Róbert Péter

A Budavári zsinagóga – négy évszázad után

2022.11.18.

Budapest első kerületében sok történelmi emlék található. Nemrég kerültek feltárásra a középkorban itt lakott zsidó lakosság emlékei: zsinagóga, fürdő és lakóépület maradványai.

A középkorban Budán két zsidó utca volt. Az első 1246 körül keletkezett, mikor IV. Béla Buda várát felépítve a várost megalapította, melynek legelső lakói között már zsidók is voltak. Valószínűleg még a vár felépülése előtt a legszélső északi részen, a mai Bécsi-kapu, az akkor éppen róluk elnevezett Szombat-kapu helyén telepedtek le és körülbelül hatvan évvel a vár alapítása után 1307-ben ide építették a zsinagógájukat is.

Ez az utca, ahol a zsinagóga állott és amelyet a zsidók nagy része lakott, a későbbi Bécsi-, ma Táncsics Mihály utca, amely a mai Bécsi-kaputól az Iskola-térig vezet és amely akkor a Szt. Miklós-utca nevet viselte.

 

Bécsi-kapu

Sajnos 1360-ban az ország elhagyására kötelezték a zsidókat, házaikat főurak kapták, tehát kényelmes, jó épületek lehettek. Gazdasági bajok miatt négy év múlva visszahívták őket, de lakásukat már nem kapták vissza, így másutt laktak.

A másik, a Zsidó-utcának nevezett kis utcába a zsidók csak Nagy Lajos után telepedtek meg a vár nyugati részén, amikor a zsinagóga mellett már nem fértek el, vagy házat nem szerezhettek. Ez az utca a mai Fehérvári-kaputól (akkori Zsidó-kapu) délkeleti irányban húzódott a királyi vár felé egészen a mai Szt. György-tér közepéig. Ebben az utcában meglehetősen sűrűn laktak zsidók és az utca nagyobb részét házaik foglalták el.

Ebben az időben tehát a zsidók a vár északi és nyugati kapuja mellett két külön utcában laktak, de közöttük keresztényeknek is voltak házaik. 1424-ben azonban a zsidóknak innen ki kellett költözködniük, mert itt építették fel a Szt. Zsigmond-templomot. Azóta ezt az utcát «a volt», vagy «régi zsidó utca» néven említik, a zsidók pedig elköltöztek a többi zsidó által lakott utcába, vagy legalább is a szomszédságába, ahol a zsinagóga volt, az északi oldalon.

A mohácsi vészig ez az egy zsidó-utca volt csak Budán, amelyet ténylegesen is így neveztek el és mind lakosságára, mind területére nézve jelentékenyen gyarapodott. Nagyban befolyásolta ezt az a körülmény is, hogy Buda néhány évtizedre a zsidó prefektúra székhelye lett. Ezt a tisztséget Mátyás hozta létre az addigi "zsidóbiró" tisztség helyett, amelyet az ország főméltóságai viseltek és 1482-től a zsidó önkormányzat vezetőjeként a budai Mendel család tagjai töltötték be. Palotaszerű házukat emeleti híd kötötte össze a zsinagógával, amely a város egyik legszebb késő-gótíkus épülete volt, a kor legnagyobb zsinagógája a regensburgi után.

Részbeni feltárásuk során előkerült hatalmas oszlopai jelzik méreteit. Mohács után a bevonuló törökök elhurcolták a helyi zsidókat, néhányan közülük Isztanbulban "budai"közösséget alapítottak. Nem maradt közülük senki, a Zsidó utca neve Szt. Márton lett.

Táncsics utca

A Középkori Zsidó Imaház kiállítóhely Buda város középkori és kora újkori zsidó közösségének állít emléket a Táncsics Mihály utca 26. szám alatti lakóház földszintjén.

A II. világháború pusztítását követő helyreállítás során, 1964-ben az épület földszintjének boltozatán héber feliratokkal kísért festett ábrákat fedeztek fel, majd a középkori eredetű helyiség rekonstrukciója után alakították ki a kiállítóteret.

Héber feliratok

Szulejmán szultán 1541-ben elfoglalta és birodalmához csatolta Buda városát, ahová a zsidók visszatérhettek, újból birtokba véve elhagyott házaikat és zsinagógájukat. Temetőjük a vár alatt, a mai Vérmezőn volt, szokatlan de, valamilyen okból keresztények is használták, ide temették Werbőczy Istvánt is akit a törökök a lakosság bírájának neveztek ki.

Budán a török korban jelentős számú zsidó lakosság élt, a város népességének mintegy 5 százalékát alkották, az askenázi, szefárd és szír zsidók a három zsinagógájukat külön-külön használták. Viszonylagos nyugalomban élhettek, amelyet csupán az időről időre fellángoló háborús időszakok, ostromok szakítottak meg.

Ennek a világnak vetett véget 1686, amikor a törökellenes "keresztény liga" serege hosszú, elkeseredett ostrom végén szeptember 2-án elfoglalta a várost. A nagy zsinagógába menekült zsidó lakosság osztozott a város többi lakójának sorsában, a győztes katonáknak engedélyezett háromnapos szabad rablás során többségüket megölték vagy rabságba hurcolták, ahonnan csupán - a bécsi Oppenheimer hadiszállító által fizetett - magas váltságdíj fejében szabadulhattak meg, de a XIX. századi egyenjogúsításig nem térhettek vissza Budára.

Még folynak az ásatások a középkori zsidó negyed feltárására, a helyreállított részek megtekinthetők. Táncsics Mihály utcában zsidó múzeum látogatható, mellette zsinagóga működik, hétvégi istentiszteletekkel – 1686 óta először.

Zsidó múzeum

Budavár zsidó emlékei kulturális és idegenforgalmi szempontból jelentősek az első kerület számára.