Ábrahám Vera

Egy levél dr. Birnfeld Sámuel rabbitól

2022.12.24.

 

Birnfeld Sámuel

Különleges egyben szomorú tartalmú levélre akadtam a Szegedi Zsidó Hitközség Archívumának 1938. évi iratai között.[1] Ez az 1938. április 21-én Szegeden kelt dokumentum egy kérvény Birnfeld Sámuel szép kézírásával. Birnfeld 25 Pengő tanulmányi segélyt kért a Szegedi Zsidó Hitközség elöljáróságától. Indoklásul felhozta, hogy harmadik esztendeje állástalan rabbi[2] és nincs kilátásban, hogy el tud helyezkedni. Zenei tanulmányokat szeretne folytatni, hajlamának fejlesztésével remélt munkához jutni. Bízva kérésének méltányos elbírálásában, igaz tisztelettel búcsúzva írta alá a nevét.

 

Az elöljáróság elfogadta indokát, majd 1938.április 24-én született határozatában kimondta, miszerint május 1-től három hónapon át havi 25 Pengő támogatást ad a kérelmezőnek. A pénz felét a Szent Egylet fizette. A határozat aláírója Faragó Lajos jótékonysági elöljáró, és Varga Mihály hitközségi elnökhelyettes.

Néhány sor dr. Birnfeld Sámuelről.[3] Szegeden születet 1906. december 6-án, 1939 december 28-én Budapesten nősült.[4] Felsőfokú tanulmányait az Országos Rabbiképző intézetben és a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte.1936-ban avatták rabbivá.[5]

A Pesti Izraelita Hitközségben volt vallástanár. Rabbi végzettsége ellenére állandó rabbi állást nem kapott. A numerus clausus idején kitüntetéssel doktorált. Sokat írt, fordított és grafikákat készített. Sok nyelven beszélő, az irodalom iránt érdeklődő átfogó műveltségű ifjú volt. Érdemes a nyelvismeretét részletezni: angol, arab, arameus, babilóniai ékírás, német, olasz, perzsa, szanszkrit.[6]

	Rajzolni Heller Ödönnél tanult. Petőfi Sándor János vitéz c. művét nemcsak héberre fordította, de az illusztrációkat is ő készítette. Verseket írt, zenei darabokat szerzett. 1942-től többször behívták munkaszolgálatra
Heller Ödön		Petőfi: János vitéz

1944. október 20-án a nyilas pártszolgálatosok Budapestről elhurcolták, november 12-ig sáncásáson volt.[7] Egy tehetséges ember ígéretes pályája tragikusan kettétört, amikor Félixdorfban 1944 december 26-án 38 évesen éhen halt.

Szegeden emlékét az egykori zsidó iskola[8] falán tábla őrzi, valamint a Szegedi Zsidó Hitközség Könyvtára[9] is az ő nevét[10] viseli. Emellett a hitközség székházának folyosóján lévő állandó kiállítás két tárlója a munkássága-, családi élete néhány dokumentumát és egykori tulajdonjelzéses imakönyvét mutatja be.