Benyik György  

A neológ zsidóság értékei

2023.09.02.

 

Lőw Lipót

Amikor ezt a témát és a címet kiválasztottam, úgy gondoltam könnyű dolgom lesz. Szegeden Lőw Lipót és Lőw Immánuel rabbik városában, és az általuk létrehozott zsinagóga árnyékában könnyű, lesz beszélnem a neológi zsidóságról. Ha csak néhány dolgot említünk Pl. Lőw Immánuel csodálatosan szép magyar prédikációit, nem kell más érvre támaszkodnunk a neológ zsidóság értékeivel kapcsolatban. Ha valaki járatos a történelemben és az Országos Rabbi képző létrejöttének körülményeit is ismeri, akkor tudja, a neológ zsidóság nélkül nem jöhetett volna létre.

Lőw Immánuel

 

De ha valaki az eredetileg csak család és iskola részére készült magyar nyelvű zsidó rabbik által készített Bibliafordítást nézi, amelyben számos neológ rabbi tehetségének legjavát fektette[i], akkor szintén erős érvként szolgál a neológ zsidóság mellet.

 

 

Paul Johnson

Persze, ha már elkövetjük azt a hibát, hogy a magyar neológ zsidóságot az ortodoxia[ii] kárára dicsérjük, olyan területre tévedünk, ahol már könnyen futhatunk kiengesztelhetetlen ellentétek világába. Ha viszont Paul Johnson[iii] nemrégiben kiadott Zsidók története c. munkájában keressük a neológ zsidóság helyét, aki az asszimilációval és a zsidó kikeresztelkedési hullám elindulásával kapcsolja össze a német reform zsidóságot, akkor reménytelen keserűség kerít hatalmába még egy katolikus papot is, hiszen egy értékes zsidó irányzatot készült vizsgálni és amint közelített ennek történetéhez, egyre összetettebbé vált a kép.

Ha még azt is tudjuk, hogy az egyik leghíresebb zsidó bankár család a Rothschild-ok, soha sem voltak neológok, akkor végképp úgy érezzük, meg kell vizsgálnunk ezt a képek közelebbről is. De mivel a hagyományokhoz való viszony a mai zsidó vezetőket is izgatja, ezért talán érdemes foglakozni ezzel a témával erről tanúskodik Schőner Alfréd rabbi előadása is, amelyet a tudomány napján tartott az elmúlt évben Budapesten: Mintegy három évtizeddel ezelőtt, amikor rabbi vizsgát tettem ebben az intézményben, áldott emlékű mesterem Scheiber Sándor azt mondta nekem. hogy Szegedre kell mennem rabbinak.

 

 

Schindler József

 

Hatalmas megtiszteltetés és egyben hatalmas kihívás. Felállni arra a szószékre, amelyen egykoron Lőw Immánuel prédikált. Beleülni abba a rabbi székbe, amelyben a háború utáni magyar rabbikar egyik - fiatalon meghalt - zseniális főrabbija Schindler József ült. Hatalmas feladat. Meginogtam, szabad-e vállalni ezt?

 

Scheiber Sándor

 

 

Végül is Scheiber Sándor professzor szavában bízva, megkezdtem rabbinikus pályámat Szegeden"

 

 

A neológia

Az Újvári-féle zsidó lexikon[iv] így határozza meg a neológot: "Új elveket követő. A magyar kongresszusi zsidóságnak nem hivatalos, de jellemző elnevezése. Új hitelveket ez a párt nem vall, sőt hangoztatja, hogy éppen úgy, mint az ortodoxia a Sulchan Aruch alapján[v], mindamellett tagadhatatlan hogy számos tekintetben letért a hagyomány folytonosságának alapjáról és itt-ott a Sulchan Aruchéről is. Főbb eltérések az ortodox rítustól: Ornátus viselete, orgona kíséret az énekhez, templomban való esketés, temetők díszítése, ének a temetéseknél, a bibliai részeknek etikai és esztétikai szempontból történő kiválogatása a tanításban, imák és pijutok mellőzése, külsőséges esztétikai szempontok érvényesítése a régi hagyományok rovására."

Gyanítom, aki ezt a címszót írta nem akarta dicsérni a neológokat. Ha ugyanis valaki meghallgatja a szegedi, vagy a pesti hitközség orgonáját, azt mindenki csodálatosnak találhatja. Azt sejtem a magyar neológ közösségnek inkább a megszületésének története a beszédes, mint a rítusa és a hitelvei.

 

A magyar zsidó hitközségek megszületése

Báró Eötvös József

 

A magyar zsidóság "összefogásának" és az országos hitközségi rendszer megalakulásának ideje Báró Eötvös József miniszterségére esik.[vi] 1867-ben egy emlékiratot szerkesztettek, amelyben egy a kérdéssel foglalkozó országos gyűlés összehívására kérik a minisztert a következő céllal:

 

"Ezért a mi tiszteletteljes kérésünk, miszerint Nagyméltóságod ily gyűlést egybehívni kegyeskedjek, hogy ez az országos egyetemes községnek és központi képviseletnek szervezésével, az új rendszernek és az ettő1 várt jobb jövőnek alapját megvethesse."

Ez a jobb jövő jámbor óhaj maradt, mint azt következőkben látni fogjuk. A szervezők az emlékirat másolatát megküldték a hitközségeknek és az ötlet, ahogy lenni szokott nem aratott osztatlan sikert. Ennek egyik oka az volt, hogy állítólag néhány hitközségben a rabbik túllépték hatáskörüket ezért "civil elöljáróság" bevezetésére tesznek javaslatot. Ez az ötlet leginkább az ortodox közösségeket zavarta. Még Lőw is, aki támogatta a kongresszusnak az ötletét, élesen ellenezte ezt a kitételt. De mi húzódik meg az ó-hitű és az új-hitű zsidó megnevezés mögött. A jesivákban csak szent tudományt oktattak, és világi tudományt nem. A kor emberét a zsidókat erősen érdekelték az új tudományok, tehát új oktatási program bevezetését javasolták. Lőw Lipót Pápán sokat küszködött azzal a problémával, hogy közössége nem tolerálta azt az elképzelését, hogy leányiskolát is létrehozott és a lányokat is taníttatni akarta.

A gyűlés szervezésének feszült légkörében születik meg az ortodoxok érdekvédelmi szervezete a "Somre Hadatám" (Vallásőr). Később az ortodoxok saját magyar lapot is alapítanak. Többek között azt ígérik: (1) minden eszközzel védekezni fognak az ortodox zsidóságot ért igazságtalan támadások ellen; (2) támogatni fogják azokat az ortodox közösségeket és személyeket, amelyek hitük miatt hátrányt szenvednek.

1808 februárjában jön létre egy értekezlet, mely igyekszik kerülni a hitelvi kérdéseket ezért az összehívás tárgya oktatási jellegű:

"Magyarország izraelita hiten levő polgárainak hitközségi, de főként köznevelési, oktatási és iskolai ügyeinek rendezése, s újabb, alkotmányos, társadalmi és közigazgatási viszonyaihoz va1ó törvényes átalakítása"

dr. Hirschler Ignác

Azzal is hangsúlyozni kívánják ezt a célt, hogy csak elöljárókat és közéleti szereplőket hívnak meg mintegy 30 főt. Ezek azonban többségében neológok. Vagyis az értekezlet neológ túlerővel indul, amit az ortodoxok természetesen nehezményeztek. Azt utólag már nem könnyen megállapítható, hogy vajon Eötvös miniszter szándéka szerint volt-e ez, vagy a tanácsadója dr. Hirschler Ignác (1823-1891)[vii] ismert szemorvos, a neo1óg közösség egyik vezetője, később a főrendi ház tagja sugallatára történt-e így. A jó egyensúly érzékkel rendelkező Lőw ismét tiltakozott, mivel az ortodoxia véleményét nem kérték ki. Mint kiderült ennek elmulasztása nagy hiba volt. A gyűlés azzal próbálta megnyugtatni az ortodoxokat, hogy jesiváknak is támogatást javasolt.

