IDENTITÁS

Fintor Fruzsina

Zsidó szimbólumok találkozása Chagallal

Chagall csillaga

„Amikor Chagall fest, nem lehet tudni, alszik-e vagy ébren van. Valahol a fejében egy angyalnak kell lennie.” Vallotta Pablo Picasso[1], és igaza volt. Chagall művészete magában rejti a toleranciát, a politikai állásfoglalást, az emberiség iránti aggodalmat, felesége, Bella iránti szerelmét és mindazokat a hagyományokat és szokásokat valamint szimbólumokat, amelyek megtestesítik a zsidó vallást.

Jelen írás témája a zsidóságban elterjedt szimbólumok egyik igen jeles képviselője lesz, ami Chagallt sem hagyta ihlet nélkül. A Vityepszkben megszületett ortodox zsidó családból származó festőművészre családjának haszid hagyományai erősen hatottak, így nem csoda, ha a zsidó vallás szimbólumainak tárháza kerül szemünk elé alkotásaiban. Minden szimbólumnak ereje, története és különböző rétege van, amivel a haszid hagyományokat családjától megörökölt Chagall is tisztában volt, így ezeket fel is használta műveiben. Az alábbiakban egy nevében is önmagáért beszélő szimbólumról lesz szó, a Dávid csillagról.

Chagall Egy csipet tubák címet viselő művén szerepet kapó Dávid csillagnak a Biblia óta jelentős helyet foglal el a zsidóságban. A Dávid csillag elnevezés- bár önmagában is beszédes hiszen Izrael egyik legjelentősebb uralkodójáról Dávid királyról kapta nevét- mégis héber nevén árul el magáról a legtöbbet. A héberül Magén Dávidnak nevezett egymásba fordított két háromszög Dávid pajzsára utal, mivel a  zsidó hagyomány szerint időszámításunk előtt 1000 körül élt Dávid király katonái ilyen alakú pajzsot viseltek, vagy ezt a jelet vésték pajzsaikra, hogy pikkelyes páncélzatuk ellenére felismerjék egymást a csata hevében is.[2]

Marc Chagall több illusztrációjában és alkotásában is helyet kapó csillag valójában még Dávid király koránál is ősibb múltra tekint vissza. Az ókor kutatói szerint ugyanis a korabeli népek számára a két egymásba fordított háromszög jelképezte az ég és a föld kapcsolatát, a férfi és a nő egyesülését és harmóniáját.[3] Mi sem bizonyítja ezt a Dávid királynál is ősibb eredetet jobban, mint az, hogy maga Chagall is felhasználta ezt a szimbólumot Exodus sorozatának alkotása során, hiszen az itt látható második kép az Exodus ciklus részeként Beczalélt és munkásságát ábrázolja.[4] A mindennapi liturgia ábrázolásának szerves elemeként is megjelenik Chagall műveiben, erre talán az egyik legnyilvánvalóbb példa Bella Chagall Égő gyertyák című könyve amelyet férje, Marc illusztrált, ebben az istentisztelet ábrázolásakor szintén feltűnik- egyéb zsidó szimbólumok mellett- a Dávid csillag.[5]

Maga a Talmud és a Kabbala még a fent leírtaknál is összetettebben értelmezi és elemzi a Dávid csillag zsidó vallásban elfoglalt helyét: „A Talmudban olvassuk “az igazságos Simon” tanítását. “Három alapelven nyugszik az erkölcsi világrend: a Tórán, az istenszolgálaton és a szeretet gyakorlásán”. Ezek az ember kötelességei, ezt jelenti a csillag felfelé nyúló háromszöge. Egy másik, minden bizonnyal ugyancsak az igazságos Simonnak tulajdonítható mondás szerint viszont “három dolgon áll a világ, a természettörvényen, az igazságon és a békén”. Ezek mind Istentől függő eszmék, ezeket szimbolizálja a lefelé forduló háromszög. S valóban, ha a törvény és a Tóra, a szolgálat és az igazság, a béke és a szeretet gyakorlása találkozik, akkor mindig harmónia valósul meg a világban…”[6]

A Kabbalában a Dávid csillag hat ága a világ hat irányát jelképezi, a csillag közepén lévő hatszög pedig magát Istent, mint a mindenség középpontját, ezért szokás a Magén Dávid hat betűjét a hat kis háromszögben elhelyezni.[7]

A zsidóság szimbólumaként Európában először Magyarországon tesznek említést a Dávid csillagról. Egy Mátyás király korában keletkezett forrás szerint Mátyás király és Beatrix 1476-ban lezajlott esküvői menetén a zsidók is részt vettek. Az ünneplő zsidók a krónikás feljegyzése szerint “boszorkánylábbal”, valójában Dávid-csillaggal díszített zászlóval jelentek meg.[8]

A Dávid csillag napjainkban gyakran jelenik meg díszítő elemként és nem csak zsidó kegytárgyakon. Akad, aki a vallásának jelképeként ékszerként hordja, máskor egy sírkövön hirdeti az elhunyt vallási hovatartozását. Nem árt odafigyelnünk, mikor valahol találkozunk   a hatágú csillaggal, hiszen olykor más kultúrákban is felbukkan, sőt, egyszerű díszítő elem is lehet vallási tartalom nélkül.[9]

A fent elmondottak után, talán még tisztábban rajzolódik ki előttünk, hogy ez a látszatra oly egyszerűen szép hatágú csillag milyen súllyal, összetettséggel és tartalommal van felruházva, amit maga Chagall tökéletesen értett és fel is használt szimbólumrendszerének kitűntetett elemeként alkotásaiban. Chagall egy ízben az alábbiakat mondta önmagáról és családjának hagyományairól:

 

„Ha igaz is, hogy művészetemnek a szüleim életében nem jutott szerep, az ő életük és dolgaik annál erősebben hatottak az én művészetemre,…”[10]



[1] Huszadik századi képzőművészet in.: Arthomegaléria blog, https://arthomegaleria.wordpress.com/2013/09/17/amikor-chagall-fest-nem-lehet-tudni-alszik-e-vagy-ebren-van/ (2019.11.18.)

[2] Raj Tamás: Zsidó tárgyak művészete, Makkabi kiadó, Budapest,2002.9-10.

[3] U.o.

[4] Exodus: 36-37.

[5] Bella Chagall: Égő gyertyák, Corvina, 1971.63.

[6] Raj Tamás: Zsidó tárgyak művészete, Makkabi kiadó, Budapest,2002.10.

[7] U.o.

[8] Raj Tamás: Zsidó tárgyak művészete, Makkabi kiadó, Budapest,2002.9.

[9] Raj Tamás: Zsidó tárgyak művészete, Makkabi kiadó, Budapest,2002.10.

[10] Huszadik századi képzőművészet in.: Arthomegaléria blog, https://arthomegaleria.wordpress.com/2013/09/17/amikor-chagall-fest-nem-lehet-tudni-alszik-e-vagy-ebren-van/ (2019.11.18.)