DOKUMENTUMOK

Ábrahám Vera   

A Szegedi Zsidó Hitközség Nőegyletének kérvénye 1938-ból

2024.05.02

A Szegedi Zsidó Hitközség Archívumában az 1938. évi dokumentumok között számtalan támogatási ügyben írt kérelem van.[1] Közülük egy nőegyleti kérést mutatok be.

Előre bocsátom, hogy a hitközség már 1831-ben intézményesítette a jótékonysági munkát. Elsőként a Tápláló Társaság kelt életre mely a kebelbeli szegényeket segítette. Ezután sorra alakultak az intézményi-, és magán alapítványok[2] így a mai napig mintegy 300-at[3] sorolhatunk fel.

Közülük kiemelkedő szerepet töltött be a Szegedi Izraelita Jótékony Nőegylet, mely 1835-ben alakult.[4] Célkitűzése - mint a Leányegyletnek és minden más egyesületnek - a segítségnyújtás volt.[5]

A Nőegylet az idézett iratban 1938. május 17-én tiszteletteljes kéréssel fordult az elöljárósághoz, Neumann Gyuláné elnökhelyettes és Szécsényer Józsa titkár aláírásával. A kérvényből az Egylet fenntartásában működő napközi otthonban a szegény iskolás gyermekek étkezéséhez kértek támogatást. Tevékenységükhöz a Leányegylet is hozzájárult a Nőegylet pedig a délelőtti és délutáni uzsonnát, valamint a gondozónőt és egyéb kiadásokat finanszírozott. Önzetlen munkájuk eredményeként a gyermekek kondíciója feljavult, ezért az egyesület elhatározta, hogy az ebédeltetést a tanév végéig az elöljáróság anyagi hozzájárulásával támogatja.

Az elöljáróság május 18-án 150 Pengő összegben teljesítette a kérést: "Napközi - otthon fenntartása a Nőegylet részére" címen.


[1] Lásd a Restanciában megjelent korábbi publikációimban: Ujvári Péterné, dr. Birnfeld Sámuelné sz. Fein Margit.

[2] Ábrahám Vera: Zsidóság-jótékonyság: Karitatív tevékenység a Szegedi Zsidó Hitközség történetében.Móra Ferenc Múzeum pályázatán nyertes dolgozat. Kézirat. 2012.

[3] Alap, egylet.

[4]Az első elnöknője Kohen Ábrahámné sz. Pollák Johanna.

[5] Pál József: Szegedi izraelita jótékony nőegylet szociálpolitikai tevékenysége 1835-1918-ig. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. Szeged, 2003. 72-73.o

 

 

 

FEL