HAZAI ZSIDÓSÁG

Schreiter Zsuzsa

 

Kóbor Tamás nővére Kiss Józsefné Bermann Róza

2021.12.10.

 

Bermann Róza

 

Bermann Róza feleségül ment a 12 évvel idősebb unokatestvéréhez Kiss József költőhöz.

"S megindul ezzel a küzdelem a falat kenyérért, s beköltözik költészetébe is egy eredeti téma, a gond témája, a megélhetés problémája, mely aztán fájdalom, makacsul ragaszkodik a költőhöz egy hosszú életen át." Budakeszin éltek, sorra születtek a gyerekek, összesen kilenc gyermeke volt a házaspárnak, akik közül négyen meghaltak.

 

Kiss József író szülei: Klein István szegény zsidó kántortanító, Bermann Mária egy, a pogromok elől Magyarországra menekült litvániai zsidó kántortanító leánya.

Kóbor Tamás nemcsak munkatársa, hanem kétszeresen is rokona volt Kiss József írónak. Kóbor Tamás és Bermann Róza édesapja Bermann Mór testvére volt Bermann Máriának, Kiss József Édesanyjának.

 

A házaspárról ízelítőként gyermekük, Kiss Sándor Jenő visszaemlékezéséből:

Pofonokat nem kaptunk soha, pedig ma nagy nevelő és idegcsillapító hatását, sokra becsülöm. A pofonról határozatlan képzeteink voltak. A történelem előtti kor zavaros emléke a valósághoz annyi köze van mint a mondáknak. Jó szüleim egyéniségéhez nem illett s nézeteltéréseknél, különösen édesanyám még hanggal se tudott eléggé hadakozni. 16 éves lehetett Géza, egy iskolai kirándulást tett Velencébe. A búcsú ebéden a papa átadta neki a lírákat ilyen tanáccsal:

Aztán fiam okosan viselkedjél és úri emberhez méltóan. Cigarettázhatsz is.

– Nem szabad cigarettázni! – riadt rá édes anyám.

– Csak cigarettázzál! Férfi vagy!

– Nem fogsz cigarettázni!

– Dehogy sem!

Géza nem is vágyott e kéjes élvezetre, kékült zöldült, hogy családunk Elsas-Lotharingiája lett s édesanyám látva, hogy a vitát hanggal nem győzi, rettenetes cselekedetre szánta magát: földhöz vágott egy levesestányért. Rosszul mondtam, leejtett egy tányért. De ez a csörömpölés borzasztóan megrázott valamennyiünket, s a cigarettázást népszövetségi alapon oldotta meg: nyitva hagyta a kérdést. A tányér azonban bár megtörve, karriert csinált. Hasznosnak bizonyult, s ha nagy néha megoldhatatlan viták támadtak, a gyerekek fölött, hol az édesapám, hol az édesanyám vágott földhöz egy tányért egyre biztosabban és begyakoroltabban. A hatás mindig bekövetkezett, a cseréppel való árgumentálás csak akkor ment ki a divatból, amikor jobb idők jöttek s a közönséges asztalneműt sevresi és meisseni porcelánnal váltották fel.[1]

 

Kiss József halála után Kóbor Tamás lett a gyerekek gyámja, mindenben segítette a családot.

Az életben maradott gyerekek:

 

Kiss Ottó                1876–1936, fotóművész.

Kiss Erzsébet

Kiss Géza

Kiss Edit

Kiss Jenő Sándor[2]    1944 Mauthausen író, újságíró

 

Bauerné Kiss Erzsébet és Kiss Géza a budapesti gettó felszabadítása után halt meg. Hosszú éhezés után hirtelen ettek, és ez okozta a vesztüket.

Kiss Edit a háború alatt szanatóriumban volt, eltűnt. Nem lehet tudni, hogy bombatalálat érte az épületet, vagy őt is elhurcolták és megölték.

HAMUPIPŐKE

Kiss Józsefné, Bermann Róza, Kóbor Tamás nővére fiatal és idősebb korában

 

Kiss József [3]

 

"A kép Bermann Rózáról nagyon szép, és a "Hamupipőke" nagyon elegáns. Az eredeti kép itt van nálam, és a medalion, ami díszíti a hölgyet szintén, nem rég hoztam el Magyarországról, mikor a múlt évben meghalt a nagynéném, Kiss Noémi, 90 éves korában, az utolsó Kiss József unoka. Édesanyám, Kiss Éva, és Bauer Sára, már hamarabb elhunytak."[4]

 

Gerendás Tibor és Kiss Éva, Kiss Éva
Kiss József unokája, Gerendás Kiss Judit édesanyja

 

Kiss József: Ajánlás 1907

Hamupipőke! Mákot szemeltünk,
És elmúlt lassan az idő felettünk.

