schreiter-koborszulei

Schreiter Zsuzsa

Kóbor Tamás szülei és testvére, Bermann Miksa családja
Bermann Moritz és Regy Schmelzer

2021.12.08.

Miskolci Főrabbiság mint Izr. Anyakönyvi hivatal 1296/1935. okt. szám Hivatalos Bizonyítvány szerint Bermann Moritz, akinek atyja Bermann Meier és anyja Bermann Netty (halotti bizonyítványában: apja: Bermann Miksa, anyja: Rapaport Eszter) 1827 évben Miskolcon született.[1]

Kivonat a móri izraelita hitközség házassági anyakönyvéből ikt. 155/1938. a kötet betűje: 2 a lapszáma 6.esketés ideje: 1851 október 26. vőlegény: Moritz Bermann Spengle Miskolcz 24 éves, szülőinek neve: Meier, Netty Bermann menyasszony: Regy Schmelzer 22 éves szülő neve: Solomon Schmelzer.[2]

Bermann Moritznak és Regine Bermannak, geb. Schmelzer tíz gyermeke született.[3]

Ki a gettóból c. könyvben hét gyermek szerepel: … ez az ország nem a keresztényeké, hanem a magyaroké, hogy ez az ország szabad emberek országa, akiknek lelkiismerete is szabad. Tudja meg, hogy ez az ország, amelyből maga engem elküld, inkább az enyém, mint a magáé, mert hét gyermeket neveltem neki.

Kóbor Tamás Beteg ágynál című írásában is hét gyermek szerepel:

Feküdt az ágyában a saját arczképe alatt, melyet megföstetett hét példányban, minden gyerek számára egyet. Az, a melyik a falon függött, nekem volt szánva, ha majd neki nem kell többé.

Bermann Emalia 1856

Bermann Miksa (Márkus) 1861. november 7. -1925

Bermann Róza 1855-1921

Bermann Samu

Bermann Mária

Bermann Adolf (Kóbor Tamás) 1867-1942

Bermann Miksa

1861. november 7-én Győrött (Újváros) született. Születési anyakönyvi kivonatát Dr. Róth Emil főrabbi írta alá.

Bermann Rózsa írásos visszaemlékezése nyomán: Bermann Miksa nagy szorgalommal tanult, gazdag gyerekeket korrepetált. … … Megszokta, hogy az egyetlen szobában, ahol bizony lárma volt, csak a tanulásra figyeljen. Jó tanulmányi eredményéért ösztöndíjban részesült, s nagy küzdelmek árán végezte el a reáliskolát, majd a Műegyetemet. 1884/85-ben kapta meg gépészmérnöki diplomáját. ezután a Magyar Királyi Államvasutak szolgálatába lépett. Egy hónapig, mint mozdonyvezető dolgozott, ez minden vasúti mérnöknek kötelező volt. Az Északi főműhelyben mérnök, felügyelő, végül főfelügyelő lett. Ez a főműhely az I. világháború alatt mozdonyokat javítottak és sebesültszállító vonatokról gondoskodtak. Ekkor a főműhely főnökeként végzett tevékenységéért megkapta a Ferencz József rend lovagkeresztjét, majd a Vöröskereszt díszjelvényét. Hivatalos munkája mellett tudományos tevékenységet is végzett. A Magyar Anyagvizsgálók Egyesületének közlönyét folyamatosan tudósította, a Kazán- és Gép-Újság főmunkatársa volt. Külföldi lapok is közölték írásait: Zeitschrift des Vereins deutscher Ingenieure, AMERICAN MACHINIST.

Munkatársa volt a Révai Nagy Lexikon szerkesztőségének. Az 1908. évi HOLLÁN-pályadíjakat odaítélő bizottság jelentése: jutalomra érdemesnek leginkább két munkát találtunk. Ezek: 1. Bermann Miksa: A vasanyag felismerése szikrája alapján …

Bermann Miksa szakmai érdeklődése, tudományos működése három területet ölelt fel: a szerszámacélok gyártását, hőkezelését, a hegesztést és végül az acélok összetételének szikrapróba segítségével történő meghatározását.

Új eljárást dolgozott ki a különböző acélfajták gyors felismerésére. Az edzés és hegesztés problémáival is foglalkozott. – M. Az edzésről (Bp., 1906); A vasanyag felismerése szikrapróba alapján (A Magy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl., 1908); A szikrapróba elmélete és gyakorlati alkalmazása (Anyagvizsgálók Közl., 1915); A tökéletes hegesztés (Bp.; 1922). – Irod.

Bermann-féle szikrapróba (Bány. és koh. L. 1933)

Dr. Bermann Miksa középen.

Hátul a felirat: A raktárba bemenni bárkinek, kivétel nélkül szigorúan tiltva van, Vezetőség.

Törekvés dal- és önképzőegylet

A dalegylet alakítását a MÁV kőbányai Északi főműhelyében Türner Antal számtiszt úr javasolta. Az alakulóbizottság 1887. október 26-i ülésén fogalmazta meg alapszabályát és terjesztette fel a Belügyminisztériumba. Az alapszabály jóváhagyva 1888. július 17-én 45379/VII. szám alatt érkezett vissza az egylethez, melynek neve: "Törekvés dal- és önképzőegylet" lett. Színe: bordó-fehér. Első közgyűlésük 1888. október 3-án volt első alakuló közgyűlésük 183 taggal. A könyvtárat is létesítettek és élénk sakkélet folyt az egylet keretein belül. Az alapszabály tartalmazta, hogy az elnök mindenkor az Északi főműhely főnöke lesz, Bermann Miksa 1912-1917-ig töltötte be a tisztséget.

