DOKUMENTUMOK

Ábrahám Vera

Löw Lipót klub Szegeden

A Szegedi Zsidó Hitközség Archívuma másolatban megkapta Tardos-Tauszig Ármin vendégkönyveit. Tardos-Tauszig Ármin (1874 - 1936) grafikusművész[1] Szeged két világháború közötti művészeti, szervezésében fontos szerepet játszott. A vendégkönyvek munkásságának, barátainak, vendégeinek írásos, rajzos tanúi.

Az 5. kötet 0128, 0139-0141 sz. bejegyzései szerint 1930. szeptember 28-án, Szegeden megalakult a „Löw Lipót Klub”[2]. A hitközség akkori rabbija dr. Frenkel Jenő és a közösség ismert aktív tagjai hozták létre közöttük volt Tardos-Tauszig Ármin is. Az alapítók: dr. Bokor Gyula, dr. Fekete László, dr. Frenkel Jenő, dr. Kallós Károly, dr. Kertész Tibor, dr. Löw Lipót, dr. Ornstein (Lipót?), dr. Pap Róbert, dr. Reiter Oszkár, dr. Reitzer László, dr. Varga Kálmán, Frankel József, Grosz Lajos, Grosz Marcell, Hoffmann Pál, Kolozs Lajos, Pick Jenő, Seiden (?), Tardos-Tauszig Ármin, Varga Tibor, Vértes Miksa, Weisz Imre.

Az 1930-as évek az asztaltársaságok időszaka volt, céljaikkal és tevékenységükkel a helyi társadalom minden rétegét megcélozták, de a ténylegesen működő körök jobbára csak a polgári erők[3] támogatását vívták ki.

1930. október 5-én egy héttel megalakulása után zajlott a Szegedi Löw Lipót Kultúregyesület első találkozója ahol, mint azt a Napló bizonyítja 24 fő vett részt. Az egylet célkitűzéseiről és további tevékenységéről nem maradt irat a hitközségi archívumban, ezért egykori létezéséről eddig csak Tardos naplójából tudunk.

Az utolsó, mostanig fellelt információ szerint 1936-ban[4] a rendőrkapitányság végzést adott ki mely szerint azonnali hatállyal feloszlatta a Szegedi Izraelita Hadviseltek Löw Lipót Asztaltársaságát[5]. Indokul azt hozták fel, hogy nem volt alapszabályuk és a rendes tagdíjat főként adminisztrációra költötték.

A téma további kutatást igényel.


[1] Polgári foglalkozása vasúti mérnök volt, de iskoláival párhuzamosan grafikai képességeit is fejlesztette, tanulmányutakat tett Nyugat-Európában, és hosszabb időt töltött Bécsben is. Házassága révén került Szegedre, ahol ő tervezte az 1903-ban átadott Új Zsinagóga feliratait.

[2] A társaság három néven is szerepel.

[3] Iparosok, kereskedők, vasutasok, értelmiségiek.

[4] Nemzeti Újság 1936. márc.6. pp.11

[5] Pesti Hirlap1929.május 28. pp.4.

 

FEL