Schőner Alfréd

Figurális ábrázolás és teológia[1]

2023.10.31.

Hatások – pedagógia

Figuralitás, teológia. Művészet, teológia.

Hogyan viszonyul ehhez a fogalmi párosításhoz a zsidóság? Pontosabban fogalmazva, a magyarországi neológ zsidóság. [2]

Létezik-e zsidó művészet? Avagy van-e a zsidóságnak művészete?

E dolgozat témája egy elméleti alapvetés. Pontosabban: egy kísérlet, arra hogy fotó illusztrációk segítségével mutassam be azokat, az általam fontosnak tartott, kompozíciókat, amelyek két témakört vizsgálnak. Az egyik alcíme: hatások.  A másik: pedagógia.

Magyarországi neológia egy különleges és egyedi zsidó ideológia. Hol helyezhetnénk el ezt a szellemiséget a zsidóság "vallási világtérképén "?

A világon ma három nagy irányzat különböztethető meg a zsidó valláson belül.

* Ortodox mozgalmak[3]

* Konzervatív mozgalmak[4]

* Reform mozgalmak[5]

Az érdeklődésünk középpontjában álló magyarországi neológ mozgalom, amely a XIX. század közepének szellemi terméke, két alapvető gondolatiságot fogalmazott meg. Az egyik a hagyománytisztelet, a másik a nyitottság. A hagyománytisztelet a vallási törvények, betartására vonatkozik elsősorban.[6] A zsidó vallású ember életét, az úgynevezett "micvák",[7] magyarul vallási parancsolatok determinálják kora reggeltől késő estig.

A neológ zsidó életét a vallási törvények irányítják. Formalitásában, világlátásában mégis sok mindenben eltér az ortodox felfogástól. Öltözködésében mindig a befogadó ország öltözködési kultúrájához igazodott, vagy igazodik. Nyelvében, mindig a honnak a nyelvét vallotta sajátjának. Kultúrájában kötődött a befogadó ország kultúrájához, és annak integráns része lett. Önálló magyarországi zsidó kultúrát ismerünk, ugyanakkor ez a magyarországi kultúra összességének is része. Önálló zsidó valláskultúrát is számon tartunk Magyarországon, amely mind a magyarországi valláskultúra, mind az egyetemes zsidó kultúra és egyben a világkultúra összességének része is.

A világlátás, amelyről ma itt, a Faludi Akadémián beszélek, a magyarországi neológia a szemlélete, mely a "centrista" irányzathoz, a konzervatív mozgalom tradicionális ágához áll a legközelebb. Mégis, egyedi jellege markánsan megkülönbözteti minden más zsidó vallási irányzattól.

Létezik-e a zsidó vallásnak valamilyen művészete? [8]

Így szól az Írás, a Tízparancsolat igéje, melyet nyilvánosan három alkalommal [9] olvasunk fel a legszentebb tekercsünkből, a Tórából:

"Ne csinálj magadnak semmilyen faragott képet."[10]

Nem szabad semmi olyat készíteni, amelyet ávodá zárának, azaz kultikus bálványimádásnak tartottak, vagy tartanánk.[11] Sem olyat, amely erre emlékeztetne. A zsidóság vallására a non figurativitás a jellemző. Amikor ezt kijelentő módban fogalmazom meg, akkor rögtön utána egy kérdést is feltehetek: vajon a nonfigurativitás a zsidó vallás sajátszerűsége?

A zsidó vallásra igen erőteljes mértékben sok helyen jellemző a figurativitás is.

Mégis, ha tilt bennünket a hagyomány bármilyen jellegű ábrázolástól, milyen vallási engedély született, amelynek alapján a "Ne készíts magadnak faragott képet", parancsa feloldható?

Exodus könyvének 15. fejezete, az úgynevezett Sirát HáJám.[12], így hangzik a szent nyelven:

"Ze Éli VeÁnvéhu Elohé Ávi VáÁromámenhu"

".Ez az én Istenem, hadd díszítsem Őt, atyáim Istene, hadd magasztaljam Őt"[13]

Ennek a mondatnak a harmadik tagja, VeÁnvéhu, a hadd díszítsem, azaz hadd ékesítsem fel Őt, képezi a vallástörvényi (háláhikus) alapot, hogy a díszítésnek valamilyen eleme megengedhető legyen.

A zsidó vallás, vagy a zsidó nép életét, amíg az ókorban, saját országában, Izraelben vagy Júdeában lakhatott, addig létének a mindennapjait a Mózes öt könyvbéli (tórai) törvények határozták meg. Isten által adott szent törvények ezek, amelyeket áthágni nem volt szabad!

I.sz. 70-ben megszűnik az ókori zsidó ország, és egy új történelmi környezet keletkezik. A zsidóság túlnyomó többsége, száműzetésbe kerül, és egy kicsiny maradék él csak tovább a Szentföldön.[14] A gálutban, a szétszóratásban élőknek az életét jelentős mértékben meghatározzák azok a topográfiai, társadalmi, politikai körülmények, amelyek mindig determinálják az ember életét. Nyilván az ókori Rómában, vagy római provinciában élő közösség életét nem ugyanazok a feltételek szabták meg, mint a Júdeaiét.

Felvetődött a kérdés, hogy a vallási törvényt miképpen lehet összeegyeztetni a mindenkori állam törvényességével?

Lezárul a mózesi öt könyvvel, a Pentateuchus-szal a törvényalkotás első szakasza, ezt követi egy második periódus, amelyet Misna - korszaknak neveznek, a harmadik pedig a talmudi időszak.[15] A száműzetésben élő zsidóság életét jelentős mértékben már a talmudi törvénykezés határozza meg, amelyeknek az alapja a misnai szöveg, és természetesen a mózesi öt könyv.

A három elválaszthatatlan.

Megszületik egy olyan elv, amelyet a talmudban találunk.[16]

" Diná DiMálhutá Diná"

"Az ország törvénye legyen a te törvényed"[17]

Tisztelni kell az ország alkotmányát, rendjét. Tisztelni az államot, és becsületesen élni. Az élet minden területén a "Diná DiMálhutá Diná" elvét figyelembe kell venni! A polgári időszámítás szerinti I-V. századi Szentföldön egy kis zsidó közösség még él.  A nagyobb rész azonban a diasporában szervezi ujjá napjait, az előbb idézett talmudi elveket is figyelembe véve. Ez a hatások és kölcsönhatások egyik jellegzetes korszaka. 

Hogyan viszonyulnak az új realitáshoz a romjaiból építkező egykori Júdeában?  A megmenekült maradék értelmezi, újraértékeli a micvák üzenetét? Hogyan viszonyultak eleink, mintegy 16-17 évszázaddal ezelőtt a "Ló Tásze Peszel vhol Temuná.", azaz a "Ne csináljatok magatoknak semmilyen faragott képet…" - dekalogos-i tiltáshoz?

Ahhoz, hogy a kérdést érintőlegesen körbe tudjuk járni, górcső alá kell venni néhány - ránk maradt - archeológiai, művészeti értéket, vagy emléket, amely nagyobb részt az elmúlt 100 esztendő ásatásai nyomán kerültek elő.[18]

Bemutatom tehát - a zsidóság építő művészetén belül - a belső díszítés jellemző elemeit. Érintem, a mozaikművészetet, a freskóművészetet is.

Zsinagóga. Hogyan definiálható ez az építészeti kategória?

Amikor őseink kijöttek Egyiptomból, de még nem foglalták el Kánaán országát a sivatagi vándorlás idején születik meg az első szent hely, a Miskán, vagy a Gyülekezés Sátra,[19] ahol már találunk "iparművészeti tárgyat". Ez a hétágú menóra, amely jellegzetes formát kap.[20]

A következő történelmi korszakban, a honfoglalás után, Jeruzsálemben, a jeruzsálemi Templomban szintén ott díszeleg a menóra. Vagy említhetjük a frigyláda felett egykoron található keruboknak a formáját, arcát.[21]

A polgári időszámítás szerinti I. században, amikor már a szétszóratás megkezdődik, dominanciája lesz a zsinagógáknak, hiszen már nincsen Templom, jeruzsálemi Szentély. Az enyészetté lett, romjai azonban megmaradtak.[22] Korabeli klasszikus források, elsősorban talmudi források utalnak arra, hogy Júdeában, már a meglévő Templom idején is, működtek Jeruzsálemben zsinagógák.[23] A zsinagógák feladata, rendeltetése és hivatása más volt, mint a Templomé. A Templom elsősorban az áldozat bemutatásának volt a helye.

A zsinagóga mindenek előtt tanház. A gyülekezet háza, s nem utolsósorban az imádság háza.

S ezt a három fogalmat, ha egymás mellé tesszük, kirajzolódik a mindenkori zsinagógák küldetése.

A hármas egység. Tanítás, imádság és a közösség háza.

E fogalmak elválaszthatatlanok.

Vajon hogyan és miképpen hatottak a különböző kultúrák az adott zsinagógák belső formájára?  Hogyan és miképpen volt ez összeegyeztethető a zsidóság vallásával?

Megismételjük a korábbi kérdést: hogyan viszonyultak eleink, mintegy 16-17 évszázaddal ezelőtt a "Ló Tásze Peszel vhol Temuná.", azaz "Ne csináljatok semmilyen faragott képet, semmilyen díszítést" dekalogos-i tiltáshoz?

Dura Europos zsinagógájának nyugati fala, i.sz. III.század

1. Az iraki–szíriai határon, de még a szíriai oldalon, körülbelül 30 kilométerre Iraktól Clark Hopkins ásta ki 1932-ben a régen eltűnt, elfelejtetett város, Dura Europos[24] zsinagógáját. Dura Europos "meeting point" volt. Kultúrák, ideológiák, közösségek, emberek találkozási helye. Hosszú ideig együtt éltek ott békességben kora-keresztények és zsidók, a hellenista irányzatok különböző képviselői, a babilóniai kultusz reprezentánsaival. 1930-as években az ásatások előhoztak egy templomot, egy kicsi kis épületet, amelyről kiderült, hogy zsinagóga. A III. században építették, és az archeológusok legnagyobb meglepetésére a zsinagóga belső falán freskó dekorációt találtak.

A III. századi Dura Europos-i zsinagóga nyugati falán, középen az Áron HáKodes, a Frigyszekrény alul, a centrális részben rajzolódik ki. A Frigyszekrény fölötti részen, ebben a kvadrát egységben három elem különül el egymástól. Baloldalon egy menóra, középen maga a Templom stilizált képe. Jobb oldalon pedig egy bibliai jelenet. A baloldali kép, képelem a menórát ábrázolja, amelyet a szentírási, tórai könyv második egységének, S’mot könyvének leírása szerint Becalél mester, Urinak, a fia, Húrnak az unokája készített. Azonban ez a menóra-forma nem egyezik meg azzal, amelyet a polgári időszámítás szerinti 83-ból ismerünk Rómából, az úgynevezett Titusz-diadalívnek a belső reliefjéről. Ott, egy félköríves menórát lehet látni.

Menóra, etrog, luláv, Szentély, Izsák megkötözése  Részlet a Dura Europos zsinagóga freskósorozatából

Nem csak a menórát láthatjuk baloldalt, az etrogot és a lulávot, a sátoros ünnep két kellékét is, szintén a szentírási leírás alapján.[25] A kompozíció jobboldalán pedig egy olyan egységet szemlélünk, amely az ókori bibliai történet egyik legfontosabb elemét ábrázolja. Olyat, amely úgy a zsidóságnak, mint a kereszténységnek, majd sok-sok évszázaddal később az iszlám kultúrájának is nagyon fontos alkotórésze. Héberül: Ákédát Jichák, magyarul Izsák megkötözése, vagy Izsák feláldozása.

A jelenet jól ismert, szól az örökkévaló Ábrahámhoz, és azt mondja:

"… vedd a te fiadat, az egyetlenedet, és menj vele Mórija földjére, és ott áldozd fel égő áldozatul.".[26]

A gyermek áldozat nem történik meg, szól az Úr angyala, és azt mondja:

"Ne nyúlj a gyermekhez!"[27]

S ekkor egy bárány áldozatot mutat be Ábrahám az Örökkévalónak. A szarkofág- és az ókori katakombák művészetén kívül ez az első ábrázolás, amikor ókori zsinagógában is megjelenik az Izsák feláldozása vagy megkötözése jelenet.

Jobbra látható Ábrahám, kezében a kés. Elöl az áldozati oltár, lent a bárány. Nagyon fontos jelenet, a zsidóságnál, majd később a kereszténységnél. A zsidóságnál is meghatározott teológiai okok miatt.[28] A kereszténységnél evidens módon, hiszen egy prefigurációs elemről van szó.[29] De ugyanúgy az iszlámnál is, hiszen a Korán exegézise szerint nem Izsákot, hanem Ismáelt áldozta vagy áldozta volna fel Ibrahim, ahogy a Korán nevezi Ábrahámot. [30]

2. A következő helyszín már nem Dura Europos, hanem Júdea, és ezen belül is Tibériás környéke, amely úgy a zsidóság, mint a kereszténység számára nagyon fontos terület. T’verjá, vagy Tibériás előtt három kilométerrel van egy melegvizű forrás: Hámát T’verjá.  Az itt található zsinagógát 1921-ben tárták fel, melyben nem a falakon látunk freskómotívumokat, hanem mozaikon, a földön elhelyezve.[31] A mozaikképeken Héliosznak, a Napistennek a képét láthatjuk.[32] A kérdés jogosan vetődik fel: hogyan került Héliosz kultusza a polgári időszámítás szerinti IV. században egy Tibériás melletti zsinagógának a padlózatára? Sőt továbbmenve, Héliosz arca körül zodiákus képek kirajzolódnak.[33]

Héliosz ábrázolás  Hámát T’verjá zsinagógájában, i.sz. IV. sz.

Az ókori zsidóság képzetére jelentős mértékben hatott a befogadó népnek a kultúrája, a világ kultúrája.  A Diná DiMálhutá Diná elve alapján úgymond "áthágják" a tiltó parancsolatot.

Ebben a korban sokan már nem ismerik a vallás törvényeit.  Elfelejtették, mert száműzetésbe vannak, vagy ha otthon maradnak, körbe veszi őket a római impérium világkultúrája, amely elnyomja a helyi civilizációt, és a népet emlékeztetni kell a törvényekre, a törvényességre.

A hatások elsősorban a pedagógia célját szolgálták, annak érdekében, hogy a vallási törvényeket meg lehessen tartani. Az emberek lassan már elfelejtik a héber nyelv olvasását, elfelejtik a héber nyelv írását, elfelejtenek héberül beszélni. A rabbinak, vagy a tanítónak az elsődleges feladata, hogy a maga pedagógiai eszközeivel próbálja elősegíteni, a hit erősödését, és az ősök által tisztelt vallási elkötelezettséget az emberek életében.

3. Egyre erősödik a pedagógiai szempont. Hogyan és miképpen lehet a pedagógia segítségével, a tanítás segítségével a hitet elmélyíteni?

Vizsgálódásom tárgyaként ismét egy mozaikpadlót analizálok. Ez is egy "ákédá", egy Izsák megkötözése jelenet, melyet az V–VI. század fordulóján készítették a mai Izrael területén, az egykori Júdea örökségén, Bét Alfában.  Naiv művészeti alkotás.  Jelentősége abból adódik, hogy a figurák között héber kvadrát betűkkel olvasható szentírási idézetek, szavak is találhatók. Látható az első ősapának, Ábrahámnak, a második ősapának, Jicháknak a neve. Az idézet, jól olvasható: "Áll tisláh". Azaz "ne nyúlj" a gyermekhez.

Izsák megkötözése. Bét Alfa zsinagóga. Mozaik, i.sz. V.-VI- sz.

Még egy idézet: "Vehiné HáÁjil". "És íme itt a kos", vagy itt van az áldozat.

A III-IV. századi Dura Europos-i zsinagógát követő második egységben, Bét Alfán már nem csak ábrázolást látunk, hanem szöveg interpretációt is. Aki bement a zsinagógába, hiába tanították, hogy ábrázolni tilos, lent a padlómozaikon megértették a narratívát!   Odaírták a szöveget.  Ne legyen kétértelműség a látottakban!

4. Nagyot ugorva a történelemben egy más korból, más földrészből hozom a példámat, a XIX–XX. század fordulójáról, Afrikából.

Hánukijá és mecset a stílusanalógia tükrében.

Amikor a "hatások és zsidóság" fogalmát vizsgálom, nagyon nagy jelentősége, dominanciája van a helynek és az időnek. A XIX. században a muzulmán országokban élő zsidóság relatíve vallási toleranciában részesült. Ennek következtében a muzulmán építészeti kultúra formajegyei hatnak a zsidóságra is.

Hanukia, Algéria

Mecset, Kairuván-Algéria

Példaképpen megemlítem a vélhetően az 1890-es években készült hanukiát, hanukai ünnepi gyertyatartót. December (kiszlév) havában a kereszténységnek a karácsony, a zsidóságnak a hanuka fontos ünnepe.[34] A muzulmán országokban kifejlődött zsidó iparművészet, kézművesség jelentős mértékben magán viseli a befogadó ország kultúráját.[35] Az itt közölt fotómontázs alsó részében található, Algériában készült, XIX. század végi mecset kupolarésze ugyanúgy néz ki, mint az ugyanabban az évtizedben készült hanukiának a "kupolarésze". A kettő közötti arányok persze különböznek, hiszen az épület több tíz méter magas, egy ilyen hanukia pedig maximum 40 centiméter. De a stílusbeli hatás, a hasonlóság egyértelműen kimutatható.

5. Az utolsó példám helyszíne Magyarország. Az épület Szeged, építészeti dátuma 1903. Elkészül a világ talán legattraktívabb zsinagógája, ahol két nyelven, héberül és magyarul szerepel a zsidó vallás egyik alapvető tanítása, a keleti fal felső ívében:

"Áhávtá leréáchá kámochá",

"Szeresd felebarátodat, mint önmagadat".[36]

Amikor belép oda a hívő ember, azt látja, hogy a szentírási tanítás tértől és időtől függetlenül szól hozzá. Lehet, hogy 1903-ban a helybeli zsidóság egy része a héber betűket már alig ismerte. A Bibliát viszont igen. A benne lévő tanításokat pedig elfelejteni nem lehetett.

"Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat…" részlet a szegedi zsinagóga keleti faláról

A zsinagógában figurális ábrázolás nincs.  Az ablakmozaikokon az ünnepekre és a vallási törvényekre való utalás az áhítat előidézését szolgálja.  Újból és újból megjelenik az ünnepek és a helyi történelem képi világa. Róth Miksa monumentális ablakai szinte unikálisnak mondhatók. A szentírási és post biblikus motívumok, a helyi népi és vallási folklór elemei kavarogva alkotnak szerves egységet az autobiografikus tárgyi asszociációkkal.[37]

Összefoglalva:

-          A zsidóságon belül vallási tiltás beszél arról, hogy ne legyen semmi ábrázolás!

-          Azonban asszociációt elősegítő, utaló jelek mindig jelen voltak.

-          A képzőművészet, az iparművészet, az építőművészet elősegítheti-elősegíti, hogy a hit megerősödjék, hogy az Istenbe vetett hit. az Isten iránti alázat megerősödjék.

-          A képzőművészeti alkotás nem öncélú, hanem – az esztétikai élménynyújtáson túl – domináns módón a pedagógiai, és etikai célkitűzésüket tartja szem előtt