1891. július 19-én Wienben[4] házasságot kötött Meller Ninával, aki szintén Győrött látta meg a napvilágot.

Születési kivonat 1939. május 12.

Meller Nina, 1862. aug. 13

apja: Wilhelm Meller

anyja: Rosalia Heller

27 W Vstdt-Győr

Házassági anyakönyvi kivonat

vőlegény: Markus Miksa Bermann

1861. nov. 7.

apa: Móor Bermann

menyasszony: Nina Meller

1862. aug. 13.

apa: Vilmos Meller és

anya: Rozalia Heller

Négy gyermekük született:

Bermann Ferenc 1880

Bermann Vilmos 1900

Bermann Margit — Roth Árpádné Dr. Bán Margit 1892-1975

Bermann Rózsa 1897-1982

Bermann Miksa halála

Özv. Bermann Miksáné szül. Meller Nina úgy saját, mint gyermekei, menye, az elhunyt testvérei, sógorai, sógornői és az egész rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy hőn szeretett férje, a legjobb férj, apa és rokon

Bermann Miksa

nyugállományú vasúti főfelügyelő, a budapesti északi főműhely volt főnöke, a Ferenc József rendlovagja, a Vörös Kereszt II. oszt. díszjelvény tulajdonosa a munkának és családjának szentelt élete 64-ik, boldogházasságának 35-ik évében hosszas szenvedés után 1925 augusztus 2-án elhunyt Drága halottunkat 1925 augusztus 4-én, kedden, délután 4 órakor temetjük a rákoskeresztúri Izr. temető halottasházából. Emlékét örök szeretettel őrizzük szívünkben! Részvétlátogatások mellőzését kérjük.

Budapest, 1925 aug. 3-án. Dr. Bán Margit, Bermann Rózsi, Bermann Vilmos, Bermann Ferenc gyermekei, Bermann Ferencné szül. Blesik Mici menye, Kóbor Tamás, Bermann Samu, Bermann Mária testvérei.

A búzakalász-alakú szikra csendes figyelője

(A Világ tudósítójától.) Rövidesen megemlékezett már a Világ Bermann Miksa MÁV főfelügyelő haláláról, aki még munkakedvének és alkotóerejének teljességében hagyta el az élők világát.

Bermann Miksa, aki bátyja volt Kóbor Tamásnak, nagy szerepet játszott a MÁV északi főműhelyének kiszélesítésénél és nemcsak szervező és technikai munkája volt jelentős, hanem azok a tudományos kutatások, amelyek Bermann Miksa nevét külföldön is ismertté tették, legfőbb eredményei az ő csendes munkálkodó életének. Hatvanhárom' éves korában hosszas betegeskedés után halt meg Bermann Miksa, aki alapos szaktudásával, praktikus újításaival, bevált kísérleteinek eredményeivel fejlesztette odáig a MÁV északi főműhelyét, ahol most áll. A technika elvégzése után rögtön belépett a fiatal mérnök az északi főműhelybe és a szokásos tempóban haladt felfelé a ranglétrán, míg végre, mint főfelügyelőt nyugdíjazták. A kommün után ama kevesek közé tartozott Bermann Miksa, akik az ellenforradalomtól nem szenvedtek méltánytalanságot. Meghagyták őt az északi főműhelyen laboratóriumában, ahol továbbra is csöndesen, visszavonultan dolgozott. Mint az északi főműhely aktív vezetője a háború idején nagy szerepet játszott, mert akkor jelentős központi állomás volt az északi főműhely. Ekkor kapta a Ferenc József-rendet, de erre a kitüntetésre nem volt annyira büszke, mint tudományos kutatásainak eredményére, amelyet a technika világában általában Bermann-féle módszernek neveznek.

Mint tudós és kutató, valósággal idealistája volt szakmájának. Rajongással beszélt mindig a vasról, mintha csakugyan a vas költője lelt volna. A vas anyagának tanulmányozása közben tényleg olyan eredményekre bukkant, amelyeket értékes nyereség gyanánt fogadlak be a vasgyártás világába. A vas lelkéről, a széntartalomról folytatta vizsgálódásait és első megállapítása az volt, hogy ha egy vas szikrát hány, akkor tulajdonkép a vasban égő szén sziporkázik. Vizsgálódásai során azt is megállapította, hogy mindig más képe van a szikrának, ha más a vas széntartalma. Néha búzakalász-alakú, máskor körformájú, némelykor pedig egyenesvonalú szikrákat figyelt meg és ezután, mellőzve a vegyi analízist, a szikraformájából századrésznyi pontossággal megtudta állapítani a vas széntartalmát.

Bermann Miksának ez a sikeres megállapítása nagy praktikus jelentőséget rejtegetett magában. A szikra képének megvizsgálása volt az a módszer, amellyel ezután a vasárukat vizsgálták meg, a vasgyárakban pedig az ötvözet egyenletességét tudták ezzel a módszerrel kontrollálni. Bermann Miksa a vasúti tengelyekről előre meg tudta állapítani, hogy hol gyengébb és hol erősebb a tengely, ugyanezzel az eljárással vizsgálták felül a kocsiláncokat, amelyek a vagonokat kapcsolják össze. A vasúti szerencsétlenségek gyakori oka az, hogy a vagonok között lévő összekötő lánc elszakad. Ma már a Bermann-féle módszerrel vizsgálják felül a gyárból kikerült kocsiláncokat, mellőzve a vegyi analízist.

