DOKUMENTUMOK

Ábrahám Vera

A Szegedi Zsidó Hitközség különleges imakönyvei

2020.06.25.

A Szegedi Zsidó Hitközségben egy különleges, kézzel írt szövegeket is tartalmazó imakönyvgyűjtemény[1] található, melynek teljes körű feldolgozása jelenleg zajlik. A majdani publikáció kiemelten foglalkozik az egyedi kézírásos textusok[2] elemző és fotós bemutatásával majd mintegy összefoglalva a lényeget, teljes tulajdonosi (esetleges ajándékozó, családtag) névmutatót is tartalmaz.[3] A kötetek megjelenésével kapcsolatos információkkal és állapotával kapcsolatos tudnivalókkal is foglalkozik egy fejezet.

Mielőtt a témát előzetesen és összefoglalóan bemutatnám, előre kell bocsátanom, miért tartom fontosnak a kérdéskörrel foglalkozni.

A Hitközség e mintegy 300 db-os bejegyzéses könyvkollekciója kivételes és darabjai az egykori tulajdonosaik révén egyediek. Továbbá a lapjaikon szereplő kézírásos szövegek miatt eszmei értékük felbecsülhetetlen, ráadásul az imakönyvek némelyike talán az egyetlen vallási tárgy, ami az egykor élt hittestvérektől megmaradt. Nem utolsó sorban pedig bejegyzéseik egy régi kor emlékeivé váltak, ezért kötelességünk megőrizni és további darabokkal gyarapítani az állományunkat.

Áttekintve a könyvek tartalmát többségében a nagyünnepekre vonatkozó-, kisebb részben a mindennapi élet eseményeihez kötődő imák köteteit forgathatjuk, és női imakönyveink szintén akadnak. Fontos adataik - akár könyvészeti szempontból - sokat elárulnak, mint például; a kiadás helye, éve, kiadója, a kötet állapota, kötése, díszítményei.

Vannak köztük bécsi, bratislavai, breslaui, budapesti, frankfurti, prágai, vilniusi megjelenésűek. Majd kiadók sokasága tűnik fel a kiadás helyszíne után, főként az ismert Schlesinger cég, továbbá megjelenik az Országos Izraelita Tanítóegyesület, Freunds özvegye, Knöpslmacher, Landau, Lehrberger, Löwy és Fia, Neumann Benő, Neumayer, Schwarz Ignác, Singer és Wolfner, Steiner Ármin. A legkorábbi kiadású kötet 1865-ben került ki a nyomdából. Fordítói közül szintén szükséges megemlíteni néhányat. Schön József neve szerepel legtöbbet, majd Deutsch Hermann, Füredi Ignác, dr. Letteris, Sachs Michael, Stern S.G. következik. Ebből egyértelműen következik, hogy a könyvek többnyelvűek, a héber mellett: magyarul, németül (gót betűs is), angolul, oroszul nyomtatták.

A gyűjtemény különlegessége, mint már említettem az oldalakra rótt kézírásos textus. (Megjegyzem maga az íráskép is sokat elmond alkotójáról.) Formailag emellett bélyegzőnyomattal lehet találkozni. A szövegek többnyire tulajdonjelzések de  mellettük más fontos adatokat is közölnek, mint; a tulajdonos nevét[4] a beírás településnevét, dátumát, esetenként más egyéb információkat is. Például érzelmeket, ha ajándékról vagy a családtagokról szóló megemlékezésről szólnak. Tényeket adnak tudtul, hogyha az illető felmenői, vagy utódai nevét, születési dátumait rögzíti. Sőt mindkettő megtalálható midőn a textus naplószerű. Ritkán ugyan, de vannak tréfás mondatok és firkák a lapokon.

A beírások negyed részben héber-, kisebb hányadában német-, többségében pedig magyar nyelvűek.

Ezek az imakönyvek miért és mikor jutottak a hitközségi gyűjteménybe csak nagyjából határozható meg.

Amit okként sikerült kideríteni: Szegeden kívül az ország különböző helyeiről, sőt külföldről származó hitközségi tagok, esetleg hozzátartozók ajándékai, vagy a helyi szeretetotthon egykori lakóinak hagyatékából kerültek ki.[5]  A településekből következzen néhány példa! Berettyóújfalu, Bécs, Budapest, Derecske, Gyöngyös, Karánsebes, Kassa, Kistelek, Kolozsvár, Komárom, Mád, Makó, Mezőkövesd, Miskolc, Orosháza, Sárospatak, Szolnok, Vác, Velka Belezna.

A hitközségbe jutásuk időpontjára a kiadás ideje, vagy a személy tulajdonába kerülésének dátuma aligha ad egyértelmű támpontot, a szóbeli közlés pedig elenyésző.

Állapotukra tekintve megállapítható, hogy a gyűjtemény sok darabja erősen sérült, hiányos, szennyeződött, azonban legtöbbjük az intenzív használat nyomai ellenére megfelelőnek mondható.

Az egykori tulajdonosok (és feltüntetett családtagjaik) neveit - mivel előre nem akarok senkit kiemelni - csak a teljes tanulmányban tüntetem föl. Mégpedig a helységnevekkel együtt egy közös mutatóban. A szemléltetés érdekében a helységek térképen is visszakereshetőek lesznek.

A gyűjtemény őrzésére vonatkozóan; 2015-ig ünnepi alkalmakon közhasználatra kihelyeztek minden darabot a zsinagógában. 2015-után a bejegyzéses imakönyvek a Hitközségi Archívum külön-gyűjteményébe kerültek és állományvédelmi okok miatt már nincsenek használatban.

A rövid bemutatás után szemléltetéséül következzen néhány példa!

 

 

Az imakönyv eredeti tulajdonosa ismeretlen az alkalom ismert.

 

Ezt a német nyelvű imakönyvet Bar Micva ünnepi ajándékként kapta valaki Kohn Herman derecskei rabbitól, 1945-ben. (Megj. a főrabbi Derecskén Jesivát működtetett)

A naplószerű bejegyzés 1975. évből egy férjtől származik, aki felesége halálát, egymás iránti szeretetüket, és bánatát öntötte szavakba. Nem felejtette ki azt sem, hogy felesége milyen szeretettel ápolta az édesanyját

Az imakönyv tulajdonosa gyermekei születésének, ill. halálának idejét rögzítette.”sidójul hiják” írja, majd a fiú héber neve következik. Érdekesség, hogy a meghalt gyermekek bejegyzését áthúzta.

Ezen a láthatóan[6] gyakran forgatott imakönyvlapon szép vonalvezetésű, német nyelvű az írás. A népes család fontos dátumai héber i.sz. szerint szintén olvashatóak. A tíz gyermek neve és adatai mellett feltüntették a nagyszülők halálozási időpontjait [7] is.  Egy másik kézírás a végén közli, hogy édesapjuk Schnabl Adolf 1892-ben meghalt.

 

Ez a gót betűs, 1862-ben Bécsben kiadott német nyelvű, Peszachra szóló imakönyv Székely Alfrédé a Szegedi Zsidó Iskola igazgatójáé volt

Az imakönyv lapon szeretett édesanyjának Preisach Reginának állított emléket Imre fia kézírásos héber és magyar nyelvű bejegyzésével.



[1] A Szegedi Zsidó Hitközség Archívumának bejegyzéses imakönyvei.

[2]A szövegek túlnyomórészt tulajdonjelzések kézírással, vagy bélyegzőnyomattal. Ez utóbbi változat lehet személyes, esetleg céges.

[3] Tulajdonosi név, település, évszám.

[4] Mintegy aláírás. A bélyegző nyomat szintén tulajdonjelzés.

[5] A gyűjtemény teljes feldolgozásának része lesz az a betűrendes mutató, mely minden tulajdonosi nevet, helységet és dátumot tartalmaz.

[6] A lap bal alsó sarkában látható folt eredetiben a lapozás-nyálazás miatt szennyezett.

[7] Az 1800-as évek második felében keletkeztek az adatok, erre az időszakra tehető a család aktív élete.

 

 

 

FEL