Balogh István
Egy viharsarki zsidó nyomdász a magyar kultúra szolgálatában
A békéscsabai Tevan nyomda- és kiadóvállalat rövid története
2020.03.05.
Az első nyomdát Békés megyében 1847-ben Szarvason állították fel, alapítója Réthy Lipót volt. A nyomdák száma a megyében a kiegyezést követő polgári fejlődés fokozatos kibontakozása nyomán egyre növekedett.
1877-ben Magyarországon már 249 nyomda működött, ezek között volt négy Békés megyei: Gyulán a Dobay- és a Szita-nyomda, Csabán a Dobay-fióküzem és Orosházán a Böhm-nyomda. Két évvel később Békéscsabán Takács Árpád és a Povázsay testvérek nyitottak nyomdát, majd egy évvel később, 1880-ban Grünfeld Izidor kapott iparengedélyt. A nyomdák általában rövid ideig működtek, vagy a tőke és az üzleti érzék, vagy a kellő számú megrendelés hiányában.[1]
Lepage Lajos 1890 körül hozta létre nyomdáját és papírkereskedését – a kor általános szokásainak megfelelően összekapcsolva – Békéscsabán a Vasút – a mai Andrássy út – elején. 1903-ban kötött megegyezést Tevan Adolffal és adta át neki nyomdáját és kereskedését, ezt követően Kolozsvárra távozott és elismert tipográfus és kiadó lett.[2]
A Tevan nyomda megalapítása – 1903
Tevan Adolf kiskereskedő és ügynök 1903. március 16-án jelentette be a csabai főszolgabírónál, hogy nyomdaipari engedélyt kér. Ezzel együtt benyújtotta kérelmét a Lepage-nyomda helyiségeire is. Bár nyomdakönyvét csak 1903 júniusában hitelesítette az alispán, és iparigazolványát csak július körül kaphatta meg, június elején és végén elkészült nyomtatványaiból már küldött be kötelespéldányt.[3]
Ekkor indult útjára a Tevan-nyomda- és kiadóvállalat, amely negyvenhat esztendős története során kiemelkedő szerepet vállalt a magyar könyvkultúra megújításában. Könyvkészítés mellett a legkülönfélébb nyomdatermékek gondos és ízléses előállításával foglalkozott, 1919-ig többek között lapkiadással is.
Tevan Andor belépése a családi vállalkozásba
Tevan Adolf fia, Andor 1909-ben érkezett haza a bécsi nyomdaipari tanulmányainak végeztével – ő adott új, korszerű irányt a munkának: 1912-ben létrehozták a kiadóvállalatot.[4]
Erre az időszakra Tevan Andor a következőképp emlékszik:
„Az 1912-ben megkezdett kiadói működésem termékei mind szellemi, mind tipográfiai és könyvművészeti vonalon tökéletes könyvek voltak. Akkor, amikor két szerény nyomógép volt minden felszerelésem és rajtam kívül 3 szedő, 1 gépmester és 2 berakónő volt a nyomda egész személyzete…”[5]
Első könyvét Tevan Andor 1910-ben készítette el, ez egy szeghalmi óvónő, Dapsy Gizella Nil álnéven írt „El nem küldött levelek” című verseskönyve volt. Nil és férje, a bohém életű Rozsnyay Kálmán révén került barátságba, kapcsolatba a kor jelentős íróival, költőivel.[6]
Az 1909 és 1911 közötti próbálkozásnak és bemutatkozásnak tekinthető Tevan-kiadványok után 1912-ben indult meg az első könyvsorozat, a Tevan-könyvtár, amelyet a Kiadó a következőképp hirdetett meg:
„A Tevan Könyvtár havonként három füzetet bocsájt a könyvpiacra, ügyelve arra, hogy úgy belső tartalma, mind külső kiállítása tekintetében az e nemű vállalatok közül kiváljék. Programjában felöleli a hazai és külföldi irodalom legjavát.”[7]
A Tevan-nyomda munkái
A Tevan nyomda első korszakának legjelentősebb részét a könyvek, könyvsorozatok alkotják, de emellett több lapot is nyomtattak Tevanéknál. Maga könyvkiadói tevékenység az 1940-es évek néhány nagy könyvétől eltekintve az 1910-1925 közötti időszakra esik, de már az 1920-as évektől kezdve ritkult, 1925 és 1943 között pedig majdnem egészében leállt.[8]
Könyvek, könyvsorozatok
A Tevan Könyvtár
1912 és 1922 között jelentek meg a Tevan Könyvtár füzetei, amelyek új és jó magyar és külföldi irodalmat adtak. Olyan könyvtípust képviseltek, amely nyugaton is újnak számított. Magyarországon ezen kívül csak Ráth Mór és a Franklin Társulat adott ki hasonló Olcsó Könyvtár sorozatot. Amikor Tevan Andor ezt a sorozatot elindította, hiánycikknek számított ez a könyvtípus és az általa képviselt irodalom. A kis nyomda számára elsődleges szempontok közé tartozott az, hogy a sorozat folytatható és fenntartható legyen, emellett a nagy fővárosi nyomdák mellett is képes legyen fennmaradni, továbbá, hogy eladható könyvet készítsen. Ennek megfelelően egyszerű kivitelezésben, 180x210 mm méretben készültek a sorozat kötetei.[9]
Mint Kiadó Tevan Andor a terjesztésről is gondoskodott, személyesen illetve levél útján kereste fel az ország nagy könyvterjesztőit, könyvkereskedőit.
