ESEMÉNYEK

Szécsi József

"Bámidbár - Numeri"
biblikus konferencia

2013. november 11. hétfő 10.00

2022.06.10.

Az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem eleget téve saját elvárásainak és a magyarországi vallástudomány jelenkori kihívásainak, ez évben, 2013 novemberében, a Magyar Tudomány Ünnepe keretében hetedik alkalommal rendezte meg egynapos biblikus konferenciáját. Az indulási év 2007 volt, mely a Tízparancsolatról szólt, publikálását a Gondolat kiadó vállalta magára. Ezt 2008-ban "Bibliai családkép a zsidó tradíció tükrében - ideálok és konfliktusok" c. konferencia, majd 2009-ben "Találkozások - szentírási érintkezési pontok" c. tudományos szimpóziumok követték. Ezen kiemelt szentírási témaköröket tárgyaló tanácskozások után egy, a Biblia könyveit a Héber Kánon sorrendjében elemző sorozatot indítottunk el útjára: 2010-ben "Brésít - Genesis", 2011-ben "Smót - Exodus", 2012-ben "Vájjikrá - Leviticus", 2013-ban pedig "Bámidbár - Numeri" címmel.

Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem ajtaja nyitva áll a vallást tisztelő, a tudományt művelő kutatók előtt. A konferenciák előadói mindenekelőtt az Egyetem tanárai és oktatói, karöltve a magyarországi keresztény teológiai fakultások tanáraival együttműködnek a legjelentősebb hazai világi egyetemek tudósaival. A kritérium az élvonalbeli, a nemzetközi tudományos elvárásoknak is megfelelő tudás és kutatás. A 2014. évben megtartandó "Devárim - Deuteronomium" konferencia után, a Tórát lezárva a "Tízparancsolat" - sorozatindító kötetet követően egy reprezentatív válogatást kívánunk megjelentetni az elmúlt évek előadásaiból válogatva.

A konferencia bevezetőjét dr. Szécsi József mondta el. /előadása itt meghallgatható/

A 2013-as konferencia (2013. november 11. hétfő 10.00) nyitó előadója Schőner Alfréd rektor volt. Üdvözlő szavai után "A tolerancia és a mártírium gondolata Elkáná menóráján" címmel tartott vetítettképes előadást, az izraeli Knesszet előtt álló Menóra egyik ágához fűzött magyarázatot. /az előadás itt meghallgatható/ Schőner Alfréd professzor zsidó művészettörténeti kutatásainak egyik jelentős, kiemelkedő területe a knesszeti menóra szimbolikájának részletes elemzése. Jelen előadás aktualitását Bámidbár könyve adhatta, hiszen a Tóra bámidbári szövegei elemzik a szent tárgyat.

 

Domán István, az egyetem emeritus professzora, a magyar talmud-tudomány legjelentősebb alakja "Bámidbár a midrási hagyományban" címmel tartotta, meg értekezését. /az előadás itt meghallgatható/ Bevezetőjében rámutatott a Bámidbár sajátos szerkezeti felépítésére is, ti. nem mindenütt meghatározó a kronológia, bizonyos fontosnak ítélt szempontok miatt a szerző mondanivalóját mondanivalójának megfelelően csoportosította. A Mózes és Áron elleni lázadás motívumait gazdag zsidó hagyománytörténettel ábrázolta.

 

Oláh János rektorhelyettes "És állt a holtak és élők között és megállt a csapás." (M.IV. XVII,13.) - egy amulett és annak értelmezése" címmel forrásértékű előadást tartott, továbbépítve a tárgykörben már meglévő, korábbi kutatásait, nem feledve a nagy elődöknek, így a Rabbiképző egykori nagyságának Blau Lajosnak nevét. /az előadás itt meghallgatható/ Külön értéke az előadásnak az 1831-es kolera-éhinség-jobbágyfelkelés történeti bemutatása az észak-kelet magyarországi vármegyék vonalában.