Tudományos vizsgálódásai és kutatásai mellett ő alapította meg az északi főműhelyben a vasklinikai gyakorlatokat. Ezeken a gyakorlatokon az eltört vasalkatrészeket analizálta sajátos módszerével Bermann Miksa, diagnózist állított fel a törés okáról és tanítványaival együtt közösen megállapították, hogy a jövőben, okulva a bajokon, a vasnak milyen fajtáját használják. Bermann Miksának ezek a gyakorlatai tudományosan kidolgozva most fognak Németországban könyvalakban megjelenni. Ezeket a vasklinikai gyakorlatokat, sajnos, nem tudta teljes mértékben kifejleszteni Bermann Miksa, mert halála megakadályozta ebben, de az úgynevezett Bermann-féle szikrapróba-eljárást teljes egészében átadta a technikának és a vasgyáraknak, anélkül, hogy felfedezésének és kutatásainak üzleti részét kihasználta volna.[5]

Felesége Bermann Miksáné Meller Nina 1927-ben halt meg, gyászjelentése az Újság 1927. április 1. 5. oldalán jelent meg.

Dr. Bermann Ferenc

Bermann Ferencet "A numerus clausus" miatt nem vették fel az egyetemre, így Brnóba iratkozott be a műegyetemre. Nappal az egyetemre járt, este moziban, vagy bárban zongorázott. A mérnöki oklevél után a doktorátust is megszerezte. Mérnöki állás hiányában nyelvtanításból és zongoraleckék adásából tengette életét."[6]

Bermann Ferenc tanulmányai

IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, Budapest, 1911-1917

IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, Budapest, 1917

Ebben az évben leírják, hogy a hangversenyen zongorán kísért, de a tanulók között nem neve szerepel.

9. Huber K. Kunok. Ábránd. Hegedűn játsszák: Nagy Károly és Schultz József Vili. p. t. Zongorán kiséri: Bermann Ferenc, VII. p. t.

Fodor Ernő Zeneiskola

Fodor Ernő Okleveles Zenetanár Vezetése Alatt Álló Zeneiskolába járt Bermann Ferenc zongora szakra 1910-ben, 1912-1913-ban és1915-ben. Tanára: Dr. Renkeyné Hiermayer Sarolta, államilag képesített okleveles zenetanár volt.

Fodor Ernő nyáron egy vidéki gazdag földbirtokos család zenetanáraként dolgozott, és az így megkeresett 400 koronából nyitotta meg 1903 őszén "Fodor Ernő Zeneiskolája Akadémiai Előkészítő Tanfolyamát", az Andrássy út 40. számú ház harmadik emeletén.

1925-ben Bermann Miksa halálakor Bermann Ferenc már házas volt Blesik Micivel.

Dr. Bermann Ferenc zeneszerző, karmester 1880-ban Nyíregyházán született. Sajnos, nem sok mindent sikerült fellelni róla: Karnagyként szerepelt az OMIKE Művészakció zenei rendezvényein. (Lévay Jenő: Írók, színészek, énekesek és zenészek regényes életútja a Goldmark-teremig. Bp., 1943.) 1940 decemberében Kálmán Imre operettjeiből készített nagysikerű válogatást, 1942-ben Lehár Ferenc leghíresebb melódiáit gyűjtötte csokorba, hangszerelte és vezényelte is. Ugyanebben az évben Bizet, Dohnányi, Elgar, Grieg, Leoncavallo, Liszt, Mendelssohn, Mascagni, Sarasate, Sibelius műveit vezényelte. Keringőrevü összeállításában a zeneirodalom legszebb ilyen termékeit fűzte össze. Karigazgatója volt Donizetti: Lammermori Lucia, Goldmark: Sába királynője és Hoffmann meséi operáinak. Ismeretlen helyen halt meg… [7]

A budapesti származású, jelenleg Brünnben élő fiatal muzsikus, Bermann Ferenc dr., aki, mint operettdirigens és zeneszerző több német színpadon jó nevet szerzett magának, — nemrég fejezte be Ottó Arnold szudétanémet író szövegkönyvére irt operett-revüjét "Seelige Stun- den hauptpostlagernd" címmel. Ebből a prágai német adó június 28-án részleteket fog közvetíteni.[8]

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) - a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben - a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

Dr. Bermann Ferenc zenei tevékenysége

SZÓLISTAHANGVERSENY ÉS LEHAR-REVÜ. Az OMIKE Művész- akció műsorán december 22-én, hétfőn szólista hangverseny volt Brand Hanna (ének). Nádas István (zongora) és Fejér Sándor (hegedű) közreműködésével. December 23-án, kedden és december 27-én, szombaton Boross Elemér nagysikerű vígjátéka, A nős ember és a Marsall van műsoron. December 24-én nincs előadás. December 25-én, csütörtökön délelőtt 10.45 órakor Lehár-revüt vezényel Bermann Ferenc dr., aki a revüt összeállította és hangszerelte.[9]

Az OMIKE. Vasárnap, 25-én délután Bermann Ferenc dr. vezényel Lehár-revüt Fábri Edit, Vera Viola, Leilner György, Rákos Tibor lének). Nemes Éva és Nemes Hédy (tánc) és Hirsch József hegedű) közreműködésével. Vasárnap, 25-én este a Szulamit kerül ismétlésre.[10]

Keringő-revü kerül bemutatásra az OMIKE müvészakcióban február 15-én, vasárnap délelőtt. A leghíresebb keringőket Bermann Ferenc dr. vezényli ének-, lánc- és szólóhangszerszámok revüszerü változatában.[11]

Kálmán—Jacobi—Szirmai-revüt állított össze Bermann Ferenc dr. a három zeneszerző legszebb melódiáiból; melyeket Herendi Manci, Somogyi Piroska, Szendrő Mária, Rákos Tibor cs Sugár Pál szólaltatnak meg az OM1KF Müvészakció március 29-iki, matinéján. Vezényel Erdösi László. Március 28-án, szombaton (8 órakor) a Támár müsortorlódás miatt utoljára kerül szinre.[12]

Új Lehár-revü kerül bemutatóra április 26-án, vasárnap délelőtt az OMIKE müvészakcióban. A revüben, melyet Bermann Ferenc dr. állított össze és vezényel, Darvas Ibolya, Vera Viola, Leitner György, Rákos Tibor és Sas Imre működnek közre.[13]

Újság, 1942. június (18. évfolyam) 1942-06-13 / 132. szám

20-án, szombaton népszerű zenekari hangverseny, melyet Bermann Ferenc dr. vezényel.

1942. június 20-án, szombaton Bermann Ferenc dr. vezényel népszerű zenekari hangversenyt, melynek Vera Viola, Fehér Pál, Ruda Erna (ének), Dénes Vera (gordonka), Ajtai Adler Viktor (hegedű) és Gergely Pál (zongora) a közreműködői.[14]

Évadzáró előadások az OMIKE Müvészakcióban: 1942. június 20-án, szombaton fél 10-kor népszerű zenekari hangverseny (vezényli Bermann Ferenc dr.[15]

Újság, 1942. június (18. évfolyam) 1942-06-23 / 140. szám

Az OMIKE legutóbbi hangversenyén a zenekart Bermann Ferenc dr. karmester vezényelte nagy sikerrel. A koncert magánszereplői közül FehérPál, Ajtai Adler Viktor, Horváth László, GergelyPál, Vera Viola és Buda Anna osztozott a hallgatóság elismerésében.

Újság, 1942. december (18. évfolyam) 1942-12-09 / 280. szám

Vasárnap, 13-án délután (fél 3) Offenbach-revü (Fábry Edit, Vera Viola, Kara Imre, Pogány László, Kernes Éva, Nemes Hédy és ez OMIKE kamarazenekara és énekkara. Összeállította és vezényli Bermann Ferenc dr.

Újság, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)1943-05-26 / 118. szám Zenevilág

OMIKE Művész-akció Bermann Ferenc dr. karnagy vezénylésével június 4-én ünnepi zenekari hangversenyt tart.

Újság, 1943. május (19. évfolyam) 1943-05-28 / 120. szám

Pénteken, 4-én zenekari Grieg-hangverseny. Vezényel Bermann Ferenc dr. Közreműködnek Augenfeld Magda (zongora) és RózsaVera (ének) (8 órakor),

Újság, 1943. június (19. évfolyam, 123-145. szám)1943-06-01 / 123. szám

OMIKE. 1943. június 4-én Zenekari Grieg-hangverseny. Vezényel Bermann Ferenc dr. Közreműködnek: Rózsa Vera (ének) és Augenfeld Magda (zongora)

Magyar Nemzet, 1943. július (6. évfolyam) 1943-07-03 / 147. szám

A Goldmark-terem elmúlt évadi zene-statisztikája. Az OMIKE előadások kurzusa a zenevilágban sohasem volt alacsony, sőt nem egy énekes művészi törekvés vívta ki a szakkörök osztatlan tetszését. Magunk is beszámoltunk egy-egy zenei eseményről s a képet teljesebbé tesszük azzal, hogy a művészakció elmúlt évadjának zenei keresztmetszetét adó statisztikát is a nyilvánosság elé hozzuk. A műsoron nemcsak hangversenyek, hanem operaelőadások is szerepeltek. Tizenhét dalmű 70 előadáson hangzott el, sőt kétízben balettet is adtak. A felsorolt 17 darab között öl olyan akad, mely nem foglal helyet ma az Operaház repertoárján. Ezek a következők: Don Pasquale, Hoffmann meséi, Lammermori Lucia, Sába királynője és a Windsori víg nők. Legtöbbször Donizetti pompásan pergetett vígoperája a Don Pasquale ment s érdekes, hogy ez a tízes tolmácsolási szám egyezik az Operaház legtöbbször műsorra tűzött darabjának, az operásított Garabonciásnak előadási számával. Hat-hat ízben! szólalt meg a Hoffmann meséi és a Rigoletto, öt-öt estét töltött be a Hegyek alján, Sevillai borbély, Trubadúr és Windsori víg nők, négy-négy alkalommal hangzóit föl az Aida, Bohémélet, Lammermori Lucia, három előadást jelent a Pillangókisasszony, Szöktetés és Traviata, míg a legkisebb tolmácsolási egységet képviseli az Álarcosbál, Bajazzók, Fidelio és Sábakirálynője két-két színrehozatala, Nincs darab, amely csupán egyszer ment volna! Az operaelőadásokat a művészakció érdemes zenei vezetője, Komor Vilmoson kívül Fraknói Károly és Somogyi László vezényelte. Zenekari koncert 21 volt s ezeket az említetteken kívül dr. Bermann Ferenc, Fischer Sándor és Sándor Frigyes dirigálta.