A sorozat sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy az első években megjelent kötetek közül többet kétszer, sőt háromszor is újból kiadtak a későbbiekben.
A Tevan Könyvtárban összesen 213 füzetszámban 108 alkalommal 83 munkát adtak ki.
A szerzők sorában találjuk többek között Ady Endre, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Nagy Lajos, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, a világirodalomból pedig Balzac, Flaubert, Thomas Mann, Heinrich Mann, Mark Twain, Anatole France nevét is.[10]
A Tevan Amatőr Sorozat
A Tevan Könyvtár után alig egy évvel, 1913-ban indult a Tevan Amatőr sorozat, amely a kor igényes, bibliofil kiadványait jelentette meg. Ezek a művek kis példányszámban (100-200) láttak napvilágot. Az Amatőr könyvekben elsők között alkalmazta hazánkban a nemes illusztrációs eljárásokat, a fametszetet, a rézkarcot, és az egyéb kombinált eljárásokat.
Az Amatőr sorozat köteteit Tevan Andor legjobban sikerült munkái között tartjuk számon. Összesen 14 kötet jelent meg, az elsők még a háború kezdetén. Azonban a világháború lefékezte a korábban elindult könyvművészeti és kiadói törekvések valóra váltását. Azonban a gazdasági körülmények javulásával előtérbe kerültek a régi elképzelések, így 1920-ban öt amatőr kötetet készített el Tevan Andor, folytatva régi programját.
Tevan Andor könyvművészeti és kiadói elgondolásait leginkább az Amatőr sorozat kötetei tükrözik hozták meg számára a hazai és nemzetközi elismerést.[11]
Újságok
A nyomdában 1903 és 1910 között tizenegy lapot nyomtattak a nyomdában:
1903-1904: Békésmegyei Híradó, 1904: Igaz Eszme, 1905-1907: Békésmegyei Függetlenség, 1905: Szocializmus, 1906-1909: Áchim –féle Paraszt újság, 1907: Radikális Újság, 1908-1909: Békésvármegye, 1909: Békési Újság, 1909-1918: Békéscsaba és Vidéke, 1910-1911: Békésmegyei Napló, 1910: Magyar Gépész.
Tevan Adolf másfél évig a Békésmegyei Függetlenség című lap tulajdonosa volt, 1909-ben pedig Önálló lapot indított Békéscsaba és Vidéke néven, amelyet 1918-ig jelentetett meg. A lap egyrészt a cég rangját emelte, másrészt alkalmat adott saját hirdetések, reklámszövegek közlésére. A lap neve időközben Csabai Napló lett. Tevan Andor Bécsből hazatérve folytatta az újságkiadást is.
Az első világháború időszaka
A háborús cenzúra kellemetlenkedéseit elviselve súlyos papírhiánnyal küzdve dolgozott a kis üzem. Tevan Andor felmentést kért a katonai szolgálat alól 1916. január 1-től a törvény előtti felelősség tekintetében is átvette a nyomda vezetését hatvankét éves apjától.
A Tanácsköztársaság kikiáltását követően a nyomda is köztulajdonba került, Tevan Andort szaktudását megbecsülve vezető pozícióban hagyták meg a helyi tanácshatalom vezetői. 1919. április 29-án Békéscsabát elfoglalták a román királyi csapatok, ezzel véget ért a proletárdiktatúra alig egy hónapnyi korszaka.
A románok a megszállt terület nagyobb nyomdáinak gépállományát leszerelték és elvitték. Tevan Adolf és Tevan Andor 1919 júniusában színleg a nyomdát egy liptószentmiklósi cégnek, a Bradska Jednotanak adta el – így, mint külföldi céget, sikerült megmenteni a román hatóságoktól, sőt még román megrendeléseket is kaptak, többek között a szenátusi választások nyomtatványainak elkészítésére.
A két világháború közöti évek - A szerkezetváltás előzményei
Az 1920-as évek elején a Tevan család átalakította és bővítette a nyomda üzemi épületeit. Avilágháború utáni infláció megszűntével és a pengő megjelenésével egyidőben a Tevan-cég felhagyott a rendszeres könyvkiadással.
