ESEMÉNYEK

Róbert Péter:

Banderisták és a magyar sajtó 1947-ben Magyarországon

2022.10.02.

A német hadsereg által megszállt Kelet-Európában az ellenállási mozgalom két irányzatot követett. Voltak baloldali, a Szovjetunió által támogatott és jobboldali, nemzeti szemléletű egységek. Egymás ellen is harcoltak, utóbbiak egyes csoportjai néha a németekkel együtt támadtak a kommunista egységek ellen.

Az erősen szorongatott UPA és OUN ukrán hadseregek, amelyek a németek és a Vörös Hadsereg ellen egyformán harcoltak a háború utáni években Ukrajnában, Lengyelországban és Csehszlovákiában valóságos ütközeteket vívtak a szovjet hadsereggel. Természetesen előbb-utóbb a túlerőtől vereségeket szenvedtek és így Németország és Ausztria nyugati megszállási övezetei felé próbáltak visszavonulni. Kevéssé ismert, hogy menekülésük útvonala 1947-ben Magyarországot is érintette. A magyar sajtó közleményei, híradásai megemlékeznek erről. Felhívásokat olvashattunk, hogy szlávul beszélő, sárgás egyenruhát viselő, fegyveres csoportok nem a szovjet hadsereg alakulatai, és megjelenésüket a lakosság azonnal jelentse. Már szlovákiai működésükről is szólnak magyar újságokban írások. Nézzünk néhányat:

Magyar Nemzet hamar ír róluk, már 1945.december 28. 195. számában említi Szlovákiában való megjelenésüket. Szerinte "különböző hadseregek szökevényei Kb.50 fős csoportokban harcolnak. Cseh főtisztviselő 20.000 főre becsüli összlétszámukat." Majd két évvel később hazai jelentés egy "katonai őrs és egy Bender-csoport közti tűzharcról".(1947.szeptember 14. 184.szám) Független Újság 1947.szeptember 23.49. szám bevallja: "Bender bandák tagjai magyar területre törtek be…"

A Magyar Nap már "egyenruhát viselő és jól felfegyverzett Bender-bandák" megjelenésével riogat. 3 nappal későbbi híre: "Vác vidékét SS bandák és rádió adó-vevő készülékekkel felszerelt Bender–bandák teszik bizonytalanná" Friss Újság 1947. szeptember 2-i szám, 5. lap: Fegyveres martalóc bandák garázdálkodnak Csehszlovákiában.

 
Sztyepan Bandera

A cikk Bender bandák néven említi őket, feltehetően nem ismerik Stefan Bandera nevét. Információjuk szerint ezeket "egy Bender nevű martalóc vezérlete alatt a németek szervezték meg." Nem írja, hogy ukrán nemzetiségűek lennének, említ szlovákokat, lengyeleket is köztük, később németeknek írják őket.

Szeptember 5-i címlap: Állig felfegyverzett banditákat hajszolnak a fóti erdőben. "Német gengszterekről" ír, de elképzelhető, hogy banderisták voltak, ugyanis az erdőőr, aki találkozott velük szerint "előtte ismeretlen nyelven" kértek tőle útbaigazítást.

Szeptember 6. második lap. Cím: Veszedelmes bandák garázdálkodnak Szlovákiában, Benderisták. Írnak egy Stefan Burlok nevű parancsnok elfogásáról. Céljuk az amerikai övezetbe eljutni. Már a címlapon viszont utal Magyarországra: A Bakony rengetegében is SS banditákat üldöznek. Rövid időn belül a harmadik helyen bukkannak fel. "Gengszertvilág" állapítja meg.

Szeptember 16. második lapon: Nagyszabású összeesküvést lepleztek le Szlovákiában. Fő bűnük, hogy merényletet terveztek Benes ellen, de emellett "tagokat toboroztak az úgynevezett Benderista rablógyilkos bandák számára".

A Szabad Nép is hasonló szellemben ír.

1947. szeptember 28. 4. lap: A csehszlovák példa. Szlovák területen a "szlovák fasiszták a banderista ukrán bandák jelenlétét kívánják felhasználni… Az ukrán fasiszták rádión kapnak utasításokat Németországból az amerikai övezetben lévő főhadiszállásról…" Ők már helyesen említik a mozgalom nevét.

