EXKLUZÍV

Róbert Péter 

Mohácsi Jenő halálának évfordulója

2024.06.26.

Július 8-án volt 8o éve Mohácsi Jenő deportálásának és még aznap a vagonban bekövetkezett halálának.

A Kazán Színpad a Fészekben sokszereplős előadással adózott a maga korában nagysikerű, de származása miatt meggyilkolt irodalmár emlékének,aki eredetileg jogot végzett de ifjú korától a magyar és német kultúra gazdagításának szentelte gazdag tehetségét.


Mohácsi Jenő

 

Mohácsi Jenő jelentős újságírói és szerkesztői tevékenysége mellett sok színdarabot és regényt írt, de verseket és operalibrettókat is. Alelnöke volt a Magyar Pen Clubnak, tagja a Kisfaludy Társaságnak, titkára a Juda Halévy Társaságnak. Németre fordította Az Ember Tragédiáját, magyar drámák sorát németre és német színműveket magyarra.

 

Még a zsidótörvények szorításában is alkotott, 1940-ben németre ültette a Bánk bánt, 1943-ban a Protestáns Szemle így méltatta: ".. Ha Mohácsi Jenő csak ennyit ad nemzetének, máris jó neve marad fenn azok között, akik elszigetelt szellemi életük útjait külföldön is egyengetik." Ezekben a vészterhes években írta legismertebb regényét Rózsavölgyi Márkról, elbeszélést Andersen meseköltőről és utolsó könyvét, már 1944-ben Dante feleségéről.

A bevonuló nácik úgy látszik nem olvasták Mohácsi Jenő német munkáit mert már április 23-án letartóztatták és más értelmiségiekkel együtt a Rabbiképzó Intézetben berendezett "kisegítő toloncház" pincéjébe kerül Innen a Tsuk Szőmegyár csepeli telepére, a Szabolcs utcai "kisegítő internálótábor" és a Neményi – féle papirgyár voltak megaláztatásának színhelyei, ahol az öltönyt és monoklit viselő tudóst őrei különös kedvvel kínozták, de bajtársai kíméletből már csak vízhordásra alkalmazták.

Ezeknek a helyeknek Ubrizsy Pál rendőrfogalmazó volt a parancsnoka, ő a hírhedt deportáló Baky László unokaöccseként fiatalon került erre a posztra, amelyet a letartóztatottak gyötrésére és kirablására használt fel. /Utóbbi révén - elkerülve a kiadatási kérelmeket – gazdagon halt meg Svájcban./

Miután a szövetséges légitámadások nagyban akadályozták a munkát, június végén a főváros környéki internálótáborokat Békásmegyerre, a téglagyárba összpontosították (zsúfolták!) a közeli gettók lakóival együtt.

Ez végzetes volt számukra, mert amíg Budapesten a Horthy által Esztergomból lerendelt páncélosok elzavarták a deportálni készülő már felrendelt csendőrséget, ezáltal megmentve a kétszázezres fővárosi zsidóságot, a közigazgatásilag nem odatartozó környékbeli településeken semmi sem akadályozta a gyilkosok buzgalmát.

Július 8-ára virradó éjszakán került sor a békásmegyeri tábor kiürítésére – azaz a németországi haláltáborokba hurcolására. Innen 1924 embert deportáltak a csendőrök és német SS-katonák.

Mohácsi az utolsó pillanatig olvasott, kuruc nótákat, magyar népdalokat és Csokonai verseket fordított németre. Társaival együtt belökték az utolsó főváros környéki deportáló vonatba, amikor egy német katona odahozta az őt felmentő levelet. Ezt lobogtatva futott egy társa az indulást váró szerelvény mellett, nevét kiabálva. Négy rettenetes perc telt el, mire az egyik vagonból válaszoltak, itt van! Oda is jutott a már lelakatolt ajtóhoz, de az állomáson nem kerítették elő a kulcsot.

Még aznap meghalt a forró, zsúfolt marhavagonban a XX.század magyar irodalmának egyik legjelentősebb alakja… Sírja nincs, holttestét kidobták a vagonból.

58 éves volt, még sok örömet okozhatott volna a magyar és német irodalom barátainak!

A most bemutatott színpadi alkotás szép emléket állít neki és a többi áldozatnak.

 

FEL