Az üzleti nyomtatványok és prospektusok mellett a húszas évek második felében egyre többször vállalt a nyomda nagy gyógyszergyárak megrendelésére addig jóformán ismeretlen színes munkákat és dobozkészítést.
A kartondobozok készítésére kapott ugyan sok megrendelést, de ezt már nem tudta felvállalni, ezért ezt öccsére, Tevan Lászlóra bízta, aki dobozkészítő üzemét a nyomda udvarában hozta létre.[12]
A szerkezetváltás és a második világháború kezdeti időszaka
Az 1930-as évek közepére jellemző gazdasági pangás után a háború kezdeti időszakában, az 1938-ban megindult fegyverkezés érdekében intenzív ipari fejlesztés kezdődött. Az 1943 nyaráig tartó konjunktúra a nyomdaiparra is hatott. A Tevan-nyomda kapacitása is jelentősen növekedett ebben az időszakban. Megtörtént a szerkezetváltás, a nyomda megnövelt munkáslétszámával és gépparkjával elsősorban a gyógyszergyárak igényeit szolgálta ki. A megrendelések bővülése következtében több munka és több haszon is keletkezett.
Az új termékcsoporttal, a csomagolóanyagokkal kezdetben a város és a környék gyógyszertárait, később pedig a nagy fővárosi gyógyszergyárakat szolgálta ki. Közöttük legjelentősebb a Chinoin és a Wander Gyógyszer és Tápszergyártó cég volt. Tevan Andor mindenek előtt azért tudott igazán sikeressé válni a csomagolóanyagokkal, mert ennek tipográfiai hagyományai a vidéken nem voltak, és ő tette le ennek alapjait.
Az 1930-as évek végére a Tevan-nyomda Békéscsaba legnagyobb sokszorosító üzemévé vált, 1939-ben 180 tonna, 1943-ban 216 tonna papírt fogyasztott a cég.
Az 1940-es évek elejétől a nyomda irányításába bekapcsolódott Tevan Andor két fia, Tevan Pál és Gábor is.
A háborús időszak egyre súlyosabb hatást gyakorolt a Tevan-nyomdára is. Egyre több nehézséggel járt a papírbeszerzés, ugyanis csak úgy vállalhatott munkát a nyomda és úgy juthatott papírhoz, ha a papírkiutalás szükségességét katonai parancsnok igazolta, emellett folyamatosan emelkedett is a papír ára.[13]
A nyomda bezárása
A nyomda vezetésébe újonnan bekapcsolódott Tevan Pált majd Tevan Gábort is munkaszolgálatra vitték, Tevan Andort pedig 1944 tavaszán a németek bejövetele után internálták. A család többi tagját pedig deportálták vagy Budapestre szöktek.[14]
A nyomdát ezt követően Kiss Gábor vezetése alá rendelték a hatóságok.
1944. május 20-án életbe lépett a 11.000./1944. M.E. számú rendelet, amelynek értelmében minden zsidó származású nyomdász iparjogosítványát azonnal vissza kell vonni.[15]
A világháború befejezését követő időszak
A világháború befejezését követően 1945. március 15-én hat és fél hónap szünet után a hazatért Tevan Gábor és Kiss Gábor újból megnyitották a nyomdát. Két hónappal később, májusban megérkezett Tevan Andor is az ausztriai deportálásból.
Az üzem háborús veszteségei nem voltak jelentősek. Az üzem megnyitását követően folyamatosan érkeztek a megrendelések a helyi Magyar Honvéd Katonai Parancsnokságtól, a pártoktól, magánszemélyektől, illetve – amint a háború előtt is – a nagy fővárosi gyógyszergyárakból.[16]
A háború utáni időszakban három könyvet adott ki nyomdájában Tevan Andor: 1947 karácsonyára 1948-as keltezéssel újból megjelentette Heltai Gáspár Esopusát, amelyet a Magyar Bibliofil Társaság az 1947. esztendő legszebb könyvének nyilvánított. A második kiadvány a békéscsabai származású Jankay Deutsch Tibor festő- és grafikusművész holokauszt alatt készült szénrajzait tartalmazó Mártírok című album volt.
1948-ban készült el az utolsó Tevan-könyv, Anatole France: Nyársforgató Jakab meséi, amelyet a Magyar Bibliofil Társaság az 1948. év legszebb könyvének nyilvánított.
