kapcsán a rendszerváltás követő néhány év történései nehezen dokumentálhatóak. A lexikonok, memoárok és Urbán Erika vonatkozó biográfiája szerint Kabos Lászlót 1992-ben a színház néhány idősebb tagjával együtt váratlanul nyugdíjazták, tizenhétezer forintos nyugdíjjal. Urbán Erika szerint ez a színház KHT-vá (Közhasznú társaság) alakításának volt a következménye.

A színház azonban csak 1996-ban kezdett KHT-ként működni. Ugyanakkor tény, hogy Bodrogi Gyula már a kinevezése idején hangsúlyozta, hogy a színházat vállalkozás szerűen, új gazdasági rendszerben kívánja működtetni. Kabos László nyugdíjazása ennek lehetett a következménye. Kabos László nyugdíjasként is a színház tagságához tartozik, ugyanakkor alapít egy betéti társaságot, amely kiállítja a számlákat a színházi és az egyéb plusz jövedelmek esetében.1993. szeptember 23-án Bodrogi Gyula trónust állíttat a színpadra, és a születésnapi műsor keretében a komédia királyává koronázza a nyugdíjazott, hetven éves Kabos Gyulát. (Urbán Erika biográfiájában - valószínűleg véletlen elírás - ez az esemény 1990-ben zajlott le. Sz. Á.)

Kabos Lászlót meghatja az ünneplés, de megenged magának egy poént arról, hogy ő alighanem már csak a halála alkalmából kap majd állami elismerést, amit el is temetnek vele. A következő évadban a próbatáblát böngészve szembesül a ténnyel: A Szexbogyó és A férfi aki nem akar című sikerdarabok lekerültek a repertoárról. A direkció a magas jogdíjakkal magyarázza a döntés. Urbán Erika könyve szerint Kabos László ekkor azonnal távozott a Vidám Színpad társulatától.

Valójában a vezetőség megpróbálta kárpótolni – Urbán Erika is utal rá a könyvében, hogy Kabos László az azonnali távozása után mégiscsak visszatért egy időre a teátrumához –, egy olyan régi színdarabot műsorra tűzve, amelyért nem kellett jogdíjat fizetni. Kabos kudarcot jósol az aktualitását vesztett komédiának, de nem hallgatnak rá. Kabos László ennek ellenére elvégezte a feladatát, a darab azonban jóslata szerint megbukott, Kabos László pedig végleg távozott a Vidám Színpadtól. Kalmár Tibor a Vidám Színpad egykori rendezője szerint – mint azt a Volt egyszer egy Kabaré című könyvében megírta – Kabos László számára egy Nádas-tréfát, a Bankettet vették elő, amely a nyilvános főpróbán nagy sikert aratott, ám Kabos László közölte, hogy a premieren már nem kíván részt venni. A Bankett abban a műsorban került a nézők elé, amelynek egy másik jelenetében Agárdy Gábor játszott vendégként. Kalmár Tibor azzal zárja az eset felidézéslét: A rossz nyelvek szerint felesége vagy valami »jóakarója« bebeszélte neki (Kabos Lászlónak), hogy ez nem az ő sikere, hanem Agárdyé.

Elfajult vita

A Népszabadság 1999. november 16-i számában megjelent cikk némileg segít eligazodni az akkori eseményeket illetően.

