Tóth Eszter

Mondd a neved 1787 előtt és után!

családkutatási módszertan az anyakönyvek előtt

mádi iskola és Kazinczy Ferenc

zsidó kehilák és pecsétjeik

2021.12.06.

2021 augusztusa. Megszólalt a telefonom. Egy ismerős családkutató: "Te jössz a jövő hét elején a levéltárba? Két eszméletlen poros iratcsomó tetején láttam egy cédulát a te neveddel…" Igen. Néhány nap múlva ott voltam Sátoraljaújhelyen. A két csomag: 2003 IV/b Fasc 50, a 82 és 83 iratcsomag, bennük 166 irattal, már portalanítva várt engem.

Azért mentem, hogy megtaláljam a zsidók családnévfelvételét. Azt már tudtam, hogy II. József rendeletére ezt meg kellett tenni 1787 novemberének végéig. De bárkit is kérdeztem közel három éven át, az volt a válasz: "Ilyen irat sehol nem található. II. József halála után mind kidobták a szemétbe. Utálták a II. József adminisztráció vakfegyelmét, a németesítést, stb." Végül egy hozzáértő ismerősöm hívta fel a figyelmemet a fenti jelzetre. A "Regestrum Actorum Politicorum Comitatus Zempliniensis regnante Josepho II. lingua germanica scriptorum" című lajstromban az 50. fasciculum "Acta Judaeorum 1786 - 1790".

És igen, igen, IGEN! (Ez az azóta is tartó lelkesedésem kifejezése.) Rögtön az első csomagban (82. számúban) megtaláltam! Nagyon nagy szerencsémre először Erdőbényébe botlottam bele. Szerencsémre, mert ezt nem elég, hogy magyarul, de gyöngybetűkkel írta meg Éliás Salamon 1787. november 15-én. Jaj, bocsánat, ettől a naptól már Bényei Salamon.

1. "Erdő Bényei Helységben Lévő és Lakos Zsidóknak Régi Ó nevezetekről Ujj Nevekre Lett Valtozasoknak Conscriptioja in Annus 1787 Die 15^a Novembris."[i]

És három nappal később, egy kérvényt nyújtott be a vármegyéhez. Az aláírását ideteszem:

2. "Egyébb eránt maradok az Tekintetes Fő Consilarius Urnak itten Erdő Bényén 1787 Die 18^a Novembris  / Igaz Szolgája Ujj Nevemen Salamon Bényei"[ii]

Ekkor egy darabig csak nyeltem, nyeltem… Azt éreztem, hogy nagyon nagy önfegyelemmel ő is csak nyelt és nyelt, amikor aláírta. Mert minden évben végigolvasta a Bibliát: Itzhák ben Ábráhám, Jákov ben Itzhák, Jehuda ben Jákov… És így a saját megnevezése, Salamon ben Eli’ is bekötötte őt a lelkében a nagy zsidó családba… Meghatottságom félretéve: Képzeljétek el, ha a fentiek úgy mutatkoznának be, hogy Bényei Ábrahám, Bényei Izsák, Bényei Jakab vagyok… Na, jó, a Bényei helyett valamelyik közel keleti település nevéből képzett névvel…

Lapozgatva tovább sorozatban jöttek: (Bodrog)Keresztúr, Tokaj, Patak, Gesztely, Kak, Szerencs, HernádNémeti, Monok, Legyesbénye, Csanálos és persze, Mád[iii]. (A teljesség igénye nélkül, de sajnos, nem az összes zempléni település.) A legtöbb adatlap zaklatott képet mutat. Van ahol csak a saját nevét írták be régi névnek, van, ahol saját és apa neve szerepel. Van, ahol odaírták a feleség nevét, van ahol nem. Néhol mintha a gyerekek száma is szerepelne, másutt a férfiak és nők száma, anélkül, hogy tudnánk, gyerek, testvér vagy szolgáló-e. De minden többlet információ segíthetett a kapcsolat felismerésében a korábbi, patronim nevet feltüntető összeírások szereplőivel.

Mádnál szerencsém volt. Régi neve apjáéval együtt, új családnév, feleség saját neve, és  a számok elég jól illeszkedtek a korábbi összeírások gyerekszámaihoz. Szóval többeket tudtam időben visszafelé azonosítani. Nemcsak az derült ki, mikor érkezett, de néhol az is, hogy mikor született, ki volt az apja… (De erről majd a nem sokára megjelenő mádi könyvemben írok részletesebben.) Itt csak azt mutatom meg, mennyire nem volt egyszerű a mádi iratok olvasása.[iv]

3. A fejléc németül íródott. Régi neve 1) Simon Josef (latin betűkkel), Új neve Schitter (német), 2) Nota Wolff (latin) à Breyer (latin!), 3) Josef Jöel (latin) à MarckRichter (német).

Ott a feleség régi neve. És utána már csak a megelőző és későbbi összeírásokból tudtam kitalálni, melyik szám mit jelenthet…

Sátoraljaújhelyen a régi-új név listáját latin betűkkel írták meg. De a végén németül írták oda, hogy végrehajtották a feladatot.

4. A (sátoralja)újhelyi családnév felvétel fejléce.[v] (Meglepő módon az apanevek fölött a fejlécben a "régi családnév" szerepel.)

5. Mi, Rabbi és Esküdtek, ezennel tanúsítjuk hogy a fenti személyek új és állandó nevet vettek fel maguk és egész családjuk részére, a Császári Rendelet szerint. Ezennel hozzájárulunk(!). Újhely, 1787. szeptember 27. aláírók Samuel Wei… o. R. (főrabbi), Aaron Feldmajer G Notarius, (ha G a Geschworener rövidítése, akkor az esküdtek jegyzője)[vi]

A 82. iratkötegben van még latin nyelvű zsidó összeírás több községből 1788-ból[vii]. Mádon ez az összeírás részletes beszámoló a vagyoni helyzetről. A 83. iratcsomóban pedig egy 1789-es  német nyelvű összeírás[viii]. Úgy tűnik, ez az összeírás a megadóztathatósággal kapcsolatos. De ebben csak az összeírtak nevét tudtam elolvasni. (Végülis ők nekem már régi ismerőseim…)

            Ebben a két csomagban még két, (számomra biztosan) jelentős felfedezést tettem.

            Kazinczy Ferenc 1786 - 1789 a Kassai Kerület oktatásügyi biztosa volt. II. József nevezte ki erre a posztra, hogy a kerület 12 vármegyéjében mozdítsa elő a nemzeti iskolák létrejöttét. Azaz felekezettől függetlenül buzdítsa a döntéshozókat olyan elemi iskolák működtetésére, ahol legyen a tanítás nyelve német, és egyáltalán: legyenek közismereti tárgyak, másrészt ezekbe az iskolákba vallásuktól függetlenül bárki gyerek járhasson. A vallásra pedig kijelölnek hetente egy napot. Mindezt így nem lehetett megvalósítani, de Kazinczy nagyon igyekezett. A zsidó iskolákkal kapcsolatos munkáiról először Mandl Bernáttól olvastam[ix]. Nála találtam rá a csaknem betűhíven átírt szerződésre, amely a Mádi iskoláról szól.

            Mivel készülő könyvemben minden állításomat kizárólag az egykorú, eredeti irat fotójának bemutatásával igyekszem bizonyítani, ahol csak lehetséges, elhatároztam, megszerzem a Mandl által meghivatkozott szerződés fotókópiáját. Lásd a képet!

6. Kazinczy és a mádi körzet hitközségeinek szerződése, 1788. május 19.[x]

Érdemes felfigyelni arra is, hogy Eliezer London aláírásánál van csak hosszabb szöveg. Ráadásul, egy része németül is. "A körzet meghatalmazott vezetője…" "Az askenázi hitközségekben alakult ki az önkormányzatnak az a módja, a kehilla vagy kahal …, amelyet a keresztény hatóságok is tudomásul vettek. A kehilla feladata volt az adók beszedése, az istentisztelet, a tanítás és az igazságszolgáltatás zavartalan fenntartása, … "[xi] Tehát volt a mádi körzetnek kehillája (héberül káhálja), akik a világi dolgokat is intézték!

            Ilyen körzeti káhált találtam a második csomag legvégén is[xii]. Keltezése 1790. január 19. Az újhelyi központú, közép zempléni zsidók káhálja iskolaügyben fordult a vármegyéhez.

7. Részlet a Közép Zempléni káhál második oldaláról.

Az 7. ábrából nem lehet jól látni, hogy valóban az Újhelyen székelő káhál írt-e alá. DE igen! Ha közeli képet készítünk a pecsétről, akkor világossá válik. Annál is inkább, mert a MILEV őriz egy pecsétnyomót, amelyről nem tudják, hogy mikor és hol használták. De most már lehet tudni! (Remélem, olvassák ezt az írást, és most már boldogan odaírják a megfejtést.)

8. Baloldalon az előző irat pecsétnyomatáról egy közeli kép[xiii]. Jobbról a MILEVnél őrzött pecsétnyomóval készített viaszlenyomat[xiv].

Latin felirat: Z(emplén) C(omitat) M(ittlerer) Distri(ctus) Iude(orum) Gemein(de). Héberül pedig: . Magyarul mind a kettő azt jelenti, hogy a közép zempléni járás zsidó közössége (káhálja). Felhívom a figyelmet a gyönyörű, kis, ágaskodó oroszlánra, kezében a Dávid pajzsot tartalmazó zászlóra. A középen látható postagalamb, csőrében a levéllel azt jelzi (szerintem), hogy ezzel a pecséttel nem a kóser bort tartalmazó hordókat, és azok kísérő levelét kell lepecsételni, hanem levelezésben, iratokban kell használni.