 

Kiss Endre professzor a filozófus színes, vibráló és egyszersmind magával ragadó közvetlen stílusában "A sivatagi vándorlás, mint társadalomontológiai paradigma" címmel adott elő. Kiss Endre professzor olvasatában "ez egy egészen különleges irat, mely különleges interpretálásokra ad alkalmat, hogy csak Freudot említsük. Felemlítette a tömegviselkedés bamidbári jelenségét, melynél jóval irracionálisabb jelenségek is ismeretesek előttünk - mint mondta. /az előadás itt meghallgatható/

 

Darvas István rabbi a fiatal rabbigeneráció egyik legmarkánsabb alakja, kiváló előadói vénával és irigylésre méltó rabbinikus tudással, a "A kohanita áldás" címmel tartotta meg előadását. /az előadás itt meghallgatható/ A mindvégig élvezetes elemzés részletesen kitért a különböző rabbinikus hagyományokra, megkülönböztetve a hagyomány egyes rétegeit, mindvégig érzékeltetve azt, hogy a zsidóság egy élő és alakuló valóság, amely ennek ellenére és ezzel együtt szilárdan azonos önmagával, vagyis zsidó.

 

Fröhlich Ida, a legjelentősebb hazai qumranológus, egyetemi tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A teljes rendelkezésre álló qumráni szöveganyagot tette hozzáférhetővé magyar nyelven, kiváló tudományos apparátussal bővítve azt. Előadásának címe: "Bámidbár a qumráni hagyományban" volt. /az előadás itt meghallgatható/ Az előadás felvezetőjében a kívülálló számára is közérthető és mégis tudományos alapossággal ismertette a kutatási kört.

 

Gábor György vallásfilozófus, az OR-ZSE professzorra bár "Istenkirályság vagy fiktív istenkirályság" című előadást hirdetett meg, de indítóul elmondta, hogy talán mégsem erről beszélne, de azért beszélt erről is és ezt tette is nagyon eredeti módon. Indítóul azonban Josephus Flavius a Bibliát újraíró, feldolgozó "A zsidók története" c. munkát elemezve jelezte, hogy a Bálám történetből kihagyta ezt a mondatot: "Íme, egy nép, amely magában lakozik, a népek közé nem számítja magát." Gábor György megközelítései túl azon, hogy érdekesek, jók is és majd elolvasásra ajánlhatók.  /az előadás itt meghallgatható

 

Fodor György a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kitűnő Ószövetség professzora, jelenleg az Arab tanszék vezetője, az előtte szólóhoz hasonlóan Bálám alakját vette célba, ezúttal azonban "Bileám (Bálám) és az Ókori Kelet" cím alatt, vagyis egy nélkülözhetetlen háttéranyagot vázolt fel és elemzett. /az előadás itt meghallgatható/Az ókori kelet alapos, vagy a rendelkezésünkre álló kutatási anyaga nélkül biblikus kutatást végezni lehetetlen. Előadásának végén Goldziher Ignác kutatásait idézte a pogány arabság hagyományanyagát elemezve.

 

Szécsi József, az OR-ZSE docense "A hellenisztikus irodalom Mózese" címmel beszélt Mózes elleni ókori támadásokról, Mózes életrajzi adatainak hellenisztikus elszíneződéseiről és Mózes alakjáról az apokaliptikus hagyományban. /az előadás itt meghallgatható/

 

 

A Bámidbár konferencia értő hallgatóságot vonzott, nemcsak az Egyetem oktatói és hallgatói voltak jelen, hanem budapesti, sőt debreceni és pécsi keresztény teológiai fakultások hallgatói is eljöttek erre a napra. A konferenciák sorsa rendesen az, hogy a megnyitó után a jelentősebb személyiségek elmennek, a délutáni szekción pedig csak - jó esetben - a hallgatóság fele marad meg. A Bámidbár konferencián - bár volt jövés-menés - az OR-ZSE Oktogonális előadótermében mindvégig telt ház volt.

 

FEL