De az ortodoxok önmagában a centralizált elképzelések ellen is tiltakoztak. Bizonyára sejtették, hogy az országos központban kissebségben fognak maradni, a többségében lévő városi neológokkal szemben. 1868 novemberében megtartott választásokon a neológok sokkal kisebb arányban győztek, mint az először gondolták volna. A neológok 57.5%,- ot szereztek, szemben az ortodoxia 42.5%-aval. A végén azonban mégis a 220 kongresszusi küldöttből 120-an a neológokat képviselték és csak 94-en képviselték a kisebbségben maradt ortodoxokat. Erre a vereségre más úton érkezett az ortodox visszavágása.

 

Ortodox tiltakozás

Jiszrael Azriel Hildesheimer

Röviddel a kongresszus megkezdése előtt 1868. november 24-én, Pesten, kétszáz ortodox rabbi tartott kü1ön összejövetelt. Sajnos nem tudtak kiegyezni annak ellenére, hogy egy békülékeny rabbi, a tanácskozás egyik tekintélyes szónoka volt R. Jiszrael Azriel Hildesheimer (1820-1890)[viii] abban az időben eisenstadti rabbi, később a berlini ortodox rabbiképző alapítója és vezetője. A két tábort szerette volna egyesíteni békés eszközökkel, a hit erősítésére céljából, úgy vélte ugyanis, hogy a vallási parancsolatok megtartása a legfontosabb. Szerette volna, ha a jesivákban a vallási ismereten túl általános műveltséget is oktatnak, azonban ez az ötlet nem nyerte el a résztvevő haszid rabbik tetszését.

Az Egyetemes Gyűlés megnyitására - Báró. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében került sor Pesten 1868. december 10-én, a Megyeházán. A miniszter hangsúlyozta, hogy nem akar hitelvi kérdésekkel foglalkozni, hanem csak külső szabályozásról van szó. A gyűlés legfontosabb eredménye, hogy megszületett a hitközség fogalma és definiciója: ,,(. ..) az egy helyben lakó izraelitáknak egyesülése a célból, hogy vallásbeli szükségleteiket a megkívánható egyházi, tan- és jótékonysági intézetek, valamint a szükséges hivatal - személyek által kielégítsék - képezi az izraelita hitközséget."

Az ortodoxok a következő javaslata a következő definíció volt:

"A Sulchan Aruchban kodifikált mózesi-rabbinikus hittételek és törvények val1ói képezik Magyar- és Erdélyország izraelita közösségét."

Sajnos ezt a verziót elvetették, pedig szerintem el lehetett volna fogadni, Hirschler Ignác azonban hajthatatlan volt, sőt a személyeskedő vita eredményeként 48 ortodox képviselő kivonult az értekezletről. A már korábban említett Hildesheimer rabbi helytelenítette a távozást és 35 ortodox képviselő osztotta is ezt a nézetet, de a 48 kivonult képviselők miatt a későbbiekben jelentéktelen lett a befolyásuk.

Megszületett a gyűlés határozata: Minden helységben csak egy zsidó hitközség szerveződhet. Ha azonban II(...) valamely községben a tagok egy része a községben fennál1ótól eltérő istentiszteleti intézményt kíván a maga részére életbe léptetni s imaházi egyesületet képezni, úgy ez fel van jogosítva: a) imaházat berendezni, b) saktert és c) hitszónokot, illetően dajant alkalmazni’ - már amennyiben ezzel a hitközség és a rabbiság adminisztratív egysége nem szenved kárt.

 

A gyűlés következményei

Ennek a gyűlésnek két figyelemreméltó következménye lett. Egyrészt az ortodox neológ ellentét Magyarországon elmélyült, másrészt lehetőség nyílt arra, hogy 1850-től egy oktatási alap megteremtésével megnyíljon az Országos Rabbiképző intézet és számos más oktatási intézet.

A neológ zsidóság a városokban és környékén, pl. Szegeden is többségben volt:

	neológ	Stat.q.	ortodox	Össz. %	N
Rit. házasság
Tisza-Maros	95,5		4,5	100	201
Duna –Tisza köze.	88	4,3	7,7	100	1647
Magyarorsz.	55,7	11,1	33,2	100	4289
Körülmetélés
Tisza-Maros	90,5	2,3	7,2	100	222
Duna-Tisza köze	88,1	3,7	8,2	100	3084
Magyarország	49,1	9,5	41,3	100	8074

 