Ebben az időszakban magyar területen bujkáló SS-eket említ a másik baloldali párt lapja a szociáldemokrata Népszava is. "Többszáz rendőr, katona és detektív hajszolja a pilisi hegyek SS-gyilkosait" akik hét embert öltek meg. Szentendre környékén, Kékvíz forrásnál egy Magdeburg környéki fogolytáborból szökött, németül beszélő férfi lelőtt egy kirándulót, felesége szívrohamot kapott és meghalt. (1947.évi aug.19.187.sz.5.l) A következő számban személyleírást is ad: "német katonanadrág, új bakancs". A további számok már 500 rendőr, 440 honvéd és szovjet katona "hajszája" szerepel a tudósításokban.

Haladás 1947. október 23, 43. szám. 8. lapon: – A Bender-bandák eredete, tevékenysége és szelleme. A lengyel-szlovák határ a fő gócpont, szlovák boltokban dollárral fizetnek. Lengyel-szlovák és német SS tagok vannak köztük. Érdekes, hogy ukránokat nem említ. Végkövetkeztetése: "ki kell irtani Közép-Európa országaiból őket".

A Független Kisgazdapárt lapja, a Kis Újság 1947.aug.19-i száma a címlapon közli: "7 embert gyilkoltak meg SS-ek vasárnap Szentendre közelében." Az áldozatok kirándulók, köztük négy gyerek, a tettesek szökött német hadifoglyok. Szept.6: "A Fóti erdőben géppisztolyos SS banditákat üldöz a rendőrség…" Szept.18: Szlovákiai összeesküvés. Itt ő is említi: "…A Bender-bandára számítottak az összeesküvők". Ténylegesen ukránokat említ a szeptember 30-i 80.számban: "Rövidesen véget ér a lengyel kormány harca az ukrán bandákkal". Az ország délkeleti részén súlyos ütközetek voltak, 14.000 lengyel hajlék pusztult el, 50.000 ukrán hagyta el Lengyelországot, párezren még bujkálnak.

A Demokrácia című hetilap, amelyet ekkor Csornoky Viktor, Tildy Zoltán köztársasági elnök később kivégzett veje szerkesztett 1947szeptember 21-i 38.számában ír az ekkor már nagyon hanyatló ukrán ellenállási mozgalomról. Cím: A benderista bandák és vezérük Bandera  István. Furcsa, hogy a vezető nevének említése ellenére ő is "benderistákról" ("e" betűvel) tájékoztat. Életrajza külön, alcím: Egy ukrán diák vérgőzös karrierje. OUN szervezet működése. Közreműködésük a zsidók legyilkolásában, egyedül Rovno városában 17.000-t öltek meg egyetlen napon. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy – bár ezt utólag igyekeztek letagadni – a banderista fegyveresek még a háború után is meggyilkoltak lágereket túlélt zsidókat, pl. 1945 végén a magyar határmenti felvidéki Kolbaszovban 11 hazatérőt öltek meg!

A Világosság szociáldemokrata újság már utal a szétvert ukrán alakulatok határon való megjelenésére. 1947.szeptember 11-i 206. száma a 3. lapon már címével is próbál megnyugtatni: Szigorú intézkedések a Bender-bandák magyar területre betörésének megakadályozására. Ír egy "Bandera nevezetű terrorista ukrán tisztről" aki "külön SS bandát alakított…Szétzüllött katonái Szlovákiába szökdöstek és végül a magyar határmenti erdőségekben rejtőztek el". Ez a meghatározás nagyon talányos, mert az egybeírás már magyar területre utal! Feltűntek Ausztriában is! Gépfegyver, kézigránát van náluk. Végül figyelmeztet "német SS banditák" magyar területen való megjelenésére.

A Kossuth népe című lap 1947.augusztus 22-én SS bandák (nem ír nemzetiségről) gyilkosságairól ad hírt Kelet – Magyarországon. Másnap a címlapon: Kiirtottak egy mádi családot. Ez a cikk már megnevezi: "Bender SS banditák gyilkolták meg a mádi családot". Indítékul nevezi meg, hogy a Borcsik nevű családfő előzőleg többször tájékoztatta a magyar határőrséget róluk. Ez is arra mutat, hogy bejártak magyar területre!

