Ábrahám Vera

Löw Immánuel kétszáz beszéd c. kötetének megjelenésével kapcsolatos néhány irat

2021.12.28.

Löw Immánuel (1854-1944) szegedi főrabbi beszédei [1] több kötetben-, és alkalommal jelentek meg. E kötetek közül a Kétszáz beszéd 1919-1939. megjelenésének mozzanatát és a tiszteletpéldányokért küldött köszönőlevelek közül kettőt emeltem ki bemutatásra.

A könyv kiadója a Szegedi Zsidó Hitközség volt, a nyomdai munkálatokat a Szegedi Traub és Társa Könyvnyomdai Műintézet végezte 1939-ben.

Az 1938. október 26-án keltezett levelükből tudható, hogy 1000 példány megrendelését vették tudomásul mely tulajdonképpen 2000 db, hiszen két kötet szerepel az árajánlatban. Ezen felül minden lényegeset rögzítettek, ívméret, fűzés, főrabbi úr által szignált papír, elkészítési határidő, fizetési mód és összeg.

Traub és Társa üzlete Szegeden a Kárász utcában[2]

A Szegedi Zsidó Hitközség megbízásának visszaigazolása Traub és Társa cégtől[3]

dr. Waldmann Ernő komáromi rabbi levelezőlapja [4]

dr. Waldmann Ernő rabbi az 1940. január 17-én kelt levelezőlapot a Szegedi Zsidó Hitközségnek írta, melyben forró köszönetét fejezte ki az ajándékkönyvért, elismerve annak értékét: „Jól tudom, hogy ez a hatalmas kötet egy nagy elmének terméke, melyből különösen mi – fiatal rabbik – mindenhogy tudást, ismeretet meríthetünk. Az egész magyar zsidóság háláját érdemlik ki azzal, hogy ezt a 200 beszédet a nagyközönség számára hozzáférhetővé tették.”

Néhány gondolat dr. Waldmann Ernő életéről: Bátorkeszin, 1902. október 10-én született. Egyetemi tanulmányait az Országos Rabbiképző Intézetben és a budapesti Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte. A budapesti tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori címet. 1928-ban avatták rabbivá. 1938-tól 1944-ig a komáromi izraelita hitközség főrabbija volt. 1944 júniusában Auschwitzba deportálták, 1944-ben halt meg Mauthausen – Gusenben, mint kényszermunkás.[5]

dr. Kecskemét Ármin makói rabbi névjegykártyára írt sorai[6]

Dr. Kecskeméti Ármin 1940. január 25-i dátummal néhány értékelő mondattal köszönte meg a kötetet: „Nagyszerű könyv homiletikai és magyar irodalmi szempontból egyaránt mestermű.”

Kecskeméti Ármin Kecskeméten született 1874. április 21-én. Egyetemi tanulmányait 1887-től az Országos Rabbiképző Intézetben és a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte. 1896-ban szerzett a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori címet. Húszéves korától jelentek meg irodalmi és irodalomtörténeti munkái. 1898-ban avatták rabbivá, s attól az évtől kezdve 1944-ig a makói izraelita hitközség rabbija volt. 1944 júniusában Strasshofba deportálták, ott halt meg 1944-ben.[7]