Újság, 1943. december (41. évfolyam) 1943-12-31 / 289. szám

OMIKE. Szerdán, 5-én Bajazzók-hangverseny (Gödry Kató, RózsaVera, Sík Olga, Fábri Edith, LendvayAndor, Ney Dávid, Érdy Pál, Sípos Jenő dr., Teszler Tivadar, Leitner György). (6 órakor). Vezényel Fraknói Károly és Bermann Ferenc dr.

Újság, 1944. március (42. évfolyam) 1944-03-10 / 57. szám

Az OMIKE Müvészakció műsora.

Hétfőn 13-án délután Bajazzók — Hangverseny (fél 3) (Gödry Kató, Rózsa Vera, Sík Olga, Fábri Edit, Farkas Sándor, Érdy Pál, Teszler Tivadar, Sipos Jenő dr. és Leitner Gyöngy). Vezényel Fraknói Károly és Bermann Ferenc dr.

Új Élet, 1972 (27. évfolyam) 1972-01-15 / 2. szám

Az OMIKE Színház művészei

Lévai Jenőnek, 1943-as könyve alapján itt közöljük az OMIKE Színpad tagjainak névsorát. Természetesen ez a névsor sem pontos, nem is lehet az, hiszen ahogy a könyv szerkesztője írta, az OMIKE-nek nem voltak szerződtetett tagjai és közben egyik napról a másikra elhurcoltak munkaszolgálatra színészeket, írókat, zenészeket, énekeseket. Tehát ez a névsor csak az akkori állapátot rögzítette és így, ha valaki ebből kimaradt, arról sem Lévai, sem e sorok krónikása nem tehet. …

… Az opera, operett és zenei előadások közreműködői: karnagyok: Komor Vilmos, Bermann Ferenc dr., Bondy György, Erdős László, Fischer Sándor, Fraknói Károly, Hajdú János, Káldi László, Lajtai-Lazarus Walter, Márkus Alfréd, Pallós Tivadar, Sándor Frigyes …

Bermann Vilmos

Bermann Rózsa: "Másik fivérem Bermann Vilmos banktisztviselő volt, mint munkaszolgálatos Voronyezsnél eltűnt és soha nem tudtunk meg róla semmit."

Bermann Vilmos tanulmányai

Bermann Vilmos 1900. január 16-án született. A 4 osztály elvégzése után a Budapest, VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnáziumában tanult 1910-1913-ig

Mint Bermann Ferenc, Bermann Vilmos is Fodor Ernő Okleveles Zenetanár Vezetése Alatt Álló Zeneiskolába járt oktatásra 1913-ban és 1915-ben gordonka tanszakra.

Tanára Novaček Károly, a Magy. Kir. Opera első magángordonkása, a Filharmóniai Társaság tagja.(Lakott Budapest, Teréz körút 30.)

1916-ban a VII. osztályt már a Budapest, VII. kerület Barcsay utcai magy. kir. állami gimnáziumban kezdte meg és folytatta 1917-ben a VIII. osztállyal. 1917. május—június hónapban megtartott rendes érettségi vizsgálatok alkalmával tett vizsgálatot.

1919-ben a Pesti Hírlap nyomda műszaki osztályának vezetője.

Bermann Margit — Roth Árpádné Dr. Bán Margit

"Dr. Bán Margit (Roth Árpádné) egyetemet végzett és tanár lett. 1919-es kommün alatti szereplése miatt elbocsátották fővárosi állásából és sem állami, sem városi iskolában nem kaphatott állást. Akkor nagybátyám Kóbor Tamás író és az Újság c. haladó polgári lap főszerkesztője behozta a ZSIDÓ GIMNASIUMBA, ahol a felszabadulás utánig tanított, az utolsó években már, mint állami iskolában. Miután egyre súlyosbodó lábbaja lehetetlenné tette az emeletekre járást, nyugdíjazását kérte."[16]

Bermann Margit tanulmányai

Bermann Margit Budapesten a VII. ker. Aréna-úti polgári leány és nőipariskolájába járt 1903-1905-ig. Ezután az Országos Nőképző Egyesület Veres Pálné leánygimnáziuma, tanulója volt 1906 – 1909-ig.

A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja, 1912-1913 és 1913-1914 szerint Bölcsészettan rendes hallgatójaként nyert felvételt és végezte 1910 téli szaktól I.-II. félév és 1911 téli szaktól I. – II. félévig.

Országos Nőképző Egyesület Veres Pálné leánygimnáziuma, Budapest, 1915II. Az 1915/16-iki iskolai év története tartalmazza, hogy a tankerületi kir. főigazgatóság, illetőleg a nagym. Minisztérium kegyes beleegyezésével Bán (Bermann) Margit dr. iskolánkban végezte gyakorló tanári évét.

Bán Margit önéletrajza

1892 május 6 Budapesten születtem. Apám Bermann Miksa mérnök, az államvasutak szolgálatában állt

Aréna úti községi. polg. 1902-06

Orsz. Nőképző Egyesület Veres Pálné leánygimnázium 1906-1910

Bp-i Kir magy tudományegyetem bölcsészettudományi Karán 1910-14

Tanári oklevél kelte és száma: 1916. ápr. 10. 5051

Bölcsészetdoktori okl. 1918. márc. 16.