Európai zsidó felvilágosodás

Moses Mendelson

Érdekes módon Németországban a Moses Mendelson (1720-1786)[ix] szellemi vezetése alatt a német nyelv elsajátítása fontos cél lett és a kitérési hullám igen magasra csapott. A zsidó vallási élet reformálása sok helyen a zsidó hagyomány elhagyásának első lépése lett. Angliában hasonló a helyzet 1824 Augusztus 26-án Disraeli megkeresztelkedése pecsételte reform zsidóság irányvonalát. Az igazi kitérési hullám azonban Németországban, Heine után következett be, aki a keresztséggel, mint mondta "megváltotta a belépőt a német társadalomba".  Trier német városkában új nevet kapott egy kisfiú: Karl Heinrich Marx, akinek papája 1789-ig rabbi volt. Édesanyja is híres rabbik családjából született a Meir Katzellenberg családból. Az ortodoxok gyakorta felemlegetik, ide vezetett az, hogy a papa sokat olvasta Voltaire és Rousseau műveit. Közép Európában 250.000-ren váltották meg a kereszteléssel a belépőt az európai társadalomba, és csak később jöttek rá egyfajta keserű lelkifurdalást is vásároltak mellé, maguk és több generáció számára. De ugyanarról beszélünk-e a magyar neológok esetében?

Heinrich Heine

Karl Marx

Isac Disraeli

 

Magyar neológok

Magyarországon a neológ zsidóságot éppen úgy jellemezte a megtartó erő, mint az ortodoxiát.

Bloch (Ballagi) Mór

 

Sőt azt mondhatjuk, hogy a magyar neológi zsidók hitük megtartásával is megválthatták a belépőt a magyar társadalomba, hiszen a rabbi diploma mellé bölcsész diplomát is szereztek. Iga akadt kitérő is, mint pl. Bloch (Ballagi) Mór, aki jesivában kezdte és Tübingeni református teológián fejezte be teológiai tanulmányait, de ez azért kivételnek számít.

 

1877-től Országos Rabbiképző minden tanárának bölcsészkari diplomája is volt és természetesen a neológ templomokban 88 %-ban magyarul prédikáltak. A magyar prédikációban kiemelkedett Lőw Lipót és Immánuel. Retorikájuk alól a nem zsidók sem vonhatták ki magukat. Ezzel a magyar neológ zsidóságnak egyfajta társadalmi elismerést is kivívtak, de nem mint kikeresztelkedettek,  hanem mint zsidók. De ugyanekkor elindult az asszimiláció elsősorban nevek magyarosításával. 1939 szegedi hitközség tisztviselőinek 47 % magyar nevet viselt. A neológ zsidók türelmes – együttműködők voltak a keresztény felekezetekkel, sőt gyakorta felmondták a chedes és jesiva működését is, és állami, vagy keresztény iskolákba járatták gyerekeiket.

 

Szegedi neológok

Szegeden és Pesten is a Piarista iskolában tanult sok zsidó gimnazista. Azt is tudnunk kell, hogy állami támogatást zsidó iskola – valójában csak akkor kaphatott, ha neológ volt. Szegeden érdekesen alakult a kép.

1884-ben lány iskola is épült a hitközség vezetésével,- eredeti tanterv héber és német, magyar oktatást tűzte ki célul. Ennek következtében már reggel 8-12 és délután 2-7 órától folyt az oktatás. Tehát egyrészt meg akarták tartani hagyományaikat a szegedi zsidók, másrészt magyar és német nyelv elsajátításával meg akarták növelni társadalmi mozgásterüket.

A szegedi zsidó népesség 1930-ban igen jelentős, ha hinni lehet az adatoknak: 2.560 főből állt és ebből a férfiak 31,8 % végzett 8 gimnáziumot. 32,1 % 4-6 gimnáziumot, jelentős a nők végzettsége is 34,5 % végzett 4 gimnáziumot. A 6 éven felüliek közül pedig csak 4,5 % írástudatlan.

Lonovics József püspök

 

1839 –ben Lonovics József csanádi püspök zsidóság teljes polgárosodását hirdette meg a szegedi iskola rendszer megtartó erőt képviselt, jelenti ki[x]. Ez a püspök számos iskolát alapított szegeden és támogatta a zsidó iskolát is. 1901-ben a zsidók iskoláztatása országosan egészen más képet mutat, 65,1 % végez egyházi gimnáziumban.

