Dávid András
Hoffmann meséi
avagy Kishont másik oldalára fordul
2019.12.13.
A szerző megjegyzése: A leírtakban sok szó esik a vízről, annak különböző változataiban. Ennek ellenére senki ne használja hiteles forrásnak, a tényeket leszámítva egy szavam sem igaz.
Míg Franciaországban a munkanélküliség megbecsült társadalmi státuszt élvez, addig Németországban egy szégyellni való, mélységesen lenézett, lesajnált és valószínűleg még csak nem is létező állapot. Ennek a kettőnek a mezsgyéjén botorkáltam, vagy mondhatnánk inkább fürdőztem. Még érthetőbben: Saarbrückenben feküdtem egy kád meleg vízben, egy könyvvel a kezemben és némi lelkifurdalással, hiszen tudtam, ha ebből a kádból kimászom egyszer, hát tuti rögtön bemászom az ágyamba és akkor ez a délután is odalesz. Avagy megnyerjük az álmok világának.
A kádba nem tisztasági okokból ültem be, hanem tudományos megfigyelést szerettem volna igazolni. Mérvadó forrás állt rendelkezésemre, a kísérletet egy bizonyos Efraim Kishon végezte el sajátmagán. Leírása szerint rájött, hogy amint beáll a zuhany alá, rögtön megszólal a telefonja, felhívják valami csip-csup ügyben, amikor beszappanozza magát akkor munkaügyben próbálják elérni és meg komolyabb elfoglaltságai során ha a sampon már a szemeit csípi, még Hollywood is be-bejelentkezik. Úgyhogy mivel egész délelőtt hiába vártam a munkába hívó telefonjelzésre, én rögtön a legerősebb eszközhöz folyamodtam: telitöltöttem forró vízzel a kádat, mellé tettem egy pohár pezsgőt és Kishon könyvét, és mély sóhajjal lassan beleereszkedtem. Jöhet Hollywood!
És amíg tárcsáznak, kinyitom a Kishont. A németek imádják. A magyarok szeretik. Vajon mit imádnak ezen az emberen? Beleolvasok az életébe és kiderül, hogy nem is ez a neve, illetve igen, azaz nem is, így nevezik, de ezt a nevet szerezte, azaz ráaggatták, méghozzá kalandos úton és jól is van ez így.
A kád szélére helyezte amolyan nyeregként a nyitott könyvet, és bemászott és lassan, nagyon lassan elmerült a forró vizes kádban, élvezve pórusai kéjes jajongását, nézte a kád felett a fregolin keresztül a plafonon megjelenő vízcsöppeket és eltűnődött, mennyi idő alatt alakulna ki itt egy cseppkőbarlang, amit tömegek látogathatnának, megfelelő belépő leszurkolása mellett. Valahogy így hirdetné meg: Merüljön meg a Kresz Géza utca 24-ben a Hoffmann-féle cseppkőbarlang forró termálfürdőjében, 200 bongó-csengő pengő áráért. Imádta a szójátékokat és a maga sajátos törvényei szerint alakítgatott szófacsarásokat,1 elmélázott ezen a Kresz Géza néven, avagy szavakon, hiszen itt laktak ebben az ultramodern házban, a Kresz Géza utca 24-ben.2 Milyen név is ez a Kresz?3 Tudjuk, túlnyúlik a körúton, és a másik végén van a mentő állomás, amit Kresz Géza alapított, az orvostársadalom heves támadásai ellenére.4 Hogy a fenébe hívhatnak valakit Kresznek? Ilyen név nincs is. Dehát az utcát mégiscsak róla nevezték el. Sőt. A Vörös Keresztet is, hiszen Rotes Kreuz, az már csaknem Roter Kress. Roppant okosnak tartotta magát az ilyen játékokért, ám ekkor dörömbölni kezdtek a fürdőszoba ajtaján.
"Franci, kumen aoys fun di klozet, ikh muzn geyn in!" erőszakoskodott egy női hang.
"Ikh ken nisht eydish" válaszolt a kis Hoffmann.
"Ton nit shoyn Ferike, ikh hobn tsu geyn in"
"Franci iz nit do. Zey rufn mir nisht Ferike."5
Ideje lesz nevet változtatnom, gondolta. Amúgy senki nem beszél már jiddisül. Egy okkal több. Felütötte a könyvet a saját nevénél: Hoffmann.6 Ezt a nevet meglehetősen szerette. Eddig. Merthogy udvari szolga, udvari ember legyen, ráadásul Németországban, na ne! Találunk helyette egy szép magyar nevet. Behunyt szemmel bökött a térképre. Kinyitotta a szemét, melyik településen nyugszik az ujjbegye? HONT. Nu akkor ezt a szép magyar nevet választom, gondolta.
A kereskedelmi iskolában, ahová járt, ezentúl így is mutatkozott be: Hont vagyok. A tanárok is viszonylag gyorsan hozzászoktak, hogy a Hoffmann megszólításra senki nem reagál, viszont a Hontra azonnal jelentkezik a kis Hoffmann. Ezekben az időkben egyre gyakoribbá váltak a névváltozások, hiszen a nevek az ember identitását alkotják, és sokan megpróbáltak kilépni vallásból, eredetből és a neveik mind erre utaltak. Ki gondolta volna a kis Hoffmannról, hogy ő csak a jiddis és a forró fürdő miatt akart magyarosítani. Sajnos mikor utánanézett, ugyanabban a könyvben, ami egyre ázottabban gubbasztott a kád szélén, bizony el kellett fogadnia, hogy a Hont név sem igazán magyar.7 A Hunt legalább vadászt jelöl, nem holmi udvari szolgát, így okoskodhatott. Minden vágya az volt, hogy egyszer eljusson Hontba, megnézze magának ezt a falut, vagy városkát, ki tudja, a csodálatos nevű Kukucska heggyel, ami külön beindította a fantáziáját, és hogy áztathassa lábát az Ipolyban. Ezen gondolkodott akkor is, mikor a hajó kikötött velük Haifán. Eltelt közben néhány év háborúból is eggyel több lett, és a Shoát átélő zsidók közül sokan az USÁ-ba költöztek, néhányan pedig a csodásnak gondolt Izraelbe. Kishont is köztük volt, feleségével. A bevándorlásiak alig bírtak a rengeteg frissen érkezővel.
"Sem?"8 kérdezte egyik Kishontot.
"Sem én, sem te" elméskedett a bevándorló. De a bevándorlásiakat nem lehetett könnyen kihozni a sodrukból.
"Imja?" "Name?" fitogtatta nyelvtudását a tiszt.
"Kishont Ferike"
"Beszeder, kison! Ragadjátok meg Baál prófétáit! Ne meneküljön meg egy se közülük! Megragadták, s Illés levitte őket a Kison-patakhoz, s ott megölette őket."9 Idézte a Tanahot.
Mily szívmelengető szöveg, kár hogy nem értem, gondolta Ferike. De ekkor már ráütötték a pecsétet új igazolványára, melyen így állt a neve: Efráim Kison.
És ezen a néven ismerte meg a világ.
*
1
Ephraim Kishon: Alles war ein Zufall
https://www.youtube.com/watch?v=6NfppAgDCqk&t=3048s
2
XIII. kerület, Kresz Géza utca 24.
(V., Kresz Géza utca 24.)
Ismeri a ház történetét?
Reflexiók
Dr. H. Dr. Forgács Mária
2014. május 26., hétfő
Ebben a házban laktam, 10 éves koromtól kezdve 20 éven át (1934-55). Nem
tudom, hogy mikor épült a ház, de beköltözésünkkor elég modernnek számított
és úgy tudom, most is használható állapotban van.
…
Nagyon jó volt, hogy a házba nem a "csillagos ház" megjelenésekor kerültünk,
hanem jóval előbb. A ház lakosainak egy részét jól ismertük, általában
nagyon rendes emberek voltak, egy része polgári jellegű, értelmiségi család
volt.
A
"csillagos ház" megjelölés idején jobb volt, saját lakásban maradni, mint
idegen helyre átköltözni, mint ahogy nálunk is történt. A mi lakásunkba is
ismeretlen családot beköltöztettek.
…
Kitűnő eredménnyel végeztem el az Alkotmány utcai kerakoot (Kereskedelmi
Akadémia, 1942-ben érettségiztem)
A
Kresz Géza utca 24-ben lakott és a Kerakba járt valaki, aki akkor nem
tartozott ugyan a legjobb gyerekek közé, de később nagyon híressé vált. Ezt
a fiút akkor Hoffmann Ferikének hívták és őbelőle lett Izraelben világhíres
író, akit Eliyahu Kishonként ismerhettünk meg.
Még
egy hírességet lehetett gyakran látni a házban - Heltai Jenőt - akinek lánya
és veje laktak a ott.
3
Kresz Magyar állampolgárok neveként is 332 esetben előforduló Kresz
családnév. Ez szimbolikus foglalkozásnévi motivációjú, ugyanis több
fenékjáró halfajta neve a középfelnémet ’fodor’ jelentésű kreß szóból ered,
esetleg a Christian svájci és rajnai becézője.
Elterjedtsége Buda környékén németek által alapított településeken
gyakoribb.
4 https://hu.wikipedia.org/wiki/Kresz_Géza_(orvos)
5 Gyere ki a klozettről, Ferike, be kell mennem! / Nem értek jiddisül. / Ne csináld mán Ferike, be kell menjek! / Ferike nincs itt. Engem nem Ferikének hívnak (jiddisből)
6 Hoffmann
Típusa Foglalkozásra utaló, német családnév.
Eredete Előzménye a középfelnémet hovćre ’(uralkodói) udvarban
lakó, udvarhoz tartozó’ jelentésű és a mann’ legény, férfi’ jelentésű szó
összetétele hoveman alakban. Eredetileg az uralkodói udvar jobbágyaira,
bérlőire vonatkozott, majd minden (uralkodói) udvarban dolgozó (kovács,
molnár, szolga stb.) viselte. Igen gyakori foglalkozási családnévvé vált.
Elterjedtsége Néhány tartomány kivételével Németországban mindenütt
sűrűn előfordul. A magyarban a XVIII. századi német telepítésekkel
szaporodott meg a név, s a Dunántúl északnyugati részében, valamint a
többnyire ma is németek lakta Tolna, Baranya megyei településeken sokszor
megtalálható ma is.
Névváltoztatás A XIX. században sokan Udvardi, mások Havas, Halmos, Hevesi, Hollós, Horvát nevet vettek föl helyette, de ugyanakkor egy Vidovits és egy Kurzu nevűből Hoffmann lett.
7 "A település nevét első ispánjáról, a X. század végén – valószínűleg Gizella királyné kíséretében – Magyarországra érkező Hunt lovagról kapta" Hont honlapja http://hont.hu/hont.htm
8 Sém=Név (Ivritből)
9 Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014) A királyok első könyve 18. fejezet https://szentiras.hu/RUF