Tanfolyam: dr. Ranschburg Pál gyermeklélektani kísérleti laboratóriuma 1920-ban

Hivatali eskü: 1930. máj. 29. Szolgálati idő kezdete: 1920. szept. 1.

Szolgálati táblázat:

megbízott óraadó: izr. leányiskola 1920 szept 1-1921. VIII. 31.

Rendszeresítés: 3329 1921. VII. 3. Izr. Polg.

Áthelyezés leánygimnázium 1922. 09.01-1923.08. 31.

Áthelyezés 6667 polg. iskola 1923. 09.1-1929 08.31.

Áthelyezés 87440 leánygimnázium 1929 09.01.

1947 Szociáldemokrata Párt

1948 Kommunista Párt

1945 Pedagógusok

1949 Magyar Dolgozók Pártja

Írásai jelentek meg a Köznevelés, a Nevelési Napló és a Fali Újságban

Bán Margit édesapja Bermann Miksa műhelyében tartott előadásokat az alkalmazottak és családtagjaik számára 1916. folyamán.

Az Újság, 1915. december (13. évfolyam) 1915-12-28 / 360. szám

A Szabad Lyceum a MÁV. északi főműhely telepén (X., Kőbányai-ut és Hungária-körut sarkán, a főmühelyi kantin nagytermében) 1916. január, február és márczius hónapjaiban a következő előadásokat és tanulmányi kirándulásokat rendezi. …

… Pénteki napokon: január 7-én Bermann Margit tanárnő tart előadást a Háborús irodalomról, a Törekvés dal és önképző egylet közreműködésével.

Szabad Lyceum a MÁV északi főműhely telepén

Budapesti Közlöny, 1916. május (50. évfolyam) 1916-05-28 / 123. szám

Kiskorú Bermann Margit budapesti születésű ugyanottani lakos családi nevének Bán-ra kért átváltoztatása az 1916. évi 55.612. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett.

Dr. Bán Margitról további adatok

Pesti Hírlap, 1910. július (32. évfolyam) 1910-07-08 / 162. szám

[...] kebelében a dr Fischer Lajos dr Bán Margit Fried Vilmos tagokból és Brichler [...]

Országos Nőképző Egyesület Veres Pálné leánygimnáziuma, Budapest, 1915

XV. A tanítás anyaga (103. oldal) [...] gyakorló tanárjelölt dr Bán Margit Történelem Hetenként

Pesti Napló, 1922. március (73. évfolyam) 1922-03-12 / 59. szám

[...] Patai Józsefné dr Kiss Arnoldné dr. Bán Margit Löw Zoltánné Klein Elekné és [...]

A Pesti izraelita hitközség leánygimáziuma, Budapest, 1922

[...] társadalmi munkássága a folyó tanévben Dr. Bán Margit a Múlt és Jövő havi [...]

Egyenlőség, 1924 (43. évfolyam) 1924-02-09 / 6. szám

[...]3 Dr Bán Margit írónő Novella szerdán február 13 [...]

A Pesti izraelita hitközség leánygimáziuma, Budapest, 1924

[...]Iskolánk volt tanárai: Steiner Árpád dr Székely Jolán dr. Bán Margit dr. Scheiber Erzsébet dr. Weisz [...]

Újság, 1925. augusztus (1. évfolyam) 1925-08-04 / 20. szám

[...] Budapest 1925 aug 3-án Dr. Bán Margit Bermann Rózsi Bermann Vilmos Bermann [...]

Esti Kurír, 1925. augusztus (3. évfolyam) 1925-08-05 / 174. szám

[...] Budapest 1925 aug 3-án Dr. Bán Margit Bermann 1 Rózsi Bermann Vilmos [...]

Magyar Hírlap, 1928. március (38. évfolyam) 1928-03-10 / 58. szám

[...] 31 irodalmi és művészestélyt rendez Dr. Bán Margit tanárnő: A zsidó gyermek címen ad [...]

1928-03-13 / 60. szám

[...] 31 irodalmi és művészestét rendez Dr. Bán Margit tanárnő A zsidó gyermek címen [...]

Zsidó Szemle, 1928 (23. évfolyam) 1928-03-15 / 6. szám

[...] főleg annak három illusztris szereplőjét dr. Bán Margitot Patai Józsefet és Fehér Artúr [...]

Egyenlőség, 1928. január-június (48. évfolyam, 1-25. szám) 1928-03-17 / 11. szám

[...] A rendezés nehéz munkáját dr. Bán Margit tanárnő végezte a [...]

Zsidó Szemle, 1928 (23. évfolyam) 1928-07-01 / 13. szám

[...] dr. Bán Margit Friedmann Ignác [...] Halberg Pált dr Frankel Samut dr Bán Margitot [...]

Magyar Hírlap, 1929. február (39. évfolyam) 1929-02-02 / 28. szám

[...] iskolájában VII Wesselényi ucca 44 dr Bán Margit tanár és író Gondolatok a [...]

1929-02-09 / 33. szám

[...] VII Wesselényi ucca 44 dr Bán Margit tanár és író előadása szülők [...]

1929-02-16 / 39. szám

[...] iskolájában VII Wesselényi u 44 dr Bán Margit tanár és író befejezi Gondolatok [...]

Magyar Hírlap, 1929. március (39. évfolyam) 1929-03-02 / 51. szám

[...] hitközség Wesselényi uccai iskolájában dr. Bán Margit tanár és író újból megkezdi [...]

