^[1] Lukácsné Varga Eszter: Pilismarót története II. A XIX. század elejétől az I. világháború végéig (Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007) A kiskereskedők között több zsidó család volt, akik hosszabb-rövidebb ideig éltek a községben. Szatócsboltot, vegyeskereskedést, kocsmát, pálinkakimérést, mészárszéket nyitottak, vagy fával, terménnyel, gyümölccsel kereskedtek. Iparosok is voltak közöttük. A századforduló magyarosítási hulláma idején akadt, aki nevét megmagyarosította, pl. Weisz kereskedő a Lengyel nevet vette föl belügy miniszteri engedéllyel. Jövedelmük után adóztak, többen közülük kinevezett képviselőként aktívan részt vettek a képviselő-testület munkájában. Forrás: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/
Pilismarot/pages/ptII_000_konyveszeti_adatok.htm (elérhető: 2023.04.12.)

^[2] A kelet-európai zsidóság tömeges érkezése a 19. század második felében Magyarország újabbkori történetének legnagyobb arányú bevándorlása volt, akik a Monarchia fennhatósága alá kerülő Galíciából és az Orosz Birodalom területéről érkeztek. A bevándorlókat a liberális politikai-társadalmi lgkör, a hatalmas gazdasági fejlődés, a kínálkozó jobb megélhetés vonzotta Magyarországra. Az 1867-es emancipációs törvény hatására tovább fokozódott a zsidó bevándorlás a környező, hasonló törvény nélküli országokból. 1850 s 1900 között a zsidóság száma megháromszorozódott, miközben a magyarországi népesség egésze csak 50%-kal nőtt.^[15] A századfordulón a zsidóság lélekszáma már csaknem egymillió főre rúgott, ami a Magyar Királyság lakosságának több mint 5%-át tette ki. A galíciai menekülthullám után érkeztek Magyarországra az erdélyi betörés során földönfutóvá vált zsidók és a Palesztinából visszatelepült zsidók is. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/

A_magyarországi_zsidók_története#18._század (elérhető:2023.04.12.)

^[3] A kiegyezés után Eötvös József vallásügyi miniszter liberális reformjai között az egyik legelső a zsidók teljes egyenjogúsításáról szóló 1867-es törvény volt. Az 1867. évi XVII. Az izraeliták egyenjogúsításáról polgári és politikai jogok tekintetében törvény beiktatásával a zsidó nemzetiségű lakosok a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlásában egyenlőek lettek. A 19. század végén erőteljessé vált a nemzetiségi születsű magyarországi állampolgárok önkéntes magyarrá válása. A legszívesebben a német kisebbség és a felemelkedő zsidóság tagjai választották a magyarsághoz való asszimilálódást.Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki
/A_magyarországi_zsidók_története#18._század (elérhető:2023.04.12.)

^[4] A zsidó családok gyermekei számára saját felekezeti iskola nem volt a községben. A legközelebbi izraelita elemi iskola Szenttamáson és Párkányban működött. Az izraelita családok fontosnak tartották gyermekeik taníttatását. A tankötelezettségnek úgy tettek eleget, hogy a helyi felekezeti iskolába, legtöbben a reformátusba beíratták gyermekeiket, és azután vagy oda jártak, vagy magántanulók voltak. Az izraelita szülőktől jóval több tandíjat kértek, mint az egyháztagoktól. Több gyerek esetén előfordult, hogy a szülők összefogtak, és izraelita oktatót fogadtak, aki engedély nélkül egyikük lakásán titokban tanította a gyermekeket. Év végén a tanulók magánvizsgát tettek.1888-ban „tudomására jutott a képviselő-testületnek, hogy a községben tartózkodó zsidók tanítót fogadtak, és gyermekeiket ő tanítja. Utasította a képviselő-testület az elöljáróságot, hogy a puhatoló lépéseket megtegye, s az esetben, ha az izraeliták csakugyan zug- iskolát tartanak, a szükséges lépéseket a tekintetes járási főszolgabíró úrnál tegye meg”. A tanfelügyelő már az előző évtizedben is több ilyen, állami engedéllyel nem rendelkező iskoláról tudott. Azt állapította meg, hogy a „gyermekek tűrhető előmenetelt tesznek, ...tágabb ismeretkörrel dicsekedhetnek", mint a túlzsúfolt többi iskolában tanulók. Elismerte, hogy ilyen kis létszámú gyermekcsoport számára hivatalosan iskolát fölállítani nem lehet, de megkövetelte azt, hogy a gyermekek „nyilvános tanodákban vizsgálatot tegyenek.” Forrás: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/
telepulesek_ertekei/Pilismarot/pages/ptII_000_konyveszeti_adatok.htm (elérhető: 2023.04.12.)

