Lányi Pál (1946)
MEGNYITÓ
A LANDESBERG-PALOTA TÖRTÉNETÉRŐL SZÓLÓ KIÁLLÍTÁSON
Szeged, 2022. augusztus 6-án este a József Attila sugárút 8. ház udvarán
2022.08.31.
 |
| Hitri Egon |
"A legtöbb fiatal a nyári szünetet aktív semmittevésre, bulizásra, esetleg utazásra használja, egy 18 éves szegedi fiatalember azonban ennél sokkal egyedibb módon töltötte szabadidejét. Hitri Egon úgy döntött, felkutatja annak a belvárosi háznak a történetét, melybe nemrégiben családjával beköltöztek. A 111 éves Landesberg-palota lépcsőházában pedig kiállítást rendezett be a fellelt dokumentumokból és fotókból." (Délmagyarország, 2022. augusztus 8. Timár Kriszta híradása) Hitri Egon azt mondta az interjú készítőjének, hogy "a kiállítás szervezésével töltött idő volt élete eddigi leghasznosabb nyara".
MEGNYITÓ
Tisztelt művészetbarát egybegyűltek, kedves Barátaim!
 |
| Lányi Pál megnyitója |
Hála ezen gyönyörű ház lelkes lakóinak és emlékezetőrző fáradozásainak, – ma este csodálatos többes élményben részesülhetünk. "Összművészet az AranyEzüst Qartettel" címmel könnyed nyáresti muzsikát élvezhetünk ebben a hűs udvarban – menüettől ragtime-ig, ami gazdagodik Marton Árpád saját verseinek elmondásával, Selmeczky Gizella meglepetésével, valamint Dobó Ferenc Levente szobrának bemutatásával. Mindezek mellett rácsodálkozhatunk eme 111 éves háznak a szépségeire, komfortjára, történetére.
Fotó: Faragó István
A palotát Landersberg Mór, dédapám építtette és 1911-ben, apám születése évében kapta meg a lakhatási engedélyt. Aki tervezte, az nem más, mint "Szeged Gaudija" – Magyar Ede, a "magyaros alföldi szecesszió" mestere, városunk számos csodapalotájának tervezője. Elég talán csak arra utalnom, hogy gondoljunk a – szegediesen szólva – a ló faránál álló Reök-házra, a Dugonics térre néző Ungár-Mayer palotára és a Valéria tér és Tábor utca sarkán álló Goldschmidt-házra, vagy egyszerűen a Tiszatáj folyóirat egy 1973-as számának emlékezésére, Bakonyi Tibor műtörténeti elemzésére. Továbbá Csizmadia Edit kutató könyvtáros szecessziós épületismertető sétáira és kamarakiállításaira is szeretettel emlékezem, hiszen én azt is Tőle tudtam meg, hogy dédapám ennyire kiváló építészre bízta családi lakhelyének megtervezését és fölépítését.
Az épületről a vizualitás jegyében magukért beszélnek a házbeliek remek képei és más összegyűjtött dokumentumai. Most engedjék meg, hogy beszéljek az építtetőről. Landesberg Mór (1854–1919) cementgyáros, nagy tekintélyű építési vállalkozó. Aszfaltkeverő és burkolólapokat gyártó üzeme Szegeden a Bocskai utca 10-12-ben volt, ennek a területén létesült államosítás után a Délép Vállalat. Hírlett, hogy az árvíz után az első szilárd burkolatot a cég adta a Széchenyi térnek: a Landesberg Cementgyár aszfaltozta a főtér teljes területét 1882-ben. Mint építőanyag nagykereskedő – a Szegedi Zsidó Hitközség építőbizottsági tagjaként afféle létesítményi vezetőként irányította az újzsinagóga, a hitközségi épület és a temetői ravatalozó (ún. cinterem) fölépítését.
Mindezen túlmenően elképesztően sokoldalú érdeklődést árult el mindenféle terület iránt és főleg jószolgálati tevékenységet fejtett ki nagyfokú szociális érzékenységtől fűtve. Péter László professzor egyik könyvéből tudható, hogy "a Szabadkőműves Árpád Páholy tagja, később tiszteletbeli főmestere, Landesberg Mór kezdeményezte 1894-ben a Szegedi Jótékonysági Egyletet. Célja: szegény iskolások és szégyenlős szegény családok segélyezése, és e célt már eddig is kiváló eredményekkel szolgálja részint azzal, hogy évenként mintegy 200 gyermeket lát el téli ruházattal, és a nyomorgó családoknak segélyt nyújt, részint azzal, hogy kezdeményezte és fönntartja városi segéllyel az 1900-ban megnyitott népkonyhát és a hajléktalanok menhelyét."
A Szegedi Általános Hitelbanknak igazgatósági tagja, egy másik, újként
induló pénzintézetnek, a Szegedi Takarék- és Hitelszövetkezetnek alapítója
és későbbi elnöke is volt. A Városi Törvényhatóságnak is aktív tagja volt.
De érdekes módon mással is foglalkozott: Mód László Tanár úr kutatásaiból
tudjuk, hogy "a szőlőtelepítők között szép számmal képviseltették magukat
úri birtokosok, polgárok, iparosok, kereskedők és értelmiségiek is, akik a
nagyüzemekhez hasonlóan gyakran korszerű termesztési eljárások
alkalmazásával, illetve új fajták meghonosításával tűntek ki."