Botrányos jelenet követte szombaton a Vidám Színpad Mindenki mondjon le! című új politikai kabaréjának első előadását. Vasárnap a kabaré két színésze, Kabos László és felesége, Urbán Erika bejelentette, hogy a „lábukat sem kívánják többé betenni a Vidám Színpadra". A történtekről Kabos László elmondta: méltatlannak tartotta az előadás színvonalát, és azt, hogy hetvenhat éves létére az utolsó jelenetben, éjjel fél tizenegykor kell színpadra állnia. Kabos szerint sértette őt az is, hogy a színház igazgatója, Bodrogi Gyula öregnek tartja egy önálló előadás színreviteléhez. Ezért jelentették be másnap a távozásukat a színháztól. Bodrogi Gyula kijelentette: az új kabaré premierjét éppen azért tűzte ki későbbre, hogy bejáratódjon a darab. A darab fináléját Kabos Lászlóra építették. A vasárnapi előadás zárójelenetét azonban távozása miatt el kellett hagyniuk, Urbán Erika szerepeiben pedig Sáfár Anikó ugrott be. Az igazgató nagyon sajnálta, hogy idáig fajult a vita, szerinte Kabosék oktalanul megsértették az egész társulatot, de távozásuk mindenképpen nagy veszteség a színháznak.

Úgy tűnik, sikeres

A fentiek tükrében nyilvánvaló, hogy Kabos László még a Vidám Színpad nyugdíjas tagjaként töltötte be 1998-ban a hetvenötödik életévét.

Az esemény előtt Urbán Erika – maga írja meg a könyvében – a köztársasági elnök, Göncz Árpád titkárságán igyekezett kijárni férje számára – férje tudta nélkül – a Kossuth-díjat. A köztársasági elnöknek ez ügyben nem volt jogköre, de Kabos László átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. Miután 1999-ben távozik a Vidám Színpadtól, Kabos Urbán Erikával és a Kósa András színművésszel amerikai turnén vesz részt, amelyet vélhetőleg ismerőseik szerveztek. Hat előadást tartanak New Yorkban kétezer ötszáz fős egyetemei színháztermet is megtöltve. New Jerseyben egyszer állnak a közönség elé, majd Kanadában lének fel. Hamiltonban egy alkalommal, Torontóban kétszer.

Hazatérése után Kabos László ausztrál turné szervezésébe fog, amely során ott élő családtagjait is meglátogatja. Ausztriából visszatérve részt vesz az első Zsidó Fesztivál programjába. A fellépések előtt rekedtségre panaszkodik, az első vizsgálatok nem találják az okát, az orvosok színpadra lépés előtt kalcium injekcióval próbálják formába hozni.
A fesztivál végén újabb vizsgálatok következnek, amely során rákos elváltozást találnak a színész jobboldali hangszálán. A daganatot eltávolítják, majd több mint harminc sugárkezelés következik. Úgy tűnik, sikeres a terápia.

Érdemes élni

Kabos László 2000-ben Urbán Erikával klasszikus bohózatokban játszik az MTV Szeszélyes évszakok című szórakoztató műsorának néhány epizódjában.
2001-ben betegsége kiújul, újabb kezeléseket kap.

Ismét jobban lesz, de a munkától visszavonul.

A hallgatásra ítélt, cetliken kommunikáló Kabos László egy alkalommal lassú, komótos betűkkel ír valamit a kéznél lévő cetlire, majd odacsúsztatja a párja elé. Csupa nagybetű:„A HÓHÉRT AKASZTJÁK." Tekintete – állította párja – drámaiságában is nevettető volt. Mindemellett a munka nélkül maradt színész és a ritkásabban lehetőségekhez jutó felesége elkezdik felélni a tartalékaikat. Kabos László tizenhétezer forintos nyugdíja ugyan időközben felment száztízezer forintra, és érdemes művészként is kap háromezer hatszáz forint extra pénzt, de változtak az árak is. Kabos egy vacsora közben azt írja a cetlire a feleségének : „MOST ESSZÜK A MERCIT."

2002-ben Ausztráliában hal meg Kabos László bátyja Kabos György, akinek az életét köszönhette. Mauthausenben elkülönítve tartották fogva a fivéreket, György az amerikaiak érkezése után azonnal keresni kezdte öccsét, az orvosok szerint ha csak félórával később talál rá, akkor a fiú nem élte volna túl a tífuszt. 2003-ban, 80. születésnapján a Fészek Művészklubban ünneplik a a Kiskabost.

A műsort Kaposi Miklós vezeti, a vendégek között ott van Haumann Péter, Medveczky Ilona, a Korda házaspár és sok egykori kolléga a Vidám Színpadtól.
A regnáló balliberális kormány hivatalosan nem reagál a jubileumra, Medgyessy Péter miniszterelnök csak magánlevélben köszönti. Kabos Lászlót ekkoriban már nem tiltják el orvosai a beszédtől. Nyilatkozik is az ünnepségen szép számban jelenlévő sajtónak. A Mai Nap riporterének mondja a következőket: Nem dohányozhatok, nem ihatok alkoholt, nőzni már nem tudok, de szemem még van. Erre azt szokták mondani: Az ilyennek még élni sem érdemes. Én pedig még mindig élek. És mindenkinek az üzenem, hogy az élet szép! Akármi történt, akármilyen a világ, akármilyen mocskos a történelem, az emberiség, és mostanában a szakma, érdemes élni, még 80 évesen is!

Jom Kipur

Kabos László 2004-ben újabb műtéten esik át, újabb kezeléseket kap. Nyár végén hazaengedik, szeptemberben elesik, megsérül. Kórházba kerül kivizsgálásra.

Szeptember 26-án vasárnap negyedik napját tölti a János Kórház traumatológiáján. Délelőtt még az ágyánál ücsörög, ebéd után lepihen.
Álmában éri a halál. Jom Kipurkor, a zsidók egyik legszentebb ünnepén.

2003 december 4-én készült portréfotó Forrás: MTI/Sándor Katalin

Szeptember 28-án temetik a Kozma utcai izraelita temetőben, aznap, amikor 81 éves lenne.

A Népszabadságban (a később kommunista ügynökmúltjával lebukott) Molnár Gál Péter jegyzi a nekrológját.
Régimódian volt ellenzéki. Nem tátotta tágra a száját. Nem is igen tehette volna, de csípős ellenvéleményét kimondta színpadról, vagy ha nem szavakkal, annál erőteljesebben ható és érthető pillantásokkal, súlyos összenézésekkel őt világosan értő közönségével. Jellegzetes fogással elidegenítette az ábrázolt bohócfigurát az ábrázoló művésztől. Az artistaszakmában honos trükköt használta: megelőzte nevetésben nézőit. Belevicsorított tréfáiba. Úgy tett, mintha ezt az élcet már ő maga sem tudná megállni nevetés nélkül. Nevetésével eltávolította önmagát, az állampolgárt az alkalmazott komikai fogástól. Megteremtette azt a finom határvonalat, ami nélkül ócska tréfálkozás lett volna a dolog. Jelezte: nem vagyok azonos azzal, akit kiröhögtök. Miattatok teszem. Miattatok megyek a humor vágóhídjára. A nevettetés mártírja vagyok. Kabosnak ez a magát szerepétől eltávolító fogása művészi arányérzékre vallott. Eredménye: a bohóc megőrzött emberi méltósága volt.
Sárváron 2005-ben neveznek el utcát Kabos Lászlóról, 2013-ban emléktáblát kap. Budapesten 2016-ban avatják fel emléktábláját a Bálint Ház mellett, egykori színháza szomszédságában a Révay utcában. 2020-ban a Sárvári Arénában megnyíló mozi veszi fel Kabos László nevét.

---

Források:

Urbán Erika: Az én Kabosom – Makkabi Kiadó 2005 Budapest

Kalmár Tibor: Volt egyszer egy kabaré.. - Gabo kiadó 2009 Budapest
Arcanum Digitális tudománytár

https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2019/03/kabos-laszlora-nyomaban-eredetileg-krausz-volt-tulelte-a-koncentracios-tabort-utana-lett-nagy-nevetteto

https://cultura.hu/kultura/a-kiskabos-kabos-laszlo/

https://www.life.hu/hirek/20200216-elmegyogyintezetbe-vittek-edesanyja-halala-utan-kabos-laszlo-ozvegyet-urban-erikat.html