Ezt követően 1949 márciusában Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter „a magyar irodalom és művészi könyvkiadás terén kifejtett évtizedes értékes munkája elismeréseképp a Tevan Nyomdának a Pro Arte érdemérmet” adományozta.[17]
Az érdemérem már a szocialista ipar kialakítása idején érkezett. Tevan Andor tisztában volt a változásokkal, azzal, hogy nyomdáját rövidesen államosítani fogják, ezért úgy döntött, hogy befejezi elkezdett munkáját, az 1944 tavaszán félbehagyott építkezéseket és óriási kölcsönt vett fel, amelyből elkészült az új nyomda-komplexum. Ezt követően, 1949 tavaszán felajánlotta nyomdáját az államnak. 1949. május 16-án végbement az államosítás.
Ezt követően Tevan Andor Botyánszky Pált nevezték ki a vállalat vezetőjének, Tevan Andort még néhány hónapig beosztottként dolgozott a nyomdában, ahonnan 1950-ben elbocsájtották.[18]
A család ezután Budapestre költözött. Tevan Andor itt az Ifjúsági Kiadó képszerkesztője volt haláláig.
A Tevan nyomdát ezt követően Békési Nyomda Nemzeti Vállalatnak nevezték át, majd 1964-től a gyomai nyomdával egyesítve a Kner Nyomda nevet viselte.
Felhasznált irodalom
Békés megye képes krónikája. (Szerk.: Ermann Gyula, Havassy Péter) Békés Megye Közgyűlésének Millenniumi Emlékbizottsága, Békéscsaba, 2001.
Békés Megyei Levéltár, Békéscsaba főszolgabírájának iktatókönyvei. 1903.
Kereskényiné Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. BML, Gyula, 2002.
Papp János: Tevan Andor irattára és levelezése az MTA kézirattárában. Békéscsaba-Gyoma, 1985.
Dr. Révész Fülöp: A békéscsabai izraelita hitközség története. Békéscsaba, 1929.
Szabó Ferenc: A Tevan nyomda- és könyvkiadóvállalat történetéből (1903-1949) Békéscsaba, 1978.
Száz éve született Tevan Andor. Megemlékezések az évforduló kapcsán. Békéscsaba-Gyoma, 1990.
Tevan Andor levelesládájából. Közreadja Voit Krisztina. Gondolat, Budapest, 1988.
Tevan Andor: Narancsliget az Északi-sarkon. A nyomda könyvkiadásának történetéből. Békéscsaba, 1989.
Tevan Zsófia írásbeli és szóbeli visszaemlékezése. 2009.
Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből. Tanulmányok Békéscsaba történetéből, Békéscsaba, 1970.
[1] Szabó Ferenc: A Tevan nyomda üzemtörténetéből. (Dokumentumok és adatok) In.: Szabó Ferenc: A Tevan nyomda- és könyvkiadóvállalat történetéből (1903-1949) Békéscsaba, 1978. 10-12.
[2] Uo.
[3] BML Békéscsabai járási főszolgabíró 1903. évi iktatókönyve. 1212. sz., 9729. sz.
[4] Tevan Andor: Narancsliget az Északi-sarkon. A nyomda könyvkiadásának történetéből. Békéscsaba, 1989. 14.
[5] Uo.
[6] Uo.:11-12.
[7] Szabó Ferenc: A Tevan nyomda üzemtörténetéből. (Dokumentumok és adatok) In.: Szabó Ferenc: A Tevan nyomda- és könyvkiadóvállalat történetéből (1903-1949) Békéscsaba, 1978. 53.
[8] Uo.: 26-27.
[9] Papp János: Tömegkönyv és bibliofília. (Két Tevan-könyvsorozat) In: Szabó Ferenc: A Tevan nyomda- és könyvkiadóvállalat történetéből (1903-1949) Békéscsaba, 1978. 103-104.
[10] Uo.: 104-110.
[11] Szabó Ferenc: A Tevan nyomda üzemtörténetéből. (Dokumentumok és adatok) In.: Szabó Ferenc: A Tevan nyomda- és könyvkiadóvállalat történetéből (1903-1949) Békéscsaba, 1978. 61-72.
[12] Tevan Zsófia visszaemlékezése alapján.
[13] Szabó Ferenc: A Tevan nyomda üzemtörténetéből. (Dokumentumok és adatok) In.: Szabó Ferenc: A Tevan nyomda- és könyvkiadóvállalat történetéből (1903-1949) Békéscsaba, 1978. 22-33.
[14] Tevan Zsófia visszaemlékezése alapján.
[15] Szabó Ferenc: A Tevan nyomda üzemtörténetéből. (Dokumentumok és adatok) In.: Szabó Ferenc: A Tevan nyomda- és könyvkiadóvállalat történetéből (1903-1949) Békéscsaba, 1978. 33-35.
[16] Uo.: 35-40.
[17] Uo.: 69-72.
[18] Tevan Andor: Narancsliget az Északi-sarkon. A nyomda könyvkiadásának történetéből. Békéscsaba, 1989. 31.