^[5] https://adt.arcanum.com/hu/view/
EPTUD_14/?query=szent%20rókus%20kórház&pg=351&layout=s (elérhető: 2023.04.12)

^[6] 1858-ban kezdődött a fül-orr-gégészet külön szakmává válása, 1893-ban megalakult a Magyar Gége- és Fülorvosok Egyesülete. Völgyi Péterné dr. Reich Márta, Dr. Balogh Tamás : A Titanic árnyékában, 21.o. (Delta Vision kiadó, Budapest, 2012)

^[7] Kresz Géza (1846-1901) magyar sebészorvos volt, aki először felfigyelt az elsősegélynyújtás elhanyagoltságának problémájára. 1880-ban kezdett egy elsősegélynyújtó szervezet létesítésével foglalkozni, s tanulmányozta is a kérdést pl. az 1881. évi londoni orvosi kongresszuson, majd ennek érdekében 1883-ban Berlinben meglátogatta a „közegészségi kiállítást” is. Ezután felvette a kapcsolatot, többek között, a főváros tiszti főorvosával, dr. Gebhardt Lajossal, és kezdeményezte az egyesület létrejöttét. Így 1887-ben alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (rövidítve BÖME), amelynek az elnöke gróf Andrássy Aladár, az igazgatója pedig Kresz Géza lett. Sőt, az egyesület fővédnökének sikerült megnyerni József főherceget. Emellett az egyesületnek több orvosi tagja is volt, különböző pozíciókban. Az egyesület jelmondata: „Mindnyájunkat érhet baleset!”Forrás: https://emlekezzbudapest.blog.hu/
2016/04/15/a_bome_es_ami_mogotte_van (elérhető: 2023.04.13.)

^[8] Az 1907-ben létrejött intézmény a későbbi, 1928-ban megalapított OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet) elődje lett. Akkoriban Közép -Európában a szociális gondolkodás és egészségügyi ellátás terén egyedülállóan korszerű intézmény volt. Forrás: Igazné Prónay Borbála, A kötelezo társadalombiztosítás kialakulása, fejlődése Magyarországon (Doktori (Ph.D) értekezés, Budapest, 2006). https://mek.oszk.hu/08200/08281/08281.pdf (elérhető 2023.04.13.)

^[9] A magyar állam 1903-tól szabályozta a kivándorlás rendjét. Az 1860-ban alapított, patinás, minőségi szolgáltatást nyújtó hajóstársaságot bízták meg a magyar utasok szállításával, miután a korábbi esetekben a kontrollálatlan körülmények miatt a már betegen Amerikába érkezőket az ottani hatóságok visszautasították és hazaküldték. Külön erre a célra a Cunard Line három vadonatúj hajót vásárolt, az új hajók magyaros hangzású nevet kaptak (Carpathia, Pannonia, Slavonia). Völgyi Péterné dr. Reich Márta, Dr. Balogh Tamás : A Titanic árnyékában, 33.o. (Delta Vision kiadó, Budapest, 2012)

^[10] Eredetileg 1700 fő szállítására volt alkalmas, 1905-ös átépítés után 2550 főre nőtt a befogadóképessége. Az I. Világháborúban brit csapatszállítóként működött, míg végül 1918. júliusban az ír partoktól délnyugatra a németek felrobbantották. Forrás: u.o. 38.o.

^{[11]Guglielmo Marconi (Bologna, 1874. április 25. – Róma, 1937. július 20.) olasz fizikus és mérnök, a drótnélküli távíró feltalálója. 1909-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat Megismerkedett a kor neves tudósainak munkájával, többek között James Clerk Maxwell, Heinrich Hertz, Augusto Righi es Oliver Lodge elmeleteivel, kisérleteivel. A legnagyobb hatást Hertz kisérlete gyakorolta rá, amellyel a fizikus bebizonyította az elektromágneses hullámok létezését. Marconi kisérleteinek a célja a vezeték nélküli távírás gyakorlati hasznosítása volt. Elhatározta, hogy az Atlanti-óceánon át is távírókapcsolatot létesít. Ezt sokan lehetetlennek tartották, nem hitték, hogy az egyenes vonalban terjedő rádióhullámok képesek legyőzni a Föld görbületét. Marconi mégis sikerrel járt. Az Egyesült Államokból az első üzenetet Theodore Roosevelt elnök küldte Angliába 1903 elején VII. Edvárd királynak. 1904-től az óceánon közlekedő hajóknak rádión küldték meg a híreket, 1907-ben pedig létrejött a rendszeres transzatlanti rádiókapcsolat. Marconi találmánya számos életet mentett meg, amikor például a Titanic 1913. április 14-én jéghegyre futott, a rádión leadott vészjelzést fogva érkezett a helyszínre az utasok egy részét kimentő Carpathiagőzös. Forrás: http://agoramu.hu/wp-content/uploads/2017/04/0425-Marconi.pdf, https://kaposvarmost.hu/magazin/kultura/
2018/06/02/122-eve-szabadalmaztatta-guglielmo-marconi-a-a-radiot.htmlető: 2023.04.14.)}

^[12] Ekkor használták másodszor az újonnan bevezetett S.O.S. morzejelet életveszélyben. A legközelebbi hajó a Californian volt 10 mérföldre, de lekapcsolták az áramot, a távírász pihenőidejét töltötte, mert akkoriban még nem volt kötelező a 24 órás ügyelet. A Titanic tragédiája után 1913-ban reformálták meg a tengeri hajózással kapcsolatos előírásokat.

^[13] triage-nak nevezzük a betegeket állapotuk és betegségük súlyosságának megfelelően súlypontozó szakembert. Ő mondja meg, hogy melyik beteg milyen ellátást kapjon állapotának sürgőssége és súlyossága szerint.

^[14] A katasztrófa után Európa- szerte spontán jótékonysági rendezvényeket tartottak. A támogatás egyik formája Liverpool-ból indult, mivel innen származott a legtöbb tengerész áldozat is, barátságos futball mérkőzéseket szerveztek.

^[15]

Brüll Alfréd

^{Brüll Alfréd: Humanista sportvezető, bőkezű mecénás (1876-1944) Elnök- Az MTK örökös elnöke. Minden idők legkiválóbb magyar sportvezetője. Brüll Alfréd az MLSZ egyik alapítója volt. Elnöke volt a Magyar Úszószövetségnek, a Torna Szövetségnek és a Birkózó Szövetségnek is. Sőt a magyar mellett a Nemzetközi Birkózó Szövetség is elnökének választotta meg őt. Több sportág hazai megteremtője is volt, például a vitorlázásé és az autóversenyzésé. Az első magyar úrvezetők közé tartozik az automobilozás és a jachtversenyzés terén. (Egyes források szerint ő volt az első magyar autótulajdonos). Sok atlétát támogatott, hogy külföldi versenyükről anyagi okok miatt el ne maradjanak. 26 sportegyesületnek volt az elnöke. Az elnök akkoriban nem fizetett alkalmazott volt. Rendszerint azt választották meg elnöknek, aki legtöbbet tett az egyesületért, aki a legnagyobb anyagi áldozatot vállalta. Az MTK volt az élete. A stadion felépítése szinte egyedül neki köszönhető. Ő érte el, hogy Bárczy István - akkori budapesti polgármester - telket adjon az építkezéshez, melynek költségeit Brüll Alfréd magánvagyonából fedezte 150 000 korona értékben. Ezért az MTK részvényekkel fizetett Brüllnek, e részvényeket Brüll visszaajándékozta az MTK-nak. Brüll Alfréd 1903-ban került az MTK vezetőségébe, akkor alelnökké választották. Két év múlva ő lett az MTK elnöke. E posztot élete végéig megőrizte. 1941-ben - amikor a zsidó törvények miatt már Brüll nem lehetett volna vezető pozícióban - Brüll Alfréd a csapat fennmaradása érdekében, munkatársaival együtt, felajánlotta lemondását. A játékosok és az egyesület tagjai ezt nem fogadták el. Inkább feloszlatták a Hungáriát - az MTK csapata e néven működött akkor - de Brüllék nélkül nem akartak tovább sportolni. Az MTK amatőr csapata még egy rövid ideig működhetett, de hamarosan ezt is betiltották az antiszemita magyar hatóságok. Brüll Alfréd Svájcba menekült, de onnan később hazatért. Állítólag olyan információt kapott, hogy itthon megszűntek az üldöztetések. Nem szűntek meg. Brüll is a deportáltak közé került, Auschwitzban gyilkolták meg. Forrás: http://www.mtkcsalad.hu/brull-alfred/ (Elérhető: 2023.04.13.)}