Lányi Pál

 

NANETT…IDA…KATALIN és GYULA

egy hangjátékról...

2021.06.08.

Szögedi szívemet végtelen melegség járta át, midőn a Klubrádióban végighallgattam Molnár Piroska lelket simogató bársony hangján Petrőczi Éva: "Ida és Gyula ~ dédszüleim története" című regényéből készült hangjáték első részét. Bizony sokszor meg is nedvesedett a szemem az emlékező próza költői szépségének ennyire érző fölmutatásától.

Két éve habzsolva olvastam a családregényt, amely a kiegyezés utáni korba röpít és a szegedi Nagyárvíz napjaiban megpecsételt, gyönyörű, halhatatlan szerelem bontakozását meséli el ebben az első részben. A mű rendkívül plasztikus képet ad Szeged XIX. századi fejlődésének, zsidók dominálta polgárosodásának mélyrétegéről, különlegesen szép emléket állít a zsidó-katolikus asszimilációs szerelemből bimbózott vegyes házasság csodálatosan példaadó esetének, Löw Immánuel főrabbi ezt pártoló segítségének és bölcsességének, továbbá Seifmann Mór udvari szállító bútortervező- és gyártó iparművész, a helyi zsidó neológ hitközség egyik oszlopos tagja család- és szeretetközpontú, elfogadó magatartásának.

Számomra azért is ünnepi pillanat ennek a csodálatos hangjátéknak a megszületése, mert a megidézett korban fölmenőim is nagyon sokat tettek a városért, szintén részt vettek a Víz utáni újjáépítésben, a Széchenyi tér palotákkal való körbeépítésében, az első szilárd aszfaltburkolat kialakításában és még sok más fejlesztésben. A Seifmann családdal távoli rokonságban állunk, másrészt a megidézett tudós neológ főrabbi dédapámnak gimnáziumi osztálytársa és közeli barátja volt, e barátsághoz kötődött Löw Immánuel máig híres első folklorisztikus munkája, "A csók", amely áttekintette a csók és a csókolás anyagát a zsidó (és nem csak a zsidó) irodalomban. Löw Immánuel e korai tanulmányát Szivessy Lászlónak és menyasszonyának, Prosznitz Juliannának készítette nászajándékul.