ESEMÉNYEK


Róbert Péter:


Donáth Gyula és a Turulmadár

 

2020.01.21

A XII. ker-leti turulszobor

 

Különböző események kapcsán manapság gyakran szóba kerülnek a turulmadárral ékesített emlékművek, legutóbb egy budai helyszínen található turulon lévő névsor kapott ismét politikai jelentőséget.

 

 

 

 

Eredetileg politikamentes volt az ősmagyaroknak ez a totemállata, amelyet a millennium idején országszerte előszeretettel állítottak fel a települések főterén. Vámbéry Ármin, aki nagyon szegény zsidó házitanítóból küzdötte fel magát világhírű tudóssá, is foglalkozott a turul mondájával, ő azonosította a kifejezés eredetét egy keleti türk nyelvben, a csagatájban. Más török nyelvekben is előfordul a togrul (kerecsensólyom) szó.

Az első világháború után a hősi halottak emlékművein gyakran helyet kapott ez a többek által sashoz hasonlított szép

A tatabányai turulszobor

madár, ami nem lenne baj, de egy rosszemlékű diákegyesület is nevének választotta. Tagjai, a "turulisták" nem elégedtek meg a "numerus klauzusz" jogfosztásával, hanem a megengedett arányszámon belüli szerencsés zsidó hallgatókat is megpróbálták akadályozni választott hivatásuk elsajátításában. Emiatt a jómódú családok gyermekei külföldi egyetemekre mentek, de az itt maradt zsidó diákokra bizony szomorú sors várt.

 

A Turul Szövetség tagjai nagyon egyszerű eszközöket alkalmaztak céljaik elérésében, főleg ólmosbotot és boxert. Az életveszélyes magyar egyetemeknek rossz híre volt egész Európában! Akiket megvertek - de persze családtagjaik, barátaik – számára is a turul valósággal vészmadár, a végzet hordozója lett.

A Turul Szövetségnek későbbi kommunista vezetők, mint pl. Kállai Gyula politikus vagy Jalsoviczky, a szegedi ÁVH későbbi parancsnoka is tagjai voltak. A Szövetség gazdasági melléktevékenységet is folytatott, volt Turul Sütőüzem és Vaskereskedelmi Vállalat. Szociális- és sport akciói bizonyos népszerűséget szereztek számára.

1945-ben, mint fasiszta szervezetet betiltották és történelmi megítélése összeforrott nevével. Általában a turul, mint szimbólum, inkább a rémtettek és a szenvedés emlékezetét idézte fel a túlélők emlékezetében, ma azt mondanánk, hogy "önkényuralmi jelkép" lett belőle!


Pedig a legszebb, leghíresebb turulábrázolások zsidó művész alkotásai voltak!


 

Donáth Gyula szobrász (1850-1909) a XIX. század egyik legsikeresebb alkotója zsidó családból indult, de a királyi udvar is igénybe vette tehetségét. Már az Operaház díszítésénél felfigyeltek rá. Kedvelt volt vidám természetéért, ami ellentétben állt azzal, hogy kora hírességeinek sírszobrainak elkészítését milyen gyakran vállalta. Donáth elsősorban és tipikusan a temető szobrásza volt.

 

Huszár Adolf (Donáth szobrásztársa), Pulszky Ferenc politikus, Zichy Jenő (1837-1906) politikus, Kamermayer Károly (Budapest első polgármestere) és Vajda János költő síremléke is az ő munkája.

 

 

Ő mintázta a régi Apponyi téren (ma Ferenciek tere) állott,  azóta lebontott Werbőczi-szobrot is.

 

 

 

 

Az örökké mókázó, mindig jókedvű és tréfás mester csakugyan temető-szobrásznak született. Bármennyire is ismerték vidám ötleteit, bármily széles rétegekben terjesztették is a lapok tört magyarságú adomáit: a temető borús világának mesteréül ismerte el mindenki. Oly természetes tudott lenni, hogy ezt senki sem fogta fel benne ellentmondásnak. Halála (1909. szeptember 27) után őszinte és nagy részvéttel kisérték sírjába a rákoskeresztúri zsidó temetőbe szeptember 29-ikén a Képzőművészeti Társulat Műcsarnokából.

 

Az ún. Habsburg-kapu a budai várban

 

Talán legismertebbek, mert a legtöbb ember által látottak, az ezredéves ünnepségeket köszöntő két monumentális munkája! Ő készítette a budai várbeli ún. Habsburg-kapu turulszobrát és a bánhidai (tatabányai) millenniumi emléket, amely Európa legnagyobb madárábrázolása.

 

Akkor még nem tudta, hogy a "turul"évtizedek múlva sokak számára méltán rossz hangzású lesz.

Talán ennek tudható be, hogy halálának 110. évfordulóján kevesen emlékeztek rá!