"Pitricsom
pusztán pedig a Pallavicini uradalom egyik bérlőjének, egy Landesberg nevű
szegedi lakosnak 40 holdat telepített. [Zauner Richárd szőlőnemesítő]. Ez
ösztönző hatással volt a környező és a sándorfalvi, sövényházi lakosokra."
Ennek a szőlőmajorságnak a közepén létesült az ún. Landesberg-telep, ami a
család nyaralója is volt egészen a nagy gazdasági világválságig, amikor ez a
kisgazdaság tönkrement. Nagyanyám – dr. Landesberg Jenőné (1890–1969)
született Grosz Ilona – kisgyerekkoromban sokszor mesélt arról, milyen
kellemes hely volt ez főleg gyermekeinek (köztük apámnak) kamaszkoráig.
Dédapámat – akit szűkebb körben "Atyus" névvel illettek – patriarchális tisztelet övezte városszerte és a családjában egyaránt. A zsinagógában az elöljárók közötti ülőhelyét megjelölő réztáblácska ma is ott található a baloldali padok negyedik sorában. Kortársa, a világhírű tudós főrabbi, Löw Immánuel ekként búcsúztatta 1919. szeptember végén bekövetkezett halálakor:
"Küzdő voltál az élet munkájában, de gyors tájékozódás, éles fölfogás, gyors
elhatározás és az öröklött alkalmazkodó tehetség nem engedtek haboznod. A
forgalom és vállalkozás előtted ismeretlen ágán kezdetted.
Lankadatlan
erélyed pályád folyamán többször teljesen új munkakört csatolt a régihez.
Építőanyagon kezdetted, őstermelésen, nemes szőlőoltvány iskoláján
folytattad.
Üzletben, iparban, őstermelésben egyaránt, meglepő gyorsasággal
váltál elismert tekintéllyé, aki előtt a közélet kapui is föltárultak.
Amikor ez az Istenháza épült, a terméskövet pótló műrészek oszlopokban,
ablakok mérmíveiben, kupolaboltozatok csipkéiben a te gondosságodtól
kerültek ki és állják másfél évtized óta az idő viszontagságait, mert nem
kereső vállalkozás, hanem szívbeli föladat volt néked megalkotásuk.
És
mennyire szeretted ezt az örökzöld ültetvényest a templom körül!
Ezüst
fenyőit védted hernyójárás, pusztítás ellen. Ültettél belé szomorú eperfát,
örökzöld borókát: bánatos búcsúul tesszük le ágaikat elinduló koporsódra.
Részt vettél gyülekezetünk, istentiszteletünk, iskolánk, chevránk
vezetésében, árváink otthonának alapításában és fenntartásában.
Szeretted
gyakorolni az Isten hitét, szeretted figyelni az ige hirdetését.
Hívő lélek
és benső rokonérzés, a vérnek sugalló ösztöne kapcsolt hitfeleidhez,
förtelemnek ítélted a hitehagyás mételyét, de az emberiesség
világszövetségének meggyőzött, tevékeny híve voltál."
A rendezők hat fő blokkba tagolták a képanyagot. Egyike ezeknek a családról szól, a másik megjeleníti Landesberg Mór életútját, a harmadik az általa alapított és működtetett gyár tevékenységét gyűjtötte össze. Látható néhány dokumentum a Zsidó Hitközség köreiben betöltött szerepeiről, majd a Balástya határában bérelt pitricsomi földek és a később Gedóban működött Landesberg-telep pár képét jelenítik meg. Végül a leggazdagabb rész magáról a házról és építőművészéről, Magyar Edéről mutat be szépségeket.
Néhány szó az AranyEzüst Quartettről: Az együttes igen fontos szerepet tölt be Szeged zenei életében. A Szegedi Szimfonikus Zenekar művészei. Nagy elhivatottsággal és lelkesen végzik művészi tevékenységüket. Repertoárjuk igen széles Bachtól a rockzenéig.
Hitvallásukat Kodály Zoltán szavaival fogalmazzák meg:
"A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik." Céljuk rendezvények színvonalát emelni, a vonósnégyes műfaj sokszínűségét megmutatni.
Első hegedűsük: Besenyi Etelka
Második hegedűsük: Gombkötő Éva
Mélyhegedűnél: Kádár Jolán
Gordonka mellett: Csányi Ildikó Lydu,
aki egyben az est zenei rendezője.
Ezúton mondok köszönetet a kiállítás és koncert szervezőjének: Hitri
Egonnak, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulójának, aki a házba
költözésük előtt már kapcsolatot keresett velem a facebookon, hogy minél
többet megtudjon a ház történetéről. Olthatatlan kíváncsisága a levéltárig
űzte és az Arcanumról, meg még ahonnan csak lehet, mindenféle tudáselemet
megszerzett a házról. Ennek a fáradhatatlan kutatásnak és a házban élő
idősebb lakótársak összefogásának köszönhetjük ezt a szép estét és a
multikulturális élményt.
A hónap folyamán az egyik hétvégén tárlatvezetést
is tart majd, ahol a háztörténet részleteibe még alaposabban beavatja az
érdeklődőket.
Forrás:Hitri Egon Facebook-oldala
Én még Landesberg néven jöttem a világra, ezzel a zárszóval fejezem ki nagy hálámat a rendezvény megvalósításáért! És nagyon köszönöm a rendezők, valamint a magam nevében az Önök kitüntető érdeklődését, az emlékezésre vetett figyelmüket, ezzel a kiállítást megnyitom!