 

1910-ben szegedi zsidók aktív népessége 2.338 fő, a foglalkozási megoszlás 48,3% kereskedelemben dolgozik  0,8 % fölművelés, 17 % kereskedelmi tisztviselő, ipari munkás 20%. Tehát erőteljesen polgári közösségről van szó.

Szegeden a zsidó értelmiség igen magas. 1910-ben az orvosok 61 %-a, az ügyvédek 51 % zsidó származású. A kitérések száma nem igazán jelentős 1941 zsidó eredetű keresztény 15,8 % a szegedi hitközségben a vegyes házasságok fővárosi szinten voltak, de érdekes, hogy a vegyes házasságot kötött neológok nem jelentkeznek ki a hitközségből. 1942-ben 7 férfi és 72 nő volt a betérő volt a szegedi zsidósába.

1919-20 között sincs kitérési hullám, ez csak később kezdődik 1938-39-ben 62 fő, 1940-43-ban 23- fő, 1944-ben 248 fő hagyta el a hitközséget. De talán az évszámból is látjuk, nem a hitközség gyengült meg, hanem a történelem változott meg és vált félelmetessé. Ennek ellenére, érdemes megnézni a szegedi neológ hitközség személyi állományát:

 

Szegedi hitközség 1944

Ezt az állapotot Schőner Alfréd így idézte fel.

"Szeged, akkor két monumentális zsinagógával rendelkezett. Az egyik az 1840-es években épült úgynevezett Öregtemplom a másik a pont most centenáriumát ünneplő Új zsinagóga, a Lőw által megálmodott templom, a világ talán - építészetileg - egyik legszebb zsinagógája, melyet 1903-ban avattak fel Baumhorn Lipót tervei alapján

A zsinagógát körülölelte az a botanikus kert, amelyet Lőw ültettetett, ahogy ezt ő megálmodta a "Flórá"- ban.

Szemben a zsinagógával ott magasodott a közösség kultúrháza, benne téli imaterem és egy kisebb imaház, ahol reggel és este minjannnal imádkoztak. Reggel és este... Egy Makóról elszármazott szorgalmas, kedves hangú kántora, Klein Márton, nagyfelkészültségű samesza, főállású orgonistája, és 8 tagból álló kórusa volt a közösségnek. Minden péntek este, szombaton és ünnepeken a kórus énekelt.
Ugyanott a szegedi közösség fenntartott egy önálló szociális otthont, állandó orvossal és nővérrel.
A rabbi és a kántor akkor, és ott, nagyon szép szolgálati lakást kapott. A fiatal rabbi, akinek e megtiszteltetés jutott osztályrészül, elmondhatta magáról, hogy nemcsak Szeged rabbija, hanem az ún. Alföldi Izraelita Község Kerületnek. Így hívták ezt a részt, amelyhez 12 város tartozott. Nem is akármilyenek, hogy csak néhányat említsek meg, Kecskemét, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Békéscsaba, Szentes, Baja, Jánoshalma, Hódmezővásárhely, Makó stb.(11) Ebben a struktúrában kellett helytállnia, "szolgálnia", az akkori rabbinak"

A száraz adatok tükrében ez a kép így fest: A hitközség tagjai: - 2852 fő, - 982 adózó, Elnök Pap Róbert ügyvéd, Anyakönyv vezető rabbi Dr. Frenkel Jenő, Fő rabbi Dr. Lőw Immánuel.

A hitközségnek 38 alkalmazottja van, 1 elemi iskola, 5 tanerővel és 123 tanuló tartozik a hitközséghez, 1 szeretetház, amelyben 40 ápolt van, 1 árvaház 41 lakóval, egy népkonyha 30 főt lát el. A férfiak egyleti tagszáma 670 fő, nőegylet 447 fő, árva egylet 401 fő, leány egylet 67 fő, ima egyesület 30- fő, ezen kívül 71 kisebb alapítvány tartozik a hitközséghez.

Jelentős a zsidók részvétele a szegedi sajtóban is. A Dél Magyarországnál és Szegedi Napló-nál talál igen sok zsidó munkára. A Szegedi új nemzedék az előző két orgánum ellenlábasa minden tekintetben. Mind a Dél Magyarország kiadója Pásztor József, szerkesztő Balla Jenő kiadó, mind a részvényesek Domán Mátyás, Pick Jenők, Eidus Bentián, Berger Henrik, Eisner Manó, Tausszing Ármin, Back Bernát, Rosenfeld Nándor, Holtzer Tivadar.

Mindez nem befolyásolja azt, hogy a lap két sztár írója Juhász Gyula, Móra Ferenc keresztények. Egyébként melegen ajánlom ezeket a lapszámokat olvasásra a mai DM dolgozóinak is. Érdekes megjegyezni, hogy az akkori polgármester mennyire ragaszkodott a szegedi zsidósághoz, személy szerint Lőw Immánelhez azt írta marasztalandó őt Szegeden 1927-ben, hogy "Szeged nem lesz Szeged nélküled"[xi]

 

Összegzés

Azt, hogy a neológ zsidóságot, vagyis a speciálisan magyar zsidó megújulást,és irányvonalát a holokauszt után hogyan ítéli meg a zsidó közvélemény szerte a világon, nem tudom. Feltehetően nem egységesen. Ha valaki azt gondolja, hogy a zsidóság asszimilációjával elkerülhette volna a vészkorszakot, szerintem rosszul gondolkodik. A holokauszt okai nem a zsidóság elmaradottságában keresendők, nem is a másságából adódnak, hanem véleményem a szerint ezek az okok, a szakrális ellenőrzés alól kikerült, szélsőséges politikában keresendők. Hitler és Sztálin előbb számolt le az Istennel, aztán a zsidósággal, és a vallásos emberekkel. A zsidó cionizmus politikai jellegű és nem vallási típusú védekező válasz erre a zsidókat irtani akaró, egyre sokszínűbb gyűlölet keltő politikára.

A magyar neológ zsidóságot azért tartom igen értékes vallási csoportnak, mert egyrészt megőrizte zsidó identitását, másrészt kulturálisan gyarapította a magyar kultúrát, és igen nagyban fellendítette a szegedi szellemi életét is.

A II. Vatikáni zsinat Notra Aetate enciklikája[xii], új fejezetet nyitott a zsidóság és kereszténység párbeszédében. II. János Pál pápa római zsinagógába tett látogatása, majd pedig Szentföldi útra az "idősebb testvér iránti tisztelet" gesztusai a római katolikus egyház vezetője részéről. A pápa magyarországi látogatása során különös figyelmet szentelt a zsidóság vezetőivel való találkozásnak.

Vermes Géza

Mióta a Vatikán elismerte Izrael államot, örvendetesen megindult a zsidó Jézus kutatás is, melyet magyar részről olyan kiváló ember, mint Vermes Géza fémjelez[xiii]. A magyar katolikus vezetők, általában jól megértik egymást,  a neológ vezetőkkel, és közösen képviselik a zsidók magyarországi vallás szabadságát. Ezékiel prófétával (37,3) együtt kérdezhetjük: "Emberfia, életre kelnek-e, azok a csontok?"[xiv] Mi, keresztények, a vészkorszak ártatlan lelkeit nem tudjuk vissza hozni, de mi úgy hisszük, hogy nem a Seolban, hanem ők is az örök életben vannak. Sőt személyesen úgy vélem, szellemük a jelenben is hat.

Dr. Schweitzer József nyugalmazott főrabbi, a Mindentudás Egyetemén együtt lépett fel Dr. Erdő Péter prímás érsekkel a zsidó pészach és a keresztény húsvét ünnepének bemutatására. A magyar közvélemény 80 %-a, az értelmes része, ezt a párosítást megnyugvással vette tudomásul, sőt sokan voltak, akik kifejezetten örültek ennek a tanítói kettősnek. Bár csak ezek a példák szaporodnának, és feloldódna a holokauszt utáni magyar zsidóság félelme, és újra kivirágoznának a hitközségek, megtelnének a zsinagógák! Úgy hiszem, ha a Mindenható bölcsességét jobban megtanuljuk, talán ez is bekövetkezhet, és az Úr újra inakat és húst ad a csontokra[xv], megújul a zsidó élet, és akkor nem csak Magyarország, hanem Szeged is, "szebb lesz, mint volt."