1929-03-09 / 57. szám

[...] iskolájában VII Wesselényi ucca 44 dr. Bán Margit író és tanár felolvasása Gondolatok [...]

Zsidó Szemle, 1929 (24. évfolyam) 1929-03-15 / 6. szám

[...] Jenő Widder Manó Pfeifer Ignác dr. Bán Margit Fleischmann Sándor [...]

Újság, 1929. július (5. évfolyam) 1929-07-16 / 158. szám

[...]Házasság Dr. Bán Margit és Roth Árpád f hó [...]

Dr. Bán Margit és Roth Árpád házassági anyakönyvi kivonata

Vőlegény: Roth Árpád özv. magántisztviselő

Temeshidegkút 1880. március 1.

Lakik: Vác Gróf Csáky Károly út 41.

apja neve: Roth Miksa

an: Fischer Ilona

Menyasszony: Dr. Bán Margit (Bermann) gimnáziumi tanár

Budapest, 1892. szept 6

Budapest. VII. Alpár u. 7.

apja: hiányzik a bejegyzés

anyja: Meller Anna

tanuk:

Dr. Meller Mór Bp., V. Hajós u. 23.

Meller Artur Bp., VII. Wesselényi u. 6.

Bp., 1920. júl. 14.

A Pesti izraelita hitközség leánygimáziuma, Budapest, 1929

[...] gimnáziumunkban kapott beosztást Rothné dr Bán Margit a pesti izr. hitközség [...]

8 Órai Újság, 1930. február (16. évfolyam) 1930-02-23 / 45. szám

[...]dr Bán Margit A zsidó nő a nevelésben [...]

Esti Kurír, 1930. február (8. évfolyam) 1930-02-23 / 45. szám

[...] dr Bán Margit Á zsidó nő a nevelésben [...]

Magyar Hírlap, 1930. február (40. évfolyam) 1930-02-23 / 45. szám

[...] dr Bán Margit A zsidó nő a nevelésben [...]

Újság, 1930. február (6. évfolyam) 1930-02-23 / 45. szám

[...] dr Bán Margit A zsidó nő a nevelésben [...]

Pesti Napló, 1930. február (81. évfolyam) 1930-02-27 / 48. szám

[...] Kiss Arnold A kitérésekről B dr Bán Margit A zsidó nő a nevelésben [...]

A Pesti izraelita hitközség leánygimáziuma, Budapest, 1931

[...] ifjúsági könyvtárának őre Róth Árpádné dr Bán Margit A könyvtár állománya az 1931 [...]

[...] III A osztály Osztályfő Rothné dr Bán Margit A tanuló neve Magaviselet 1 [...]

A Pesti izraelita hitközség leánygimáziuma, Budapest, 1932

[...] csodaszereket Rothné dr Bán Margit előadásában Az anya és csecsemővédelem [...]

Magyar Hírlap, 1933. december (43. évfolyam) 1933-12-19 / 287. szám

[...] serdülőkorúak családi nevelése címmel Rothné dr Bán Margit tart előadást [...]

Magyar Hírlap, 1934. március (44. évfolyam) 1934-03-07 / 53. szám

[...] eszköznek használni 7 órakor pedig dr Bán Margit tanárnő A családi viszonyok hatása [...]

Pesti Hírlap, 1934. március (56. évfolyam) 1934-03-07 / 53. szám

[...] Este 7 órakor dr Bán Margit középiskolai tanárnő A családi viszonyok [...]

Pesti Napló, 1934. március (85. évfolyam) 1934-03-07 / 53. szám

[...]6 órakor Dr Bán Margit A családi viszonyok hatása a [...]

Pesti Napló, 1934. április (85. évfolyam, 73–96. szám) 1934-04-08 / 78. szám

[...]Nemesné Müller Márta és dr Bán Margit ad elő 6 órakor Esterházy [...]

A Pesti izraelita hitközség leánygimáziuma, Budapest, 1934

[...] a o t 4 Rothné dr Bán Margit előadása A családi élet hatása [...]

[...] Hírlap Vasárnapja húsvéti számában Rothné dr Bán Margit Milyen nehézségekkel küzd [...]

A Pesti izraelita hitközség leánygimáziuma, Budapest, 1935

[...] elhunyt kedves kolléganőnk emlékét Rothné dr Bán Margit

[...] Rothné dr Bán Margit Nehézségek a serdülőkornak nevelésében címmel [...]

[...] Kedves egyéniségének emlékét Rothné dr Bán Margit kartársunk idézte fel értesítőnk [...]

A Pesti izraelita hitközség leánygimáziuma, Budapest, 1936

[...]Ezen az értekezleten Rothné dr Bán Margit tanárnő A fegyelem kérdése címmel [...]

[...] tanár 27 28 Roth Árpádné dr Bán Margit VII Thököly út 21 [...]

Pesti Napló, 1937. február (88. évfolyam) 1937-02-17 / 38. szám

[...]Rothné dr Bán Margit A leánynevelés néhány kérdése Wesselényi [...]

A Pesti izraelita hitközség leánygimáziuma, Budapest, 1937

[...] Igazgató megnyitó beszéde után Rothné dr Bán Margit tanárnő méltatta az összegyűlt [...] [...]Ünnepi beszéd Tartotta Rothné dr Bán Margit tanár. Tábori Piroska Anyák [...]

[...] helyettes tanár Roth Árpádné dr Bán Margit VII Thököly út 21 magyar történelem [...]