            Térjünk vissza a Kazinczy-féle mádi körzeti iskolák szerződésére (6. ábra). Azon is vannak pecsétek. Kazinczyé ismert. Péchy Lászlóé nem érdekelt. De a harmadik pecsét!!!

9. Baloldalt a 6. ábrából kinagyított pecsét. Jobbról ugyanez, olvashatóvá téve[xv].

A köriratból annyi jól olvasható, hogy Maad Distr, az alul lévő héberben pedig az első sor 

 Mint az újhelyi pecséten. Sajnos, ennek a pecsétnek a nyomója még nem került elő. Azért az oroszlán, zászlóval a kezében itt is itt van. Hogy a zászlón esetleg Dávid pajzs van, az nem látszik eléggé. Viszont egyértelműen látjuk, hogy az oroszlán másik kezében kard van. (Ez is megérne egy kutatást. Buda visszafoglalása után (1686) tiltott volt a zsidók fegyverkezése, mint tudjuk. Vajon mikortól szabadott legalább jelképesen kardot fogni?)

            Visszatérek Kazinczyhoz, a mádi iskolához. Ez a szerződés nem úgy lett ez, mint derült égből a villámcsapás. Volt előzménye. Kazinczy levelet írt a zempléni vármegyeháznak. 1787. december 17-én. Megírta, hogy Tolcsva és Mád akarja átvenni a bodrogkeresztúri iskolát. Kéri a vármegyét, vizsgálja meg, hogy alkalmas-e két település iskolaterem és eszközök, valamint a tanári fizetés biztosítására, és képesek-e elkezdeni az oktatást március folyamán. 10. és 11. kép.

10. Kazinczy 1787 decemberi levelének eleje Toltsva és Mád felajánlásáról.[xvi]

11. A Kazinczy levél vége a dátummal[xvii]

Az adminisztráció Zemplén vármegyében nem igazán volt a helyzet magaslatán. (Már 1767-ben, amikor Mária Terézia elrendelte az Urbáriumot, elrendelte a zsidók összeírását is. Sok vármegye meg is csinálta rendesen. Zemplén válasza: a zsidókat nem tudjuk összeírni, mert állandóan vándorolnak.) Magyarul: az előbbi Kazinczy levél kézhezvétele után nem történt semmi. Egészen 1788 március közepéig. Akkor írt Kazinczy egy rendkívül udvarias, de feszült hangú levelet. Jelezve, hogy már a múlt évben kérte, és jelezve, hogy ez Ő Császári fensége kívánsága és a haza jobbítása végett fontos…

12. Kazinczy Zemplén vármegyét sürgető levele.[xviii]

Ezt a két Kazinczy levelet sehol sem láttam leközölve. Nyilván volt nagyon sok és sokkal fontosabb levele Kazinczynak. De én nagyon örülök, hogy megtaláltam őket. Az az érzésem, hogy 1788 májusig sem jött válasz Kazinczynak. És vagy ő, vagy a mádi zsidók, nevezetesen Eliezer London, vagy mindketten megelégelték a huza-vonát. Kazinczy elment Mád határában lévő családi szőlőbirtokához, és egyúttal nyélbe ütötték a 6. képen látható szerződést. Ezután már csak az engedélyezéshez kellett eljuttatni a szerződést a Helytartótanácshoz… 1788 nyarán Mádra költözött a bodrogkeresztúri iskola. Vagyis hát lett egy iskola Mádon, a keresztúri meg megszűnt.

Zárógondolat: Az általam most átböngészett két iratcsomót nem sokan kereshették az elmúlt évtizedekben. (Lásd a bevezetésben a vastag port.) Még Kazinczy Ferenc gyűjthette egybe ilyen módon az újhelyi levéltárban az 1786 – 1790 közötti zsidó iratokat. Fogsága után és halála (1831) előtt Széphalomról járt a levéltárba némi fizetésért. Ezért talán neki köszönhetem, itt a 21-dik században, hogy végre ráleltem

1) a zsidó családnevek felvételére Zemplén vármegyében (illetve annak inkább déli területein),

2) Kazinczy eddig ismeretlen két levelére a mádi zsidó iskola kapcsán,

3) a zsidó települések két csoportjára (káhálokra) oroszlános pecsétnyomatukkal együtt.

Köszönetet mondok Bodnár Tamásnak, hogy figyelmemet ráirányította e két iratcsomóra. Köszönöm Vissi Zsuzsannának a sok német és latin átírást és fordítást, Sajó Györgynek a héber fordításban és a rövidítések megértésében adott segítségét. És még sok embernek mondanék itt is köszönetet, de majd a Mád 18. századi zsidó életéről szóló könyvemben jobban elfér az a jónéhány oldalnyi köszönetnyilvánítás.

Köszönöm Oláh Jánosnak, emléke legyen áldott, hogy biztatta fizikatanár kollégáját, (engem), hogy folytassa a kutatást, amit Mád első rabbijával kapcsolatban tett. Mennyire örültünk volna mindketten, ha felfedezéseimet megoszthattam volna vele. Nem felejtünk János!