IRODALOM

Patakfalvi Dóra  2024. január 25. – INDEX  

A német zsidó, aki a padláson bujkálva adott ki egy nácikon gúnyolódó magazint 95 lapszámon keresztül

2024.01.27.

 

Curt Bloch kiadványa, a Het Onderwater Cabaret 1943. augusztus 30-i címlapja – Fotó: Berlini Zsidó Múzeum

A dortmundi zsidó családba 1908-ban született, majd a Berlini Egyetemen jogot hallgató Curt Bloch lázadó karaktere már korán megmutatkozott. Miután 1933-ban Hitler kihirdette a zsidókat a közszolgálati állásokból kitiltó törvényét – hacsak azok nem harcoltak az első világháborúban –, Bloch levelet írt a hatóságoknak, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy ő sajnos lecsúszott a háborúról, mivel ötéves volt akkoriban. Amikor a Gestapo kopogtatott az ajtaján, Bloch kimászott az ablakon, és némi készpénzzel a zsebében Hollandiába menekült.

Először Amszterdamba került, ahol egy perzsaszőnyeg-kereskedőnél talált munkát, de 1940-ben a németek megszállták a holland fővárost is, Blochot pedig a cég enschedei leányvállalatához helyezték át, ahol a helyi Zsidó Tanácsnál kapott állást. A tanács feladata lényegében a náci antiszemita rendeletek végrehajtatása volt, a jogász Bloch pedig a "bevándorlási" ügyeket intézte, de amikor világossá vált számára, hogy ez egyet jelent a koncentrációs táborba szállítással, bujkálni kezdett.

Az a Leendert Overduin nevű református lelkész karolta fel, aki végül közel ezer zsidót mentett meg a haláltáboroktól. Blochnak egy holland házaspár, egy temetkezési vállalkozó és házvezetőnő felesége adott menedéket enschedei házuk padlásán: a pici padlástérben egy másik zsidó párral osztozva Bloch közel két évet töltött el 1943 augusztusától 1945 áprilisáig.

Hogy az értelmetlen náci pusztítás miatti dühét levezesse, illetve lehetőleg ne veszítse el a józan eszét sem, az az ötlete támadt, hogy saját kiadványokat kezd készíteni. Arra kérte a holland ellenálló hálózat tagjait, akik addig élelemmel látták el, hogy tollakat, papírokat, ragasztót és változatos újságokat és nyomtatványokat is csempésszenek be neki. Bloch a kicsi, zseb méretű lapokra kézzel írta a szövegeit, grafikákat rajzolt mellé, és az újságok képkivágásaiból kollázsokat készített. A kiadványnak a Het Onderwater Cabaret, azaz a Víz alatti kabaré címet adta, a holland onderwater kifejezés ugyanis egyszerre jelent víz alattit és rejtőző embert.

Curt Bloch még a berlini éveiben ismerkedett meg a város izgalmas avantgárd kabarészcénájával – ebből, valamint az addigi antifasiszta szatirikus magazinokból merített ihletet. Verseiben és dalszövegeiben a német és a holland nyelvet váltogatva gúnyolódott a náci propagandán és a kollaboránsokon, Hitlert Chaplinként ábrázolva "német tragikomédiának" nevezte a helyzetet, a brit miniszterelnök Neville Chamberlainen Hitler-békítő politikája miatt gúnyolódott, és egy horogkeresztes karszalagot viselő gorilla is megfordult nála címlapon.

 

A kiadvány 1944. szeptember 16-i és 1944. október 14-i címlapjai – Fotó: Berlini Zsidó Múzeum

Gúnyolódásainak célpontja elsősorban Joseph Goebbels náci propagandaminiszter volt, szívesen élcelődött a Harmadik Birodalom végső győzelmét hirdető állításain – Bloch ugyanis biztos volt abban, hogy Németország el fogja veszíteni a háborút. Az Út az igazsághoz című versében például arról írt egy elképzelt német olvasónak, hogyan érdemes közelítenie Goebbels hazugságaihoz:

Ha egyenesen ír, olvasd ferdén. / Ha ferdén ír, olvasd egyenesen. / Csak fordítsd meg az írásait. / Minden hasznosnak látszó szavával kárt okoz.

Máskor a kiszolgáltatott életéről osztotta meg személyes élményeit, vagy a szerelmi érzéseiről vallott. Bloch ugyanis időközben csendben beleszeretett a padláson vele osztozó pár nő tagjába. A negyvenes éveiben járó Bruno Löwenberg a huszonéves barátnőjével, Olával együtt húzta meg magát a szűkös tetőtérben, Bloch pedig egyre jobban vonzódott a lányhoz, ezért több versét is neki címezte.

 

Hogy Bruno mit szólt ehhez, arról nem maradtak feljegyzések, az elkészült kiadványokat mindenesetre sikeresen terjesztette az ellenálló hálózat a bujkáló zsidók között. Amikor egy lapszám körbejárt, egy hét múlva visszavitték azt a készítőjének, aki közben egy újabbat gyártott. A kizárólag egypéldányos lapok így körülbelül 20-30 embernél fordultak meg.

Curt Bloch egy keltezés nélküli portrén – Fotó: Berlini Zsidó Múzeum

Közvetlen családtagjai közül szinte egyedül Bloch élte túl a vészkorszakot: édesanyja és testvérei nem úszták meg a deportálást. A háború után Bloch visszatért Amsterdamba, ahol találkozott egy Holokauszt-túlélővel Ruth Kan-nal. Összeházasodtak, később New Yorkba költöