Pálos Zsófi

Egy szó, mint száz

Kenbaba

2019.11.19.

 

Az emberek 20 évesen kezdenek komolyan megöregedni. 25 évesen már jól benne vannak a korban, 30-35 évesek már igazi vénemberek. Azon túl, nem is tudom van-e még élet, de ha van is, olyan, mint az anyám, mintha nem is lenne. Számomra legalábbis.

A hébertanárnőm lehet úgy 30 éves. Igazi vénasszony. Látszólag még tartja magát, próbálkozik ilyen-olyan ruhákkal de már nem tudja letagadni a korát. Olyanokat mond, hogy

–  3000 szót könnyedén megtanul az ember.

– Minek nekem 3000 szó? Nem akarok akadémikus lenni!

– A hétköznapi életben elég 300 szó.

– Alkudhatnánk még kicsit? Megszámoltam, nekem 30 szó is elég. Csak telefonüzenetekhez kell.

– Tudod Zsófi, lehet, hogy én fogom nálad megtanulni az első 5 szót, amit a hétköznapi életben használsz.

Azután elkezdtünk keményen tanulni az öregasszonnyal. Hamarosan mindkettőnknek rá kellett jönnünk, hogy erősen túlbecsültük a szükségleteinket. Valójában 2 szóra van csak szükség.

– Ken, (igen)

– Ló, (nem)

– Anirocá (akarom)

Először három szó volt, de rájöttem mivel statisztikailag nem értek egyetlen mondatot sem, akkor arra jobb nem hol Kennel, hol meg Lóval válaszolni, mert jelentősen csökken a hibalehetőség ha mindig csak az egyiket válaszoljuk. Abból kell, hogy passzoljon néha a válasz. Úgyhogy találomra ugrasztottuk a Lót. Mindenre igennel válaszolni az annyira cool!

Persze nem volt könnyű dolgom egyszerre ennyit tanulni. Mondom a tanáromnak,

– Az én memoriaegységeim 5 percenként frissülnek.

– Miben áll ez a frissülés, Zsófikám?

– Törlök minden korábbi infót, hogy helyet adjak az újaknak. Amikor tele a memóriám, nehéz ezt a 2-3 szót megjegyeznem.

A tanárnő igen furcsán nézett rám, valóban nagyon öregnek tűnt.

– Amikor teli van, akkor teli van, ezt el kell fogadni – bizonygattam. – Mint egy pohár. Ha teli, akkor hiába csepegtet hozzá az ember, kész katasztrófa.

– Biztos vagy benne, hogy ez a 2-3 szó elég?

– SMS-nek bőven. Még hozzávenném, hogy Szupi, de az héberül is érthető. Ja meg, hogy Cool.

Láttam a nő fején mennyire öreg. Ez sose fog engem megérteni. Ahogy nézett rám, szerintem jó vastag szürkehályogja lehet. Mégis, vénségéhez képest ő adott kulcsot a szavak megjegyzéséhez.

– Ken. Igen. Megjegyezted?

– Ken. Nem. Mi ez?

– Igen. Tudod mi a Barbi-baba?

– Tudom.

– És a férje neve?

– Ken.

– Na látod, megy ez!

 

Állunk a reptéren, hosszú, tömött sorokban, elémpenderül egy középkorú kis izraeli csajszi. Lehet úgy 18 éves.

– Ataizraelit? – mondja. Reszelős hangja van.

Biztatóan mosolygok rá.

– Kenbaba, ken – mondom a varázsszót

Akkor megint kérdez tőlem egy csomó mindent, amiből én egy kukkot se.

– Kenbaba, ken – válaszolom mosolyogva bátorítva a reszelőst.

A csajszi feje egyre pirosabb, már kezdek aggódni, nehogy baja legyen, én meg csak kenek, babázok minden választ. A végén egy szó nélkül hátatfordít és elrohan.

A telefonomon pötyögöm a tanárnőmnek.

– "SOS, sos"

          – "Édes, édes" – a válasz.

- "Reptér"

          - "Hol?"

- "Biztonsági"

          - "És?"

- "Sokat beszél."

          - "Hadd mondja"

- "Ráhagyom"

          - " Bólogass és tudod, Barbipárja. Megjegyeztük". 

Nem képes tömören kifejezni magát. Ilyenek az öregek. Mindegy.

-" Bunkó!"

          -"Én?"

- "A biztonságis"

          - "A munkáját végzi"

     Ekkor előkerült egy srác. Ő legalább beszélt valamennyire magyarul.

– Rögtön befejezem – mondom és pötyögök tovább.

– "Kiabált velem"

          – "Mindenki hangosan beszél"

– "Szó nélkül itthagyott"

          – "Nem bunkó. Ez normális"

–"Cool"

– Vagy idefigyelsz rám és elteszed a telefont, vagy kiállsz a sorból és ma nem utazol Izraelbe! – mondja a biztonságis srác. Kezdtem felháborodni. Mit képzel ez magáról? Hátrafordultam, a mögöttem felgyülemlettek felé, hogy igazat adjanak nekem, de csupa öreg állt ott. Mind elég türelmetlenek voltak és úgy tűnt mind ellenem játszott.

– Udvariatlan voltál a kolléganőmmel.

– Ő volt bunkó.

– És félrevezetted. Csupán ezért letilthatnálak az utazásról! Miért mondtad hogy izraeli vagy?

– Nem mondtam.

– Miért mondtad, hogy fegyver és bomba van a csomagodban?

Teljesen elhűltem.

– Sose mondtam ilyet. Én csak mindenre igent mondtam. Kenbaba.

– Igen, de erre a kérdésre mondtál igent! És miért babáztad le a kollégámat?

Végül jó arc volt a biztonságis, tisztáztuk a dolgokat. Sajnáltam, hogy nem utazik velünk. Egy ilyen 18-20 éves férfi mellett hipp-hopp megtanulhatnék héberül. Még a bibliait is.

---