Kiss Endre

Czimmer József: A ZSIDÓ ISMERETELMÉLET MAIMUNIIG

2019.12.20.

 

A zsidó ismeretelmélet című mű meggyőződésünk szerint az egyik legkiemelkedőbb magyar nyelvű kísérlet arra, hogy alapjaitól tárja fel a zsidó filozófia sajátosságait ("Eigenart" mondaná Lukács György ezen a helyen).

Ha elvégzünk egy elemi számtani műveletet, láthatjuk, hogy ezt a kiemelkedő tudást és nem mindennapi kreativitást szükségessé tevő opuszt egy akkor 24 éves fiatalember jelentette meg. A publikációt megelőző kutatómunka nagyságrendjére ebből csak következtethetünk. Bár el szeretnénk kerülni a nagy szavakat, e teljesítmény mértéke valamilyen, de nem jelentős távolságra kerülhet Goldziher Ignác különleges fiatalkori tudományos érettségéhez.

Bevezető szavaink természetesen nem helyettesíteni, de bátorítani akarják a szakkritika munkálatait.

Magyarországon az értelmiség emlékezetének, jó hírének több nehezen megtanulható típusa van. Néhányuk rövid felidézésével szeretnénk közel kerülni Czimmer Józsefhez is.

A mátrix a következő: vannak értelmiségiek, akiről mindenki mindig rosszat mond. Ez az ítélet, ha egyértelmű, nem mindig igaz. Van olyan értelmiségi, akiről nyilvánosan csak jót mondanak, privát körben csak rosszat. Ebben az esetben általában a privát vélemény az igaz. Van értelmiségi, akiről mind nyilvánosan, mint a privát körökben jót mondanak. Ilyenek nagyon kevesen vannak, itt a pozitív ítélet általában helyes.

És végül vannak olyanok, akikről nyilvánosan alig beszélnek (s ha igen, általában akkor is azt hangsúlyozzák, hogy mekkora probléma, hogy nem beszélnek róla nyilvánosan), de önmagában mindenki kizárólag jót tud és gondol róla.

Ezek korunk "igaz emberei". Ilyen volt Czimmer József is.

Ha nem félnénk a frivolság vádjától, a következő rövid, nyilvános életrajzi áttekintést (Örkény után szabadon) jól sikerült "egyperces" novellának nyilvánítanánk, és meg is próbálnánk megjelentetni egy irodalmi lapban.

Tehát Czimmer József (1913-2008):

Cz. Ábrahám és Gelb Szeréna gyermeke volt. 1937-ben végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1937-1942 között az egyetem Lélektani Intézetének munkatársa volt. 1942-ben behívták katonának, illegalitásba vonult, az Ellenállás című lap munkatársa, a Szabadság, majd az Új Magyarország munkatársa volt. (Ehhez hozzá kell tennünk, hogy ez a mondat önhibáján kívül erőteljesen mérsékeli Czimer szerepét az ellenállási mozgalomban, de azt se hallgassuk el, hogy a Szabadság Csécsy Imre októbrista demokratikus irányának volt a kapja, azaz Jászi vonalának folytatása). 1948-1949 között az Országos Filmhivatal munkatársa volt.

1949-ben a Színház című hetilap munkatársa és a Mafilm dramaturgja volt. A Magyar Dolgozók Pártjából kizárták, majd rehabilitálták.

1950-ben kémkedés gyanúja miatt elbocsátották a Kohó- és Gépipari Minisztériumból (milyen érdekes éberség, hogy a tegnapi filmgyári dramaturg épp a Kohó- és Gépipari Minisztériumban vált kém-gyanússá).

A Ganz Villamossági Gyár segédmunkása lett, majd újabb rehabilitáció után 1951-1956 között az Ifjúsági Színház és a Veszprémi Petőfi Színház fődramaturgja lett. 1956 augusztusa és novembere között a Hétfői Hírlap rovatvezetője volt.

1956-1968 között a Vígszínházban volt dramaturg. 1968-tól 20 éven át a Pécsi Nemzeti Színház fődramaturgjaként dolgozott (hozzátesszük: mindvégig oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is) 1988-ban nyugdíjba vonult. 1993-1994 között a Magyar Rádió felügyelő-bizottságának tagja volt.

Fél évszázadot meghaladó színházi tevékenysége részletes elemzésre vár, de ez vonatkozik az A zsidó ismeretelmélet című opuszra is.

 

A MŰ ide kattintva eleolvasható.