HAZAI ZSIDÓSÁG

Róbert Péter

 

A "Révai" – lexikon és kiadó

2020.11.15.

 

Régi könyveken gyakran találkozunk a jelzéssel: Révai kiadó. A magyar kultúra XIX-XX.századi történetében szinte páratlan jelentősége van e kiadó által gondozott műveknek és ne felejtsük, hogy mindez egy család érdeme!

Az elmúlt század legnagyobb kiadóját alapító Révai Sámuel Sámuel - 1881-ig használt nevén Rosenberg Sámuel, zsidó származású magyar könyvkereskedő és könyvkiadó - (1833. április 13., Sebeskellemes, Szlovákia) még könyvkötő inasként kezdte a szabadságharc előtt, de a "kis Smuel" nemcsak kötötte a könyveket, hanem fáradhatatlanul olvasott és képezte magát.

Eperjesen letelepedve könyvkereskedést nyitott, mellyel Budapestre költözött, ahol Leó öccsével megalapította a Révai Testvérek Rt-t, amely a legjobb magyar könyvkiadóvá fejlődött.

Leónak tapasztalatai voltak a könyvszakmában, antikváriuma központja volt a hungarikáknak.kiadóként a kor legjava magyar íróinak műveit gondozta. Lapot is adott ki Floh címmel még bécsi tanulmányai alatt, de humoros újságja viccein a hatóságok nem nevettek .Még szerencse, hogy Lajos testvérük kiváló jogász lévén segítségére volt (később európai jelentőségű jogi szakíró, az egyik legismertebb magyar ügyvéd) és így inkább Pesten boldogult bátyjával együtt.

 

 

Belépett a cégbe fia, Ödön is. Ő igazgatója lett a Könyves Kálmán Műkiadó Rt-nek nagy érdemeket szerezve a magyar képzőművészeti kiadványok terén. A Révai család tagjai nemcsak kiadták a könyveket, maguk is sokat olvastak és ami ránk maradt: írtak is értékes munkákat, elindították a könyvszakma szervezetét a Magyar Könyvkereskedők Országos Szervezetének megalapításával.

 

 

 

 

Fia Révai Mór János születési nevén Rosenberg Móric már a legnagyobb magyar könyvkiadó. Eperjesen született, az egyetemi tanulmányai alatt dolgozott az apja által alapított könyvkiadó vállalatnál, amelyet ő tett európai hírűvé.

 

 

 

 

Már 1880-ban, a Regényvilág című szépirodalmi folyóirata megindulásakor felkereste Jókait Külső Stáció utcai lakásán, akinek művei ezentúl elsőnek nála jelentek meg, ő adta ki az író 100 kötete jubileumi díszkiadását is.

 

 

 

 

Részt vett Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben létrehozásában, kiadta nagy, képes világtörténetét. Náluk látott napvilágot a "nagy Brehm", a nemzedékek során forgatott és használt állat ismertető is.

 

 

 

Magyarországon először alkalmaztak könyvek viszonylatában részletfizetést.

Két választási időszakon át országgyűlési képviselő volt, de Tisza Kálmán – akinek bizalmi embere volt – visszavonulása után abbahagyta a politizálást, csak az irodalommal foglalkozott.

1895-től volt a cég vezérigazgatója, neve összeforrott a magyar könyvkiadással, a millenniumi kulturális fellendüléssel. Igen sokat írt magyar és külföldi lapokba, a háború alatt és után igyekezett a magyar álláspontot népszerűsíteni. Műveinek címe jelzi, hogy mennyire volt érzéke az aktuális problémák iránt: "Földet a népnek, pénzt az országnak" (1918), "Magyarország integritása és a wilsoni elvek" (1920)

1900-ban készült el a cég könyvesháza az Üllői út 18.sz. alatt. Itt voltak a szerkesztőségek is, a Nyugatot is itt adták ki, 1923-ig ez volt a magyar irodalmi élet egyik központja, ekkor a Lichtmann cipőgyár költözött ide.

1900-ban készült el a cég könyvesháza az Üllői út 18.sz. alatt. Itt voltak a szerkesztőségek is, a Nyugatot is itt adták ki, 1923-ig ez volt a magyar irodalmi élet egyik központja, ekkor a Lichtmann cipőgyár költözött ide.

 

Nemcsak szervezte az irodalmat, ő is sokat írt, magyar és német könyvei nagy tudásról tanúskodnak. Saját műveinél fontosabbak az általa szerkesztett sorozatok: Világkönyvtár, Mesterművek,Olcsó Jókai, Világkönyvtár, a nevében is Révai Könyvtár és mások. Sokat tett ezekkel a tömegek nívós irodalomhoz juttatása nemes ügyéért!

 

 

 

Legnagyobb alkotása azonban az 1910-ben indult Révai Nagy Lexikona volt. 877 munkatárs vett részt a 230.000 címszó összegyűjtésében és kidolgozásában és azóta is nélkülözhetetlen segítőtársa az ismeretekre vágyóknak ezek a testes kötetek! 30-as évek végétől rossz idők virradtak a kiadóra.

 

 

Háború után magához tért a kiadó, 1947-ben két kötetben rövid lexikont adtak ki, de 1949-ben jött az államosítás, jogutódja a Szépirodalmi Könyvkiadó lett.

Már 1986-ban kísérlet történt a hasonmás kiadásra, de az akkori hatalom még bezúzatta a megjelent köteteket.

Révai Mór János élete főművének tartotta a lexikont, halálos ágyán írt utószót hozzá, de rengeteg más művet is megjelentett, tankönyveket, iskolai térképatlaszt és olcsó szépirodalmi kiadásokat – mindent ami hasznos és szép lehetett az olvasók számára.

 

 

FEL