Egy véka hamu s egy icce mák,
Ilyen az élet, ennyi a világ!

Öreg idő már, de a princ cipője
Illik ma is még és nincsen elnyűve.

S tetszik, nem tetszik gonosz mostohádnak:
Ma is neked van a legparányibb lábad.

S arcod, miként a telihold világa,
Ma is oly szendén tekint a világba.

S lelked oly édes, olyan megadó -
Ennyi szelídség, jóság mire jó?

- Voltál nekem hű, édes cimborám,
Öröm reggelén és gyászok torán.

És játszótársad voltam én neked
És bolondoztunk untig eleget.

Hamupipőke! Kongatnak estére,
Nem tart soká és a mesének vége...

Elhiszed?... Dehogy!... A gyöngyszem pörög,
Istentől a báj s a mese örök...

 

Spanyol nyelvre lefordította: Judit Gerendas Kiss

 

DEDICATORIA

¡Cenicienta! Fuimos separando las lentejas
Y pasó el tiempo sobre nuestras cabezas.

Un poco de lentejas y algo de ceniza,
Eso y más nada son el mundo y la vida.

El tiempo ha envejecido, pero el zapato del príncipe
No se ha roto y aún te sirve.

Y gústele o no a tu malvada madrastra:
Eres tú la que deja la huella más pequeña.

Y tu cara, como la luz de la luna llena,
Aún hoy al mundo con dulzura contempla.

Y tu alma es tan resignada, tan mansa -
Dime, ¿para qué te sirve tanta calma?

Fuiste para mí compañera dulce y fuerte,
En amaneceres de alegría y en rituales de muerte.

Y fui yo tu compañero de juegos
Y retozamos al calor de nuestro fuego.

¡Cenicienta! La campana indica que la noche ha llegado:
No falta mucho y el cuento se habrá terminado ...

¿Lo crees? ... ¡Imposible! ... La perla rueda
Y Dios por siempre a la magia y al cuento sueña

Gerendás Kiss Judit Kiss Jenő Sándor író, újságíró unokája. A Venezuelai Központi Egyetem Levéltárának irodalomelméletének professzora volt 25 évig. Visszavonult a teljes professzor kategóriájába

 

Kiss Józsefné meghalt

 

Kiss József felesége meghalt[5]

Ma délelőtt fél tizenegy órakor meghalt Kiss Józsefné, született Bermann Róza. Hatvanhat esztendős volt, életéből negyvennyolc évet töltött férje oldala mellett. Csöndesen halt meg, mint amilyen halk és észrevétlen volt egész élete. Fiatal korában szegődött társul Kiss József mellé, mint gyengéd, jóságos árnyék húzódott meg mögötte a költő hosszú, küzdelmes pályafutásán át. Együtt öregedtek meg s megható volt, amint az utóbbi években mindig együtt mutatkozott a két ősz hajú ember.

Az asszonyt már évek óta szervi szívbaj gyötörte s most szeptemberben, mikor Kiss József súlyosan megbetegedett, az izgalmak annyira megviselték, hogy ágynak esett. A lakás két szárnyában hónapokig feküdt a két beteg, s az asszony csak néha látogatta meg orvosi engedéllyel a férjét. Állapota azonban egyre súlyosbodott, annyira, hogy fekhelyét már nem tudta elhagyni. Néhány nappal ezelőtt a fekvés és elégtelen szívműködés következtéiben tüdőgyulladást kapott. Gyönge szervezete nem tudott ellenállni a betegségnek. A halála előtti délután Kiss József, akinek állapota annyira javult, hogy öntudatát és beszélőképességét teljesen visszanyerte, sőt már járni is tud, átjött felesége betegágyához, s a két öreg ember hosszú ideig szótlanul nézte egymást.

Kiss Józsefét egyébként ma nem értesítették felesége haláláról, gyermekeik ezt tovább is titkolni akarják előtte, s azt mondják neki, hogy feleségét szanatóriumba szállították. A temetés idejét még nem tudják pontosan, minden valószínűség szerint hétfőn délután lesz. Az elhunytat gyermekei, unokái és öccse Kóbor Tamás gyászolják.