Szeptember 11. 73. számban szlovákiai hadműveletről számol be: "Nyolcezer partizán tankokkal harcol a Bender-bandák ellen" címmel. Az ukrán csapatok Lengyelországból húzódnak Csehszlovákiába és végül Linzbe igyekeznek, mozgalmuk jelenlegi központjába. Az előző jelentéseknek ellentmond az alcím: Magyarországon nincsenek Benderek. A jelentés hangsúlyozza: "Egy-egy kisebb a bandák egy része a magyar határ felé is elkalandozik, azonban mint hivatalosan megállapították Magyarországon Bender-kötelékek nem tartózkodnak". Úgy tűnik ez inkább a megnyugtatást szolgálta!

Meglepő módon – talán mert inkább vidéken jelentkezett a probléma – a Szabad Szó , a Nemzeti Parasztság újságja az eddigieknél részletesebb tudósításokat közöl. 1947.augusztus 6. 178. szám: címlapján nagybetűs felírat tudatja: "Bender SS-őrnagy és bandája gyújtotta fel a sárospataki malmot". Alcím: "Szlovákiából elszökött terroristák követik el az emberrablásokat". Ez új adat, hiszen az előbbi számok balesetről írtak a sárospataki hengermalomnál. A következőkben idézi a csehszlovák hatóságok levelét amelyben figyelmeztetik a magyar "határvadászokat" hogy, "a Bender-banda tagjai a letartóztatás elől tömegesen menekülnek magyar területre". Vezetőjük magyar rendőr-alhadnagyi egyenruhát visel.

Aug.7-én a címoldalon vannak cikkek a pilisi SS gyilkosokról. Ezek németek, többnyire szökött hadifoglyok. Aug.24-én tudatja: Szlovákiai fasiszták követték el a mádi családirtást". (Nem ír nemzetiséget!) Borcsik Sándor feleségét és gyermekét későbbi cikkek szerint már figyelték és megfenyegették a magyar határőrséggel való együttműködése miatt.

Szeptember 6. 203.sz. Itt is címoldalon olvashatjuk: Tankokkal és repülőgépekkel üldözik a szlovákiai Bender-bandákat. Utalnak 8.000 partizánra akik részt vesznek a tisztogatásban. Ez felvetheti a magyar olvasóban a kérdést? Ezek két és félévvel a háború után még fegyverben vannak?

Több jelentés különböző lapokból már nyugati fegyver és lőszer repülő utánpótlásról szólnak. Pénzadományra utal, hogy míg eleinte rekvirálást, fosztogatást említenek velük kapcsolatban, később arról írnak, hogy mindenért fizetnek – dollárral. Hát igen, végső helyzetben a pénz talán többet ér, mint a fegyver!

A parasztpárti Szabad Szó cikkei részletesebben írnak a banderistákról mint a többi lap. Megírják, hogy a Felvidéken már 1946 januárjától megpróbálták felszámolni őket, de a szlovák egységek nagyobb része – legalábbis a legénység - átállt hozzájuk. A cseh-morva csapatokat viszont a lakosság nem szereti, nem támogatja. Az elfogottak alapján nemzetközi összetételűnek jellemzi az ukrán hadseregnek titulált alakulatokat. Németek, magyarok, szlovákok mellett magyarok is vannak köztük, sőt lengyelek is, ami az előző években ellenük végrehajtott tömeggyilkosságaikat tekintve nehezen hihető.

Nyugati támogatásra utal, hogy mindenért dollárral fizetnek és időnként ismeretlen repülők dobnak le csomagokat nekik. Fegyverzetük is vegyes: zsákmányolt orosz fegyverek mellett német és amerikai géppisztolyokat használnak. A Szabadság 1947.október 1-i száma szerint is beszélnek Bender-bandákról. Meglepő módon az ország délebbi részéről is olvashatunk banderisták felbukkanásáról. A Makói Népújság 1947.október 14. 101.szám: Pécsi kereskedőket próbáltak meg kirabolni "valószínűleg banderisták" az országúton, de ők ellenálltak és a rendőrök idejében megjelentek.

Némi humort jelent az ügyben a Vörös Zászló negyedszázaddal későbbi cikke (1971. okt.16.123.sz) amely Osztap Benderrel – akit valóságos alaknak tart – hozza kapcsolatba ezeket a csapatokat, harcosait az ő követőinek tartja.

Az előző néhány szemelvény bizonyítja, hogy a banderista mozgalom – amelynek említése elég kínos volt a hatalom számára – utójátékában bizonyos mértékben a magyar területet és lakosságot is érintette.

 

 

FEL