Stephen I. Ternyik 

Izraelnek nincs államvallása

2024.08.19.

A legtöbb ember ezt nem tudja. Ebben a tekintetben ez az egyetlen „világi demokrácia” a Közel-Keleten, éles ellentétben számos arab/iszlám országgal, és különbözik az Egyesült Királyságtól (anglikanizmus), számos skandináv országtól (lutheránizmus), Görögországtól (ortodoxia), számos katolikus országtól stb. is. Ezek közül néhány ország minden bizonnyal demokratikus, de vannak „bevett egyházaik”, és az államfő egyben az egyház feje is (elméletben, ha nem is a gyakorlatban), vagy legalábbis az adott egyház hitvalló tagja. Izraelt a „zsidó nép államaként” és nemzeti értelemben vett „zsidó államként” határozzák meg.

Izrael Függetlenségi Nyilatkozata - ( ) - ami a legközelebb áll az alkotmányhoz, nem beszél „bevett” államvallásról, de különböző módokon többször is utal a zsidó nép „jogára” (vagy: nemzet - ), hogy saját államot hozzon létre ősei szülőföldjén, amely jogot az ENSZ is elismeri stb. Például:

(Az Egyesült Nemzetek Szervezete által a zsidó nép saját államalapítási jogának elismerése nem vonható vissza.

Ez a zsidó nép természetes joga, hogy nemzetként és szuverén államában saját tekintélyén álló nemzet legyen.)

Izraelben nincs utalás arra, hogy a közhivatalok betöltéséhez vallási vizsgát kellene tenni, és nem is írják elő annak letételét. Bármennyire is valószínűtlen, hogy egy Mohamed vagy Kristóf nevű ember valaha is elnök vagy miniszterelnök lesz a belátható jövőben, ez egy társadalmi valóság, nem pedig alkotmányos követelmény, és a Függetlenségi Nyilatkozat kifejezetten garantálja a vallásszabadságot stb. (bár az, hogy ez a garancia hogyan fér össze egy állami rabbinátussal, szörnyű probléma a zsidóknak, nem a nem zsidóknak Izraelben). Vegyük észre, hogy az USA a vallás és az állam alkotmányos szétválasztásával soha nem volt nem-protestáns. Elnök JFK-ig (1961), sem nem fehér Obama-ig (2009), sem a mai napig nem keresztény, sem nő (majd meglátjuk, mi lesz 2024 novemberében).

Izraelnek nincs kijelölt államvallása. Alapvető törvényei és szokásai azonban nagymértékben a zsidó hagyományokon és jogon alapulnak, és Izrael zsidó államként azonosítja magát. Ez nem jelenti azt, hogy minden izraeli állampolgár zsidó vagy a judaizmust gyakorolja, a lakosságon belül vallási sokszínűség van, beleértve a jelentős muszlim és keresztény kisebbséget is.

Izraelben a judaizmus mélyen összefonódik a mindennapi élettel, a kultúrával és a társadalommal. A törvények és kulturális normák gyakran a Tóra és a Talmud vallási tanításaiból származnak. A judaizmusra való áttérés folyamata például magában foglalja a micvók (parancsolatok) megismerését, a sábát fontosságának megértését és a jótékonykodás elvárását. A rabbik szabályokat hoztak az Izraelben való zsidó letelepedés megkönnyítése és a mezőgazdasági területek megőrzése érdekében, például megtiltották a kis háziállatok, például a juhok és kecskék tartását. A Tóra tanulmányozását is ösztönzik, amit jól példáz az a szabály, amely lehetővé teszi, hogy az iskolások szabadon járjanak ki és be az iskolába Tórát tanulni. Hasonlóképpen, számos parancsolat és tilalom kifejezetten az Izrael földjén való életre vonatkozik, kiemelve annak jelentőségét a zsidó hitben. Végül pedig minden zsidó, akár Izraelben él, akár nem, része a globális zsidó közösségnek, és hozzájárul annak közös identitásához és örökségéhez.