Kiss József és Bermann Róza sírja a Salgótarjáni úti temetőben
Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna felvétele

 

Kiss Józsefné meghalt.[6]
Hamupipőke, mákot szemeltünk

És elmúlt lassan az idő felettünk,

Akinek Hamupipőkéje volt, az agg költő nem tudja, hogy jótevő nemtője csak a költeményeiben él. Hónapok óta egy-egy betegszobában tengődtek együtt, — a halál komolyabban a költőt környékezte, végül mégis a feleségét vitte magával — elsőnek. Kiss Józsefné ma délelőtt szívbajában, melyhez tüdőgyulladás járult, gyermekei körében úgy halt meg, ahogy élt: nagy szenvedések között., szerényen, panasztalanul.

Nem ismeri senki és tud róla mindenki. Élete nyoma ott van a költő pályafutásában és költészetének keleti színpompájából ki-kicsillan egy-egy ragyogóban melegebb szín, élete társának szól. Ott volt mellette bújában, bajában, — eltűnt mellőle, a dicsőség fényköre, ha körül folyta. Sok gyermek, beteg ember. — nagy megpróbáltatások, kevés türelem s a költő élete szeszélyes indáival a tűrő és segítő, a szerető és csillapító asszonyi lelket körülfogta, támaszkodott reá és élt belőle. Csöndben, szeretettel és földöntúli türelmességgel ez az asszony boldogságát az önfeláldozásban találta meg. Megtalálta a mártíromságig.

Sok-sok éven át ő volt az egészséges, noha Ő volt a betegebb. Az aggság megpróbáltatásai a szokottnál kegyetlenebből látogatták meg a költőt. Éveken át a szanatórium, melyben az asszony volt beteg szívével a betegápoló, aztán nem bírta tovább, aztán vonszolta magát, végül kidőlt s a népszinház-utczai költőtanyában egymás mellett élt a két beteg ember és egyik nem tudott a másikról.

Igazán Hamupipőke volt. S most eljött érte a princz, fekete pompájában, a minden életek fölött, trónoló Halál s magához ölelte. Szép, szelíd halott, — arczán megmaradtak a rózsák nyomai, miket az élet lassan és kímélet nélkül letépett róla.

 

Kiss Ottó (1876–1936), fotóművész. Budapest, Kozma u. 17B 5 36

Jobbról Kiss Ottó és öccse Kiss Jenő Sándor

 

Kiss Ottó tanulmányai

 

Iskolai értesítők, Budapest - Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1886

Kilépett: h.
62. Kiss Ottó, 1876. Budapest, M. h.

 

Dr. László Mihály nyilvános főgimnáziuma és nevelőintézete, Budapest, 1886

osztály

5. Kiss Ottó

VII. kerületi magy. kir. állami gimnázium, Budapest, 1887-1888

A. osztály Kiss Ottó

A. osztály Kiss Ottó

 

VII. kerületi magy. kir. állami gimnázium, Budapest, 1889

Kiss Ottó vizsgálatlan maradt

 

Iskolai értesítők, Budapest - Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola, Budapest, 1891

AZ ELSŐ ÉVES TANULÓK
B) Gépészeti

Kiss Ottó Pest m. Budapest, 1876. 15 éves, izr. apja lapszerkesztő IV. polg. isk. oszt.

 

Iskolai értesítők, Budapest - Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola, Budapest, 1892

XI.
KIMUTATÁS
a tanulók szünidei gyakorlati foglalkozásáról. a) Másodéves tanulók.

2. Gépészeti szakosztály.

Kiss Ottó Bíró Antal lakatosnál Budapesten.

 

Iskolai értesítők, Budapest - Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola, Budapest, 1893

Harmadik évfolyam.

2. Gépészeti szakosztály.

Kiss Ottó Szerencsen a magyar czukoripar-részvénytársaság czukorgyárában.

 

Iskolai értesítők, Budapest - Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola, Budapest, 1894

XIV.
AZ 1893/94. évben végzett tanulók alkalmazási helyének kimutatása:

2. Gépészeti szakosztály.

Kiss Ottó Budapesten a m. á. v. főműhelyében, ahol nagybátyja Bermann Miksa volt a főmérnök.

 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem almanachjai, évkönyvei, értesítői

A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja, 1896-1897 Egyetemi hallgatók

Rendkívüli hallgatók.

Kiss Ottó I. II. félév

 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem almanachjai, évkönyvei, értesítői

A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja, 1898-1899— 1900-1901 Egyetemi hallgatók

IV. BÖLCSÉSZET-TUDOMÁNYKARI HALLGATÓK.

Kiss Ottó 1898 I. II. félév

 

Kiss Ottó A Hétben

 

A Hét, 1904. január-június (15. évfolyam) 1. 1904-04-10 / 15. szám

aki soha semmiben nem hibázott Kiss Ottó [...]

A Hét, 1904. július-december (15. évfolyam) 2. 1904-10-16 / 42. szám

[...] mintára népszerűsítik a tudományt Kiss Ottó [...]

 

3. 1904-10-23 / 43. szám

[...] tisztelt barátom és nagyra becsült kollégám Kiss Ottó észrevételeket tett az életről s [...] kell érteni mert azok, amiket Kiss Ottó elmond tulajdonképen kiegészítik [...]

 

A Hét, 1908. január-június (19. évfolyam) 4. 1908-02-02 / 5. szám

PAP MARISKA Kiss Ottó fénykép [...]

 

5. 1908-05-31 / 22. szám

[...] Kiss Ottó nemesen karakterisztikus női fejei [...]

 

A Hét, 1909. július-december (20. évfolyam) 6. 1909-07-25 / 30. szám

[...] tanulmányfej egyik elsőrendű dokumentuma a Kiss Ottó fényképező művészetének Ez a viruló [...] módot és a felfogást, amellyel Kiss Ottó a fényképeit megalkotja Szakit a [...] szertelenkedésnek a hiú voltát felismerte Kiss Ottó és azért, amikor munkáiból kizárja [...] azután teljesen Ez a Kiss Ottó átgondolt és következetesen gyakorolt [...]

7. 1909-10-24 / 43. szám

[...] meg a hadvezérekhez kölcsönkérni Kiss Ottó A Szent István tornyánál is [...]

8. 1909-11-21 / 47. szám

[...] D J Ilma úrhölgynek A Kiss Ottó fényképei igen is hozzáférhetők a [...]

9. [...] Meddig tudomány a tudomány 846 Kiss Ottó A repülés 711 L A [...]

 

A Hét, 1910. január-június (21. évfolyam) 10. 1910-03-06 / 10. szám

[...] a legkiválóbb művésze ma Magyarországon Kiss Ottó Teljesen átérti a saját művészete [...]

11. 1910-03-13 / 11. szám

[...] 44 szám Telefon 86 35 Kiss Ottó művészi portrait felvételek [...]

12. 1910-03-20 / 12. szám

[...] ELLEN 0 Mindig nyitva Fürdőigazgatóság Kiss Ottó művészi portrait felvételek [...]

13. 1910-03-27 / 13. szám

[...] Szerkeszti KISS JÓZSEF MIKSZÁTH KÁLMÁN Kiss Ottó fényképész felvétele

14. 1910-03-27 / 13. szám

[...] III em Telefon 174 SS Kiss Ottó művészi portrait felvételek Atelier [...]

15. 1910-04-10 / 15. szám

[...] III em Telefon 174 85 Kiss Ottó művészi portrait felvételek Atelier Népszínházba [...]

16. 1910-04-17 / 16. szám

[...] 44 szám Telefon 86 35 Kiss Ottó művészi portrait felvételek [...]

17. 1910-05-08 / 19. szám

[...] szám alatt van NAGY ENDRE Kiss Ottó fényképész

18. 1910-05-22 / 21. szám

[...] 44 szám Telefon 86 35 Kiss Ottó művészi portrait felvételek Atelier N [...]

19. 1910-06-19 / 25. szám

[...] 44 szám Telefon 86 35 Kiss Ottó művészi portrait felvételek Atelier Népszínházba [...]

20. 1910-06-26 / 26. szám

[...] vezérképviselősége Budapest Rottenbiller utcza 30 Kiss Ottó művészi portrait [...]

 

A Hét, 1910. július-december (21. évfolyam) 21. 1910-07-24 / 30. szám

[...] Budapest Rottenbiller utcza 30 Kiss Ottó művészi portrait felvételek Atelier N [...]

22. 1910-12-04 / 49. szám

[...] VIII Baross utcza 91 Kiss Ottó művészi portrait felvételek Atelier Népszínházai [...]

 

A Hét, 1915. július-december (26. évfolyam) 23. 1915-11-21 / 47. szám

[...] EZREDES a 44 gyalogezred parancsnoka Kiss Ottó felvétele I

 

A Hét, 1917. január-június (28. évfolyam) 24. 1917-02-25 / 8. szám

[...] állanak egymás DR JAKAB LÁSZLÓ Kiss Ottó jelvétele 2

 

Kiss Erzsébet

 

Középiskoláit Budapesten az Erzsébet Nőiskolában végezte, majd otthon folytatta tanulmányait. Előszeretettel foglalkozott nyelvekkel, zenével és irodalmi stúdiumokkal. 1911-ben férjhez ment Bauer[7] őrnagyhoz. A házasságkötést a józsefvárosi anyakönyvvezető végezte. Tanúk voltak: Kóbor Tamás író és Tolnai Simon szerkesztő. Az egyházi szertartást Adler Illés rabbi látta el. A háború kitörésekor férje hadbavonult, ő pedig megint visszatért a szülői házba s tevékeny részt vett a háborús jótékonysági mozgalmakban. Különösen szép eredményeket ért el a kárpáti falvak újraépítése érdekében indított akciók során. Ezzel kapcsolatosan saját kezdeményezésére rendezett több előadás és ünnepség révén tekintélyes összeg jutott a nemes célra.

Házasságukból kislány, krupieci Bauer Sára (1937-től Halmágyi Zoltánné) született, 1917-ben.

Bauer Gyula mindvégig gondoskodó, szerető apának bizonyult, sajnos azonban feleségével viszonya megromlott, és 1919 december 5-én, egy meglehetősen csúnya vagyonmegosztási vitát követően el is váltak. Kiss Erzsébet a válás ellenére megtartotta férjezett nevét és Bauerné Kiss Erzsébet néven Leánynevelő Otthont működtetett Kiss Józsefnek, az elhunyt költő hajlékában, a Népszínház utca 22. III. 8. szám alatt. Emiatt, 1930-ban újabb perre került sor, mert Bauer szerint volt felesége jogtalanul viselte az ő vezetéknevét, ám Kiss Erzsébet a bíróságon felmutatott egy Bauer által szignózott, névhasználati nyilatkozatot, így a bíróság ejtette a vádat és Kiss Erzsébet továbbra is maradhatott Bauerné – Bauer pedig hiába hivatkozott "a lelki kényszerre", hogy csak kierőszakolták belőle a nyilatkozatot.

 

Bauerné Kiss Erzsébet Leánynevelő Otthona

 

"Kiss Erzsébet Leánynevelő Otthona, 14—15 éves továbbképző, nyilvános iskolába járó leány­kák kitűnő nevelésben, jutányos ellátásban és házi gondozásban részesülnek a néhai Kiss József költő leányának: Bauerné Kiss Erzsébetnek vezetése alatt álló Leánynevelő Otthonában; Buda­pest, Vm., Népszinház-utca 22. szám., 3-ik emelet 8. ajtó. (Telefon József 5—27.) alatt."

 

Bauerné Kiss Erzsébet nemcsak a vidéki középosztály Budapesten tanuló leányai számára alapított leányotthont, hanem meghonosította az iskolaköteles koron aluli gyermekek számára a németnyelvű játszó délelőttök üdvös intézményét.

 

Újság, 1925. július (1. évfolyam, 1-17. szám)1925-07-16 / 4. szám

— Bauerné Kiss Erzsébet Leánynevelő Otthona VIII., Népszínház-utca 22. III. 8. Elvállal elemi, közép, - vagy továbbképző iskolába járó, kizárólag úri leánykákat bennlakásra, esetleg bejárónak. Hely fenntartva néhány hónapos tanfolyamot végző leánykák számára. Hygienikus életmód, gondos nevelés, német, francia társalgás, zene, tánc, torna, séta; korrepetálás, kézimunka stb. Személyes megbeszélések augusztus 15-től délelőtt 11—1 óráig. Kívánatra prospektust küldünk.

 

Kiss Erzsébet és Kiss Géza a budapesti gettó felszabadítása után halt meg. Hosszú éhezés után hirtelen ettek, és ez okozta a vesztüket. Kiss Edit a háború alatt szanatóriumban volt, eltűnt. Nem lehet tudni, hogy bombatalálat érte az épületet, vagy őt is elhurcolták és megölték.

 

Kiss Jenő Sándor

Kiss József világos ruhában, háta mögött állva, legkisebb fiával Kiss Jenő SándorralVII. kerületi magy. kir. állami gimnázium, Budapest, 1905

 

Magántanulók.
Az 1905—6 iskolai év folyamán az előző osztályról bemutatott bizonyítvány, vagy miniszteri engedély alapján magánvizsgálatra bocsáttatott 72 tanuló, név szerint: …

Kiss Jenő Sándor 3635/1906. sz. min. rend alapján.

 

A magyar királyi kertészeti tanintézet ifjúsága szép ünnep keretében adózott Erzsébet királyné emlékezetének… . … Az ünnepen szép és előkelő közönség vett részt. … …Az énekszámokat Bottá István tanár tanította be. Kiss Jenő Sándor, az intézet növendéke mondotta az ünnepi emlékbeszédet. …[8]

 

Kiss Jenő Sándornak már 1907-ben megjelentek írásai Budapesti Hírlapban és a Kertészeti Lapokban.

 

Kiss Jenő Sándor 1907-ben

Okleveles kertészek. A budapesti m. kir. Kertészeti Tanintézet hároméves felső tanfolyamának képesítő vizsgálatai a tanév végeztével, ez évben június 18., 19. és 20. napjain tartattak meg, A földmívelésügyi minisztérium képviseletében mint vizsgálati biztosok jelen voltak: Molnár István miniszteri tanácsos (19.-én) és Magyar Kázmér királyi tanácsos (18.-án és 20.-án). A vizsgálatokat Angyal Dezső királyi tanácsos, igazgató vezette. Vizsgálatra bocsátatott 18 jelölt, akik közül 17-en képesítetvén oklevél-érvényű végbizonyítványt kaptak.

A képesített új kertészek névsora a következő: … Kiss Jenő Sándor

 

1908-tól A HÉT-ben, az Újságban és több más hírlapban rendszeresen közölték írásait és az újságokban hivatkozások jelennek meg bizottsági, szakértői felkérésekről, állami megbízatásokról.

1909-ben

Szemléltető növénykert és virágdíszítésünk. A főváros Tanácsa nagy áldozatkészséggel szemléltető növénykertet állított fel a III. kerületi Római-fürdőtelep környékén, amelynek vezetésével Kiss Jenő Sándor urat bízta meg.

 

Kiss József Múzeum

 

Előző évi Értesítőnk az intézmény jelentőségéhez méltóan igyekezett ismertetni Kiss József Múzeumunk megalapítását és országos érdeklődést felkeltett ünnepségünk keretében történt megnyitását az 1937 március 7-i Kiss József Emlékkiállításunkkal kapcsolatban. A költő gyermekei: Bauerné Kiss Erzsébet, Kiss Géza és Kiss Jenő Sándor[9] áldozatos és bennünket megtisztelő elhatározása, amellyel halhatatlan Atyjuk dolgozószobáját, emléktárgyait, Hamupipőkének dedikált műveit, művészlelkű gyermekének, néhai Kiss Ottónak a költőről készített fényképeit stb. 1937 február 28-án kelt adománylevéllel iskolánknak engedték át, megvetette a Kiss József Múzeum gazdag’ alapját.

A költő emlékének kegyeletes őrzői intézményünket bizalommal vették pártfogásukba és adományaikkal, letétjeikkel állandóan gazdagítják.[10]

 

Kiss Jenő Sándor írása a Kiss József szoba megnyitására

 

EMLÉKEK HURCOLKODÁSA
A miskolci Kiss József-szoba megnyitására

Írta KISS JENŐ SÁNDOR[11]

Nem jó az életet és a halált egy sorban leírni. Furcsaságok nőnek ki e sajtóhumuszból.

Vannak élő emberek — de mennyien — akiknek nincsen lakásuk, sőt még fekvőhelyük sem s vannak halottak, akik pompás sírokban heverésznek, alusszák jól megérdemelt igazak álmát s

amellett van lakásuk itt ezen a földi paradicsomon is. Afféle előkelő apartmanok, amelyeket rangrejtetten szoktak meglátogatni a kísértetek éjféli óráján, anélkül, hogy a portástól elkérnék a kulcsok Kiss József halálának 15-dik évfordulója alkalmából kap ilyen díszszobát Miskolcon, néhány kilométernyire attól a mezőcsáti parasztháztól, ahol született. Dr. Serbu Adolf, a miskolci izraelita tanítónőképző igazgatójának lelkesedése hozta létre ezt a földi lakot ő a szoba finom és gyengéd kezű kárpitosa. A bútorok már ott vannak, most szállítják a relikviákat ódon ládák nyílnak meg tizenöt éves sötétségből a kerülnek napvilágosságra dolgok a utaznak őrök állomáshelyükre. A látogatók majd megnézik ezeket a tárgyakat s nem látnak benne egyebet, mintegy élet külső mozaikját De nekünk, akiknek szeme elől eltűnik, egy világot elevenítenek meg s beszélnek továbbra is a ködös távolságból. Itt van mindjárt egy ládikó, tele altatóval és brómmal, brómmal, brómmal. Nagyszerű kompozíciók, vegyészkritikusok készítették. A csalók. Kémiai eljárással eltüntették a bróm gonosz tulajdonságait csak mint Jó szellemet adják át a betegnek. Hibás agyberendezkedésem, hogy a brómról az Irodalomtörténetek jutnak eszembe és hogy mi gyerekek milyen derék örökösök vagyunk. Valahányszor találkoztunk az élettel — ó de csúnya randevú — ahelyett, hogy a brómos, egyedüli mentsvárunkhoz menekültünk volna, félő áhítattal vigyáztunk a brómos ládikó érintetlenségére, amelyet pedig bizonyos, hogy édesapám kedves gesztussal ajánl fel nekünk.

A miskolci emlékszoba Kiss Józsefnek azt a 'dolgozószobáját foglalja magában, amit 1883-től 1901-ig használt. E szoba íróasztalán születtek az "Oh mért oly későn", "A Jehova", a "Mese a varrógépről", "A tüzek", "A Sphinx", A "Seherezádé" volt az utolsó vers, amely ezen íródott 1901 után ágyba fekve dolgozott, írótáblán.

 

Múltkor agy sirámot hallottam, hogy a múmia készítés titkát sírba vitték a jó egyiptomi mágusok. Utána jött az ellenvetés: a mágusok ebben is bölcsek voltak. Tudták, hogy a múmia az ő eszményüket elégíti ki. A mi korunknak nem való. A modern múmia tökéletes fényképekből és személyes használati cikkekből készül s többet és tisztábban őriz meg az egyéniségből, mint az összetöpörödött, elfeketedett vonásokat elszántó múmia.

 

Kiss József emberi alakja ezekből az eredőkből jelenik meg a miskolci emlékszobában. Itt függnek a ruhái, frakk, szalonkabát, zsakett. Egy elegáns törpe választékos ruhái. Használati nyom nélkül. Aki viselte, súlytalanul és természetesen mozgott. Csupa selyem és lágy, formálható szövet az anyaguk, mert ilyen kellett a gnómnak. a tapintás művészének és nagymesterének, aki egész életében szemével, agyával, vagy az idegeivel mindig csak tapintott. Itt van a piros feze, otthoni, kényelmének kelléke és keletimádatának jelvénye. Mellette egy zöld pörgekalap, kedvenc viseleté, amit Réti István örökített meg azon a gyönyörű portrén, amit a Tisza-kormány megbízásából a Magyar Történelmi Arcképcsarnok számára festett. A Jeepet átvették, de az arcképcsarnokig az új politikai érában nem jutott el. Hol van? Nem tudom. Talán Atlantis sorsára jutott, bizonyítva, hogy a süllyedéshez nem kell mindig tenger. A rossz nyelvek szerint a pörge kalap az akadály. Nem illik a díszmagyarok közé, bár van ottan festékes zubbony is s boglár helyett ecset és paletta.

 

A falakat Kiss József életéből vett negyven nagyarányú, eredeti felvétel díszíti. A meghatározás nem helyes. Nem fényképek. Az üveg-lencse nagyszerű festményei, a fény művészi rajzolatai és a fényt Kiss Ottó igazgatta és neki köszönhetjük az élő és szinte mozgó múmiákat. Kis Ottónak merev művészi meggyőződései voltak. Csak piain air és csak nagyalakú képeket készített. Mint fizikus kitűnően ismerte az optikát. Ennyiben felette állt a fényképészeknek és ezért mondta róla Strelisky, hogyha az egyetemen tanszéket kapna a fényképezés, vele kellene betölteni. A műterem helyett, amely engedelmes rab fényforrásokat és segédeszközeivel kényelmet kínál, kiment a szabadba, ahol semmi sincs, csak az arany nap legizzóbb lángja. Vizsgálta a fény és árny örök harcát, mondhatnánk Kiss József életét.

Az asztalon zöldernyős lámpa áll, a haladás barátja. Petróleumra született, de a halottas ágy felett már mint fémszálas villamos fáklya virrasztott. Fényének zöld pázsitján legelt a szemem — de régen volt —, amikor az első szenderből értelemre eszmélek. A szakállas beduin éjjeli fehér burnuszában zümmögi a "Tüzek" strófáit. Dalolja, muzsikálja, köszörüli. Mondatdarabkák: "A buta rög megindul magától." Gyermekfejemnek nagyon tetszett ez a néhány szó.

 

Keserű sors, hogy megérhettem a tapasztalást: a rög butasága, milyen sötétmélységig jut el s ott sem áll meg. Látom a fényt másik éjszakán. Régen elmúlt éjfél. Ágyam szélén ül az édesapám. Még dörzsölöm a szememet. Nagy bársonykazetta fekszik az ágyon. Vallat az apám: Szép-e? Tetszik-e nekem. A mamának hozta. Fog-e örülni neki? A nyárspolgár joggal háborodik fel: egy ötéves gyerek éjszakai nyugalmát megzavarni. Hallatlan. Mi azonban természetesnek találtuk.

Álomból is érdemes felébredni, hogy az ember szépet lásson. Káromkodáshoz, síráshoz elég a magányosság. Az örömhöz társ kell. Az öröm kibújik belőlünk. Meg kell osztani, vagy ha ez nem megy, elhencegni vele. Ezért borzalmas minden Robinson-élet. A tiszta homérosi öröm mosolygott fel a többi éjszakákon is, amikor ceruzáját elejtve, felkiáltott: "Mama alszol?"

Persze, hogy már nem aludt és elsőnek hallgatta meg az új verset.

Szalagok özöne borítja a termet. Öröm- és gyászünnepek trófeái. Félméter széles nehéz nemzeti színű szalag a Műbarátok Körének üdvözletével. Riedl Frigyes hozta. A sok disz között két igénytelen szövetdarabka. Fehér pántlika, arról a csokorról, amely Kiss Józsefné koporsójára vigyázott. Három szó a felirat: "Hamupipőkének a Princ." És egy másik szalag, Kiss József halottaságyára borult. A háziorvos küldte, a tudomány keserű rezignációjával: "Rendesen felkelteni szoktam, most elaltatom."

 

"A Kis Hetet, amelyet Kiss Jenő Sándor szerkesztett, és amelybe Ignotus, Heltai is írt. Apámnak két könyve jelent meg: A gép és az Őnagysága Rómába megy.

 

Bohém ember volt. Amikor 1944.október 16-án elvitték a csillagos házból, a rendőr azt mondta neki:

— Bácsika, maga maradjon, a hatvan éven felüliekre nem vonatkozik az elhurcolási rendelet.

— Apám büszkén kihúzta magát, és azt felelte:

— ötvenkilenc éves vagyok.

— Soha többet nem hallottunk róla semmit."[12]


[1] https://www.észombat.org/politika/4050-ifjusag

[2] unokája: Kiss Gerendás Judit költő, műfordító

[3] PIM F.15251

[4] Gerendás Kiss Judittól http://www.juditgerendas.com.ve

[5] Magyarország, 1921. december (28. évfolyam)1921-12-11 / 278. szám

[6] Az Ujság, 1921. december (19. évfolyam) 1921-12-11 / 278. szám

[7] nemes krupieci Bauer Gyula tábornok (1862. augusztus 25., Tata - 1942 Budapest) Bauer tábornok vallásos zsidó családban született Komárom vármegyében. Rövid, ám heves udvarlást követően, 1911. szeptember 14.-én házasságot kötött a kiváló költő, Kiss József leányával, Kiss Erzsébettel. Leveleiből kitűnik, hogy az akkor már viszonylag idős, majdnem 50 éves Bauer korábban is ismerte Kiss Józsefet, lányaival azonban csak 1911 januárjában találkozott; Erzsébetet hamar meghódította a fess katona, és már májusban eljegyezték egymást.

[8] Budapesti Hírlap, 1906. november (26. évfolyam, 300-329. szám)1906-11-20 / 319. szám

[9] KJS felesége Woziwodsky Elza volt

[10] Izraelita Hitközség Polgári Leányiskolája, Miskolc, 1937

[11] Ujság, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)1937-03-07 / 54. szám

[12] Kiss Éva, Kiss Jenő Sándor lányának közlése

 

FEL