A Pesti izraelita hitközség leánygimáziuma, Budapest, 1938

[...] óraadó tanár Roth Árpádné dr Bán Margit VII Thököly út 21 magyar történelem [...]

A Pesti izraelita hitközség leánygimáziuma, Budapest, 1939

[...] Rothné dr Bán Margit kartársunkat hosszabb ideig tartó betegségének [...]

[...] Roth Árpádné dr Bán Margit XIV Aréna út 38 magyar történelem [...]

A Pesti izraelita hitközség leánygimáziuma, Budapest, 1940-1941

[...] Roth Árpádné dr Bán Margit XIV Aréna út 38 rendes [...]

A Pesti izraelita hitközség leánygimáziuma, Budapest, 1942

[...] Roth Árpádné dr Bán Margit XIV Aréna út 38 rendes [...]

[...] a matematika alapjai címmel Rothné dr Bán Margit előadást tartott a Szülők Pedagógiumában [...]

[...] leányközépiskolánkban Rieger Richárd és Rothné dr Bán Margit kartársunk [...]

[...] tanára i 27 Roth Árpádné dr Bán Margit XIV Aréna út 38 r [...]

A Pesti izraelita hitközség leánygimáziuma, Budapest, 1944

[...] Dános Erzsébet és Róth Árpádné dr Bán Margit Óráinkat szakszerűen láttuk el [...]

A Pesti izraelita hitközség leánygimáziuma, Budapest, 1946

[...] a nevelési tárgyú értekezleten Rothné dr Bán Margit A nevelő és az ifjúság [...]

[...] Róth Árpádné dr Bán Margit XIV Dózsa György út 38 [...]

Új Élet, 1976 (31. évfolyam) 1976-01-15 / 2. szám

A rákoskeresztúri sírkertben január 12-én barátok és ismerősök jelenlétében temették el Róth Árpádné, dr. Bán Margitot. A megboldogult a Zsidó Gimnázium tanára volt, 30 esztendőn át nevelte, oktatta tanítványait igaz pedagógiai lélekkel. Dr. Máté Miklós főrabbi búcsúztatta, Vida Viktor kántor énekelt. Emlékét szeretettel őrzi testvére, iskolája, tanítványainak serege.

Bermann Rózsa

Bermann Rózsa is a Fodor Ernő Okleveles Zenetanár Vezetése Alatt Álló Zeneiskolába járt 1910-1912-ig zongora szakra és neki is, mint bátyjának Bermann Ferencnek Dr. Renkeyné Hiermayer Sarolta, államilag képesített okleveles zenetanár volt a tanára.

Bermann Rózsi úrnőnek

Magyar Bank és Ker. Rt Budapest, V. Vilmos császár út 32.

200 351/1941. zsidók létszámának és illetményének csökkentését így szolgálati viszonyát megszünteti 1942. június 30-án.

1941. dec. 12,

"Bermann Rózsi, 33 évig bankban dolgoztam, majd a felszabadulás után a külkereskedelemben teljesítettem szolgálatot. Ma is — mint nyugdíjas — egyik acél- és fémkülkereskedelmi vállalatnál dolgozom, mint német-francia-angol levelező és műszaki fordító. Amíg egészségi állapotom megengedte, nagyon aktív pártmunkát végeztem, több kitüntetés között megkaptam a NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND ezüst fokozatát."[17]

Bermann Rózsa végrendeletében Pfeifer Istvánné Pósa Lilit, első unokatestvérét kérte meg végrendelete végrehajtásával

A fényképen balról jobbra Pfeifer István, Pfeifer Istvánné Pósa Lili, gyermekként Rónai Tiborné Dr. Pfeifer Judit[18] és Bermann Rózsa

Bermann Rózsa társáról, Erdösi Antalról megemlékezés:

Erdösi Antal

Már egy éve, 1945. március 23-án 68 éves korában itt hagyott bennünket a magyar munkásmozgalom kemény harcosa. A nyilasok elhurcolták őt, kivitték Németországba, ott deportálták és Bergen-Belsenben éhen halt. Már kora ifjúságában ott látjuk a magyar munkásmozgalomban. Egyike az értelmiségiek közök azon keveseknek, akik kezdettől fogva felismerték az osztálytudatos szervezkedés nagy jelentőségét. Az első bankigazgató, aki nyíltan szociáldemokratának vallja magát és aki mindenkor készen áll meggyőződéséért az életét is feláldozni. Mint a Szociáldemokrata Párt V. kerületi szervezetének elnöke bekerül a városházára és a Párt képviseletében a Pénzügyi bizottság tagjaként szakértelmével és értékes kezdeményezéseivel vonja magára a figyelmet.

Hervadhatatlan érdemeket szerez a pénzintézeti tisztviselők szakszervezeti alapon való megszervezése és szociális mozgalmának kiépítése tekintetében. 1919-ben a proletárdiktatúra után a PTOE-ban magához ragadja a vezetést és 1938-ig mint annak elnöke sok éles harcot vív a reakciós munkaadók antiszociális törekvései és túlkapásai ellen. Több nemzetközi magánalkalmazotti kongresszuson vesz részt a PTOE képviseletében és teszi ismertté nevét a nemzetközi magánalkalmazotti mozgalomban. Halála nagy veszteség a pártmozgalom szempontjából, távozása az élők sorából pótolhatatlan űrt hagy maga után a pénzintézeti tisztviselők szakszervezeti mozgalma terén. Emlékét kegyelettel megőrizzük.