ESEMÉNYEK


Róbert Péter:


Szeles Erika Kornélia 1941.I.6 – 1956.XI.7.

 

 

Évről – évre minden ősszel megemlékezünk az 1956-os forradalom halottairól. Többségük fiatal volt, ma is köztünk lehetnének, ha a történelmi végzet nem szól bele sorsukba. Némelyikről sokat hallottunk, másról kevesebbet.

Utóbbiak közé tartozik Szeles Erika, aki mindössze 15 éves volt, amikor hősi halált halt a józsefvárosi harcokban egy fegyveres csoport vöröskeresztes egészségügyijeként.

Ki volt ez a fiatal leány?

A XIII.kerületben született, az anyakönyv tanúsága szerint Blumenfeld Noémi és Szeles Sándor gyermekeként 1941.január 6-án. Jogfosztó rendelkezések, üldöztetés rontották a kis család helyzetét, édesapja munkaszolgálatra vonult be, majd koncentrációs táborban pusztult el.

Édesanyja egyedül nevelte lányát, aki tehetsége és érdeklődése ellenére anyagi okok miatt nem mehetett középiskolába, szakácstanuló lett a Béke Szállóban. Ekkor már a VIII.kerületi Bezerédi utca 11.számú ház II. emeletén laktak egy hármas társbérletben. A függőfolyosós, "gangos" régi bérház idős lakói ma is emlékeznek a csinos, értelmes kislányra és édesanyjára, aki amerikai csomagokból egészítette ki szűkös gépírónői fizetését.

Erika nagybátyja, Bondi Endre ismert volt értelmiségi pesti értelmiségi körökben. A sokoldalú író, zeneszerző, karmester nagyon társaságkedvelő, vendégszerető ember volt, valósággal irodalmi szalont tartott fenn, ahová a "vadóc csitri" is eljárt és a felnőtteket meglepő érettséggel szólt hozzá a vitákhoz – ahogy Földes Tamás az USÁ-ba emigrált újságíró emlékszik rá.

Nemcsak az irodalom, a művészet is érdekelte, népi táncsoportba is járt, kollegái szerint tehetséges volt.

Természetesen a többiekkel együtt figyelt a Petőfi Kör vitáira, a változást követelő kezdeményezésekre.

Ilyen előzmény után s mivel a harcok egyik fő színterén a hősies Józsefvárosban lakott, nem csoda, hogy csatlakozott egy felkelő csoporthoz, kötözte a sérülteket, önfeláldozóan gondozta a sebesülteket, ápolva őket amíg kórházba juthattak.

Itt érte a halálos golyó, nyaklövéssel szállították a Péterfy Sándor utcai kórházba, ahol 1956. november 7-én fejezte be fiatal életét.

A Fiumei úti temetőbe temették, harcostársai közé.

Édesanyja megtörten követte több évtized múlva, ő a Kozma utcai zsidó temető egyik eldugott parcellájában nyugszik.

Szeles Erika nem tartozott 1956 sokat emlegetett hősei közé, de külföldön – az Új Keletben is - azért írtak róla, egy Vagh Hansen nevű dán újságíró is felfigyelt 56-os fényképére és elzarándokolt sírjához.

Emlékezzünk mi is kegyelettel erre a zsidó kislányra!