Ábrahám Vera   

A Szegedi Zsidó Hitközség megmaradt első protocolluma (1839)

2025.09.16

A Szegedi Zsidó Hitközség legkorábbi protocolluma[1] 1839-ben keletkezett. Német nyelven írták és félév eseményeit rögzítették.[2] Többféle témát érint, így például a hitközségi ügyeken belül különböző névsorok, alapítvány, egylet (pl. Anije-Irenu), iskola-, és oktatásügy, pénzügy, temetkezési egylet, különböző névsorok, sőt a hídvám kérdése is. Továbbá szerepel Klauzál Gábor, Lipowsky Henrik építőmester, Bauer Márkfi Herman jegyző neve. Belefértek a fél évi történetbe a külföldi hitközségeknek írt levelekről szóló följegyzések. Továbbá családi ügyek, letelepedés, idegennek tekintett Szegeden élő zsidók témája, aztán magaviseleti igazolások, pénzügy, zsinagóga építési tervek, templomkölcsön, a régi templom javítása, a rabbi háza aktuális renoválása, új községháza, zsinagógaülések kérdésköre, kézműves szabadság, az előimádkozók templomatya, a pénztáros személye.

Néhány különleges pontról többet!

Elsőként a hitközségi iratokról:

Fontos - és addig hiányzó - adalék van a Nr.6. pontban. Ebből tudtató, hogy a községi levéltár elveszett. "Abraham Kohen elöljáró úr jelenti, hogy az Ellenberger úr által a Lichtenberg-féle házban lévő lakásában vezetett, és elveszett községi levéltárat egy dialai [3] szerb ember megtalálta és az átvehető. Az ottani községházán átadják annak, aki érte megy a gyülekezetből." Vagyis 1839-ben nem volt a közösségnek önálló irodája. Az sajnos nem derült ki, hogy az iratok visszakerültek-e, ugyanis a hitközség története során ezen kívül még 4 alkalommal tűntek el nagy mennyiségben dokumentumok.

A következő pontok az imahellyel és a "Régi zsinagóga" építésével foglalkoznak, hiszen a közösség számára ez nagyon fontos megoldandó feladatot jelentett.

"Nr. 23. Johann Hensz úr "Zöld Koszorú" néven ismert házát az összes helyiségével 1839. György naptól 1841 György napig évi 700 forintért mint ideiglenes templomot és községházát bérbe kell venni, mivel a régi templomot lebontják."

"Nr. 36. Mivel Hensz úr feltételeket állított a 23. sz. határozatban szereplő épületbérléshez, és a megállapodotthoz képest 50 váltóforinttal többet kér, úgy határoztak, hogy a rabbi úr nagy szobájában lesznek ezentúl a községülések."

Végül más megoldást kellett találniuk, úgy határoztak, hogy a rabbi (Bak Hirsch Cvi) lakásában gyűlnek össze, ebben az esetben az épületen javításokat kellett végezni. Erről szól a következő tétel. .Nr. 46. A rabbi úr lakását, a fürdőt és a templom udvarán lévő beomlott WC-t, mivel a szükség megkívánja, meg kell javítani. Az egyházatyák intézzék." A rabbi házra vonatkozó kérés és pont: "Nr. 75. A rabbi úr kéri, hogy egy éléskamrát csináltassanak a lakásához, melynek egy részét a község üléseihez használja. Igen, a templomatyák intézkedjenek."

A következő figyelemreméltó pontok a zsidók emancipációjáról szólnak. A leírtak szerint elsősorban Klauzál Gábort támogatását várták, Széchenyit még nem ismerték.

"Nr. 39. Klauzál Gábor vármegyei követ urat írásban meg kell kérni, hogy az országgyűlésen határozottan támogassa Csongrád képviseletében a zsidók emancipációját. Nr. 40. a Nr. 39. alatt jelzett kérelmet Jos. Basch és Simon D. Pollack elöljáró urak kézbesítették Klauzál úrnak, aki azt mondta, hogy a vármegyétől olyan megbízást kapott, hogy a zsidók polgári egyenjogúsítását kérik. Klauzál azt is elmondta, hogy Pest vármegye legújabb közgyűlésén egy bizonyos Széchenyi úr egy a nemzeti jólétünket szolgáló ilyen szellemű döntést meghiúsított ." A soron következő pont szerint újabb céljuk az volt, hogy - ugyan közvetítéssel, de - Széchenyit megnyerjék az ügynek. "Nr. 42. Írni kell a Pesti Izr. Községnek és S. Wodianer úrnak, hogy a szegedi zsidók előtt ismeretlen Széchenyi urat nyerjék meg a nemzeti ügynek."

Az következő tételek a zsinagóga (un."Régi zsinagóga) építésével kapcsolatosak, fontos adalék lehet a kutatók számára. Nemcsak a zsinagóga építési jegyzőkönyvéről írnak, (sajnos ez már nincs meg!) hanem először az építőmesterrel kapcsolatos hirdetésről adnak információt "Nr. 17. Levelet kell írni A. Lewinsky úrnak Pestre, hogy a zsinagógaépítési jegyzőkönyvben a Nr. 54. alatt lévő hirdetést egy építőmesterrel kapcsolatban az Ofner Zeitungban és a Pesther Zeitungban a község költségére újra jelentesse meg."

Az építkezéshez szükséges anyagokról (a rabbi-ház és a zsinagóga) szóló pontok egyik része: "Nr. 61.Jacob Braun szószóló urat és Lichtberger urat megkérték, hogy az új épülethez, és az új templomhoz szükséges barna téglát Ballásthy úrtól vegye meg. (...) Nr. 63.Heinrich Lippowsky építőmester úr mondja meg folyó hó 11-ig, hogy mire van szüksége, hogy a Pesten évő Schweiger szószóló urat levélben tájékoztathassák ezeknek az építőanyagoknak a beszerzéséről."A protocollum további pontjaiban a Nr.86-ig bezárólag foglalkozik az építkezés egyéb munkálataival, asztalos-, ács-, lakatosmunka, kőfaragás, tetőcserép, meszesgödör, szállítás, stb.

Az értékes jegyzőkönyvkivonatot érdemes részleteiben tanulmányozni!

Szegedi Zsidó Archívum http://szegedjewisharchive.org

 

protocollum

egy lap a protocollumból

 

A "Régi zsinagóga", és az első imahely (un. Teremépület)[4]