HAZAI ZSIDÓSÁG

Szepes Erika   

Minek nevezzelek?

2024.05.16.

Először csak piaci pletyka volt; egymásnak pusmogták a fejkendős "őstermelők", a piaci polgárőrség tagjai, majd átvették tőlük a vásárlók is: a lakótelep fő utcáját, büszkeségét, a mindkét irányban három sávos úttest hordozóját, a városszerte híres 73-as és 173-as busz útvonalát át akarják nevezni. Hogy kik? Hogy miért? Erről nem szólt a pusmogás, de mivel 1991-et írtunk, kezdtük megszokni, hogy ne csodálkozzunk. Itt minden nap történik valami rendkívüli.

De ez azért a rendkívülinél is súlyosabb volt, hogy az utcanevet meg akarják változtatni. Hivatalosan persze nem lett bejelentve, bár illett volna a nyolcvanezer főt számláló lakótelep lakóit felnőttként kezelni, de hát addig jó, amíg nem szól bele a gyerek. Csak annyit lehetett tudni, hogy "azok", hogy "ők" , tehát akiknek hatalmuk van hozzá. Minthogy én 1971 óta voltam Hevesi Gyula utcai lakos, tehát akkor éppen húsz éve, úgy éreztem, hogy nekem is közöm van ehhez az utcanévhez. Bejelentkeztem az egyik pártszervezet – akikről köztudott volt, hogy szerettek átszervezni mindent – főelőadójához, és a kapott időpontban megjelentem.

A főelőadó egésze pontosan a lányommal volt egyidős – ezt onnan lehetett tudni, hogy együtt jártak gimnáziumba –, tehát alig tölthette be a 18. életévét. Illedelmesen köszöntem és magáztam, – ez kijárt kikönyökölt tisztségének –, és elmondtam, mi járatban vagyok: szeretnénk, ha a Hevesi Gyula utcanév megmaradna.

- Ki az a "mi szeretnénk"? -, kezdte már az elején igen udvariatlanul.

- Mi mindannyian. A Hevesi Gyula út lakói.

- És van rá alapos okuk?

- Van. Azon kívül, hogy megszoktuk, egy csomó anyagi vonzattal jár: a telefonkönyv átírása, az itt helyiséget bérlő intézmények teljes dokumentációja: levelezésük, fejléces papírjaik, nyomtatott borítékaik, bélyegzők, hirdetések, reklámok, a buszokon a kijelzők, utcatáblák, a menetrendek újraírása…Soroljam?

- Ne sorolja. Ezek nevetséges apróságok.

- Ezek nagyon fontos, drága dolgok.

- Akkor sem tűrhetjük el (ki az a MI? ), hogy egy liberális ország legnagyobb lakótelepén a főutca névadója egy moszkovita legyen!

Elhűltem. Ez a tizennyolc éves ifjú annyit sem tud Hevesi Gyuláról, mint én Moby Dickről. És azt ajánlottam neki, hogy üljön le, nyissa ki jól azt a két húsos fülét. És elmondtam neki mindazt, amit Hevesi Gyuláról tudtam, arra való tekintettel, hogy a nevét viselő alapítvány kuratóriumi tagja vagyok.


Hevesi Gyula

 

Polgári családban született. Középiskolai tanulmányait a Lovag utcai gimnáziumban végezte, majd vegyészmérnöknek tanult fürdőigazgatóság műszaki konzulenseként, majd 1918-ig az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. üzem-, később kutatómérnökeként dolgozott. 1917-ben megszervezte és 1919-ig vezette az Alkalmazott Mérnökök Országos Szövetségét, a világ első szocialista mérnökszakszervezetét.

1918-1919-ben a Kommunisták Magyarországi Pártja elméleti folyóiratát, az Internationale című lapot szerkesztette Komját Aladárral. Ugyanebben az időszakban a KMP Központi Bizottságának tagja, a Tanácsköztársaság idején a szociális termelés népbiztosa volt. A bukás után Bécsbe, Berlinbe, majd Olaszországba menekült, ahol a Società Bolognese di Elettricità munkatársa volt. Börtönbe került, szabadulását követően rövid ideig San Marinóban élt. Miután kiutasították, a Szovjetunióba utazott, és előbb Leningrádban, majd Moszkvában tevékenykedett. Itt megszervezte a Központi Műszaki és Közgazdasági Tájékoztató Intézetet. 1938-ban ismét letartóztatták. 1946-ig munkatáborban volt, majd – Moszkvából való kitiltása miatt – 1947 nyaráig Alekszandrovban tartózkodott.

1948-ban tért vissza Magyarországra. 1949 és 1951 között az Országos Találmányi Hivatal elnöke volt. Jelentős szerepet játszott a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 1948-as és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1961-es létrehozásában. 1949 októberében az MTA levelező, 1956 májusában rendes tagjává választották. 1951 és 1958, majd 1967 és 1970 között elnökségi tagként részt vett az intézmény irányításában. 1949-től 1956-ig a VI. Osztály titkári, 1956-tól 1960-ig az Akadémia titkári, 1960-tól 1967-ig alelnöki posztját töltötte be. 1960 és 1969 között az MTA Ipargazdasági Kutatócsoportjának igazgatója volt.

Az 1956-os forradalom után megszervezte a Táncsics Kört, és szerkesztette annak Magyarország című lapját. A kört – tartva attól, hogy akár politikai centrummá is válhat – még 1957 végén feloszlatta a hatalom. Ennek ellenére Hevesi 1959-től haláláig, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja volt.

Hazatérése után élénk tevékenységet fejtett ki az újító mozgalom fellendítése terén. Az Akadémia átszervezése utáni évtizedekben fontos szerepe volt a műszaki tudományok elismertetésében. Részt vett az első orosz-magyar és magyar- orosz műszaki szótárak szerkesztésében.

Az Acta technica Academiae Scientiarum Hungaricae és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság Népi Ellenőrzés című folyóirata főszerkesztője, a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei szerkesztője, az Újítók Lapja felelős szerkesztője és az Új Magyar Lexikon szerkesztőbizottságának tagja volt.

1985 és 1998 között az ő nevét viselte a mai Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium.

- Tisztelt Uram, igen rövidre fogva ezt a dús és termékeny életet, talán sikerült felnyitnom a szemét arra, ki is volt Hevesi Gyula.

- Hogyhogy ki? Egy bolsevik, aki a Szovjetunióban tevékenykedett, ott is magas funkciókban, és hazaérve is jutott neki bőven a hatalomból. Egy vérbeli moszkovita.

- Tisztelt Uram, nem kívánom – vagy talán igen -, hogy saját bőrén tapasztalja meg, mi a különbség kilenc évig egy szovjet munkatáborban, a Gulagon kényszermunkát végezni és jól menő moszkovitaként élni. De azt kérem, gondolják meg, hogy megőrzik az utca nevét.

- Mi úgy gondoljuk, hogy moszkovitának nem jár utca a liberális Magyarország legnagyobb lakótelepén.

Nem kérdés, hogy kinek lett igaza: a nagyhírű tudós helyett a népiesch csengésű Nyírpalota nevet viseli főutcánk. A nagyképű ifjú előadó azóta a liberális párt ügyvédje. Úgy kell nekik.

 

 

 

FEL