Róbert Péter:

110 éve született Perlasca

 

2020.02.03 

 

 

1910 január 31-én született az észak-olaszországi Comóban Giogio Perlasca az 1944-es budapesti embermentés kiemelkedő alakja. 110 éves évfordulója alkalmából érdemes emlékeznünk a budapesti vészkorszak egyik kevésbé ismert eseménysorozatára.

 

Sokat írnak svájci, svéd diplomaták, különösen Wallenberg és Carl Lutz tevékenységéről, de Perlascáról hosszú időn keresztül nem lehetett hallanunk-olvasnunk. Pedig ő is megérdemli!

 

Hogy jöttek létre az ún. "védett házak"?

Már 1944 tavaszán felmerült a fővárosi zsidó lakosság kényszerlakhelyre költöztetése. Több okból nem került sor gettó létesítésére, de júniusban 2600 – főleg eddig is zsidók által lakott - épületet csillaggal jelöltek meg. 7000 házból költöztek ide a zsidók, az itt lakó többi lakó zöme cserélt velük, de mintegy 12.000-en maradtak. Ahol a keresztény lakók tiltakoztak a "csillagos házzá" nyilvánítás ellen, ez nem történt meg, így végül a 200.000 budapesti zsidó csak 1841 házban lakhatott.

Kísérlet történt a megkeresztelkedett zsidók elkülönítésére az izraelitáktól, de ezt nem teljesen hajtották végre. A korlátozások, zsúfoltság, rossz élelmezés miatt a csillagos házak helyzete folyamatosan romlott, leginkább deportálástól rettegtek. Bizonyos reményt jelentett a semleges országok diplomatáinak humánus segítő tevékenysége. Wallenberg, Lutz és mások mellett nem szabad elfelejtkeznünk a spanyol követség áldásos tevékenységéről!

Angel Sanz Briz (1910-1980) nagykövet csak 200 szefárd (spanyol eredetű) zsidó részére kapott ideiglenes spanyol útlevelet , de ennél jóval több embert mentett meg, kiérdemelve a "budapesti angyal" jelzőt. Tevékenységének jogi alapja XIII. Alfonz, az utolsó spanyol király 1924-es rendelete volt, amelyben bevándorlást engedélyezett az 1492-ben Spanyolországból kiűzött spanyol zsidók utódainak, azaz minden szefárdnak. Ilyenek Magyarországon nagyon kevesen éltek, de a jóindulatú spanyol tisztviselők igyekeztek a kedvezményt kiterjeszteni.

Amikor Brizt a front közeledése miatt hazarendelték, az olasz Giorgio Perlasca (1910-1992) vette át feladatát. Ő kereskedő volt, munkája kötötte a magyar fővároshoz. Bár fiatalkorában Mussolini híve volt – ezért Franco oldalán harcolt a spanyol polgárháborúban – de az olasz"kiugrás" után a németek ellen fordult, akik erre le akarták tartóztatni. Sanz Briz mentette meg, spanyol állampolgárságot majd követségi megbízatásokat szerezve neki. Erre hivatkozva követségi tanácsosként lépett fel zsidó védencei érdekében.

Beköltözve a spanyol követségre több mint 3000 menlevelet osztott ki. (Ebből 352 spanyol útlevél és 1898 spanyol védlevél volt eredeti). Spanyol védett házakat állított fel és ezeket bátor személye fellépésével oltalmazta. Elérte, hogy a spanyol védleveleket a nyilasok végig figyelembe vették, míg a többi államét nem, ami sok halálos áldozatot jelentett.

1944 augusztusában, amikor Wallenberg megkezdte budapesti tevékenységét a Zsidó Tanács néhány Pozsonyi úti csillagos házat kiürített a Svédországba kivándorlási engedélyt kapott zsidók számára. Ezek voltak az első un. "védett házak", amelyeket ősszel több tucat követett. Belőlük alakult ki a Pozsonyi út környékén az ún. "kisgettó" vagy "nemzetközi gettó" lakossága. 1944. novemberében 15.000 zsidó költözhetett ide, felük svájci, 4500 svéd és 100 spanyol védelem alatt állt. (Ezekben a lakásokban addig 3800-an laktak!)

Eredetileg csak a Szent István park 35. számú ház volt spanyol védettség alatt, később 7 másik is. Ez a lakók számát tekintve nem kevés, hiszen Svájc majdnem 8000 védettje 70 házba szorult! Spanyol védett házak lettek még a Csanády u.20, Pannónia u.44,48, Návay Lajos (ma Budai Nagy Lajos u.4, Tátra u.18,28 és Phönix (ma Wallenberg)u.5. szám alatti ház.

Miután az eredeti menlevelek mintájára az ellenállási mozgalom sokat hamisított később ezeket a nyilasok egyáltalán nem vették figyelembe és a "védett" házak lakóit zaklatták, elhurcolták, gyakran meggyilkolták, pl. Richter Gedeont is a Dunába lőtték. Ezért a diplomaták úgy döntöttek, hogy hozzájárulnak az erzsébetvárosi "nagygettóba" vitelükhöz. Erre januárban került sor, de már csak a Pozsonyi út páratlan oldalát tudták bekísérni, a többség a lipótvárosi házakban szabadult fel.

	A különböző diplomaták embermentő tevékenységének gazdag irodalma van, a két spanyol megbízotté csak az utóbbi évtizedekben került előtérbe. Sanz Briz és Perlasca utcát emléktáblát, és szobrot kapott Budapesten.
Ángel Sanz Briz emlékműve		Georgio Perlasca emléktábla

A "csillagos" és "védett" házak jegyzéke egy 1994-es kiadványban jelent meg, előbbiek megszűntek az erzsébetvárosi gettó felállításakor, ahová minden nem védett zsidónak be kellett költözni és a nem-zsidókat kiköltöztették.