Buza Péter

Borozó Budapest

2019.11.23

Buza Péter, a kiváló várostörténész, új könyve a Borozó Budapest alcíméhez híven adja át "régvolt szőlőskertek élő örökségét" szerencsés olvasóinak. Sok nevet, adatot találunk érdekes művében, természetesen zsidók is felbukkannak lapjain. Ha nem is volt olyan nagy a szerepük ezen a téren, mint pl. Tokaj környékén de a fővárosban is hozzájárultak a borkultúra felvirágoztatásához.

Amikor a Mária Terézia által Budáról kiűzött zsidókat az óbudai Zichy uradalom befogadta, Oven Josén héber néven erős zsidó közösség alakult itt. Nemcsak kereskedtek a borral, voltak köztük szőlősgazdák is.

Az 1920-as években sokan jártak a Tabánban Krausz Leopold Mélypincéjébe, de Hausner József borügynök már 1870-ben berendezte nagybani üzletét a mai Bródy Sándor utca 7.számú házában. Ismert az irodalomból a Borsszem Jankó élclap szerkesztője Ágai Adolf munkatársaival, akiket a héber "kagál" kifejezéssel tituláltak, az ún. Kagál- fröccsöt fogyasztották, amely boron és szódán kívül evőkanálnyi málnaszörpöt tartalmazott. Említi a könyv Liebermann Leó orvosprofesszort, aki tagja volt az állami borvizsgáló bizottságnak. Ő vegyi módszerrel próbálta leleplezni a borhamisításokat.

Szomorú olvasmány Hahn Ferencnek, a budafoki borkereskedelem jeles alakjának tragédiája, akinek zsidó felesége és két kislánya lett a Holokauszt áldozata. Furcsa módon a magyar bortörténelembe is bekerült egy később oly szörnyű hangzású név, egy sziléziai városka neve. Auschwitzban minden második házon ott volt a cégér Ungarweinhandlung, tíz literes hordókban szállították tovább Poroszországba a mustból préselt "Édesmagyart".

Érdemes elolvasnunk ezt a szép könyvet!

Róbert Péter