FILM - SZÍNHÁZ - VIDEO

Dávid András

Bruno Schulz 005.

Előszó helyett, Drohobics a Wang folyó partján

2022.03.18.

Mit hordok én itt össze, hetet és havat? Mi köze ezeknek a gondolatfoszlányoknak Bruno Schulzhoz? És ki ez a Bruno Schulz egyáltalán?
Időnként, mintha róla és műveiről lenne szó, máskor meg egyáltalán nem, hogyan is van ez?

Nem szokás egy folyamatos epizódhalmaz közé illeszteni egy amolyan előszó-félét, de ha az elejére kerül, a kutya sem olvassa, meg aztán mikor írni kezdtem, no és olvasni, akkor még nem tudtam, hogy ez lesz belőle.

Kézbevettem Schulz könyvét, a Fahajas boltokat1 és az első pillanatokban felmérni sem tudtam hol is vagyok. Miezmiezmiez?

Egy hatalmas terem közepén álltam, és a teremből körös-körül, minden irányba ajtók nyíltak. Minden ajtó egy másik világra és mégis mind ugyanarra. És azért, hogy ne vesszek el teljesen ezekben a világokban, kezdtem leírni az olvasás közben eszembe jutó, eszemből vesző gondolatokat. Vegyük olvasó naplónak. Szigorúan személyes. Nem okvetlen a könyvről szól, csak az agyamról, amiben fel-felbukkan elmerült olvasás közben egy-s-más. De te is

Az egyik ajtó (mind), egy kimondhatatlan Drohobics, vagy Drohobycz esetleg Drobovich nevű városra nyílik. Azaz egy másik helyre, ami lehet Kínában, vagy Németországban, egy hely, ami volt Galiciában, volt Lengyelországban, volt az Osztrák-Magyar Monarchia része, és persze a dicsőséges Szovjetunióhoz is tartozott, oda, amelyik éppen rapityára bombázza, kiírtja az ottlakókat és jelenlegi nevét az országnak, ahol a városka terül, Ukrajnának, (2022-őt írunk) ki tudja.

Egy furcsa, ritkaságszámba menő oldalon, ahol poézis és játék, valamint utazásszervezés folyik, és ami olyan tájakra repít, ahová különben nem járnánk, mivel egyszerűen nem a szokásos utak, útvonalak részei hanem valami ködös, többségünk számára talán még a térképen sem elhelyezkedő földrajzi fogalom és csak megdöbbenünk, hogy néhány száz kilométer csupán ami elválaszt néhányuktól.

Az oldal neve, (ez is több van), A Wang folyó versei.2 Azután: A Wang Studioluma és útjai.3 És így tovább.4 Wangról még annyit kell tudni, hogy első bejegyzése, ami akár hitvallás is lehetne így szól, engedélyével idézem:

A Wang folyó versei5

Wang Wei (699-761) gyakran vonult vissza az udvarból birtokára, a Wang folyó völgyébe, ahol – mint Julio César Abad Vidal írja Pilar González España által fordított verseinek előszavában – „hagyta, hogy az órák teljenek, s elvégezzék benne munkájukat”.

Barátjával, Pei Divel hosszú utakat tett a völgyben, s amit láttak, egyfajta költői játékként mindketten leírták a másik számára.

Így született meg a Tang-kori költészet egyik szép gyűjteménye, A Wang folyó versei.

Így teszünk mi is ebben a gyűjteményben.

Emlékükre álljon itt első versük, mindkettőnk nyelvén.


nueva casa
cerca de los muros de
Meng
viejos árboles
algunos sauces mortecinos
me pregunto
quién habitará este lugar
después de mí
por el que ya habitó
inútil es la tristeza
új ház

Meng falánál
vén fák
korhadó füzek
vajon
ki lakik majd itt
utánam
a volt lakót
gyászolni minek

BEJEGYEZTE: STUDIOLUM , 4/29/2007

„a volt lakót gyászolni, minek” …

Nem sokkal odébb, Wang mester – nevezzük így a honlap készítőjét6, Schulz szülővárosába, Drohobych-ba invitál, valódi utazásra, számomra pedig ezzel a könyvben, abban a másik könyvben leírt misztikus helyek és meseszerű életek hirtelen valósággá válnak.

Amikor e sorokat írom, az éppen folyó háború még csak közelít a városkához, pedig a környék megélt már egyet s mást, lengyelek, ruszinok, gettóba zárt zsidók, ukrán–német népirtás, s ezt leírni így, 80 év után már senkit nem ráz meg, az új pusztításra készülnek, új rettegésre a Covid járvány után, ismét ember gyilkol embert még a vírusnál is hathatósabban. S lehet, ezt a várost is porrá lövik, bombázzák, rakétázzák szépen, sorban egyiket a másik után, Drohovych, Drobovics, Drohovics eltűnnek mind az újraegyesített szovjet bombák alatt. Megsemmisítik ezt a galíciai helyet, aminek talán egyetlen értéke annyi, hogy itt emberek éltek és élnek, lengyelek, orosz, ukrán és németajkúak, zsidók, ruszinok és ki tudja kik.

Míg 1000-1500 évvel ezelőtti idők az álmok ködébe vesznek, az elillant legutóbbi 200 év fotográfiái már sokkal kézzelfoghatóbbá teszik a helyet és történetet.

Semmitmondó, unalmas kisváros, amolyan nyomorúságos porfészek lehetett volna, azonban olajat találtak alatta. Az olaj pedig felpezsdítette az életet. A fúrótornyok után a gyárak is megjelentek és az a fajta polgárság, amelyik képes volt a különbözőségek ellenére egymás mellett létezni, kultúrát fenntartani, üzleteket és bordélyházat nyitni.

Schulz néhány rövid kiruccanást leszámítva, el se hagyta, itt élt ebben a depressziós furcsa városban, rajzolt és írt, álmodott és álmodozott. Miközben apja esténként egyre inkább csak önmagával foglalkozott és miközben a padló reccsenéseit, a szekrény percenését figyelte, megpróbált minél jobban átlényegülni svábbogárrá, piócává és hasonló, még élő de már nem nagyon lénnyé, és anyja, aki szerette volna ebből a halál felé menetelésből kiszakítani, egyik este színházjeggyel lepte meg a családot.

A Fahajas boltok a színháztól kicsit távolabb álltak, s Brunó, akit szülei a színházból még előadás előtt egy otthonfeledett pénztárcáért szalajtottak, elrohan az izgalmas esti szürkületben és elvész a kacskaringós utcák forgatagában, keresi a fahajas boltokat, ezeket a egzotikus illatú üzleteket, ahol mindennek más szaga van, mint a városnak, vagy az otthonnak, egyedül Adela boldogító illata volt ehhez fogható. Az üzletek éjjel-nappal nyitva állnak és minden, teljesen mindenféle kapható és az eladókat boldogság önti el,valahány vevő tér be oda, akár ámbrát, vagy kurkumát, esetleg pézsmaolajat keresve.

Fahajas boltok!

A boltot, a boltokat nem találja, nemcsak a helyet, az utcákat téveszti el, hanem az időt is, ki tudja, a múltban vagy jövőben jár és az emberek is bár mindenkit ismer, valójában teljesen ismeretlenek. Egyre bódultabb fejjel hatol az éjszakai látomások világába, mozifilmet néz vagy az éjszaka árnyai játszanak a fiúval, régi gimnáziumában egy éjféli rajzszakkörbe vetődik és ki tudja, rajzolni tanul, vagy rajzolást tanít, amit évekkel később valóban.

Bár ez inkább egy beállított polytechnika órának tűnik. De tünemény az egész világ, az egész éjszaka, és ugyan a fahajas boltok csak nem tűnnek fel, már a nevük önmagukban is újabb és újabb világokat idéz.


 

1 Bruno Schulz, Fahajas boltok, összegyűjtött elbeszélések, Jelenkor kiadó, Pécs 1998

2 http://wangfolyo.blogspot.com

3 https://www.facebook.com/studiolumatwang/posts/2698437870172763/

4 http://wangfolyo.blogspot.com/2011/09/drohobycz-es-vilag.html

5 https://wangfolyo.blogspot.com/2007/04/wang-foly-versei.html

6 valójában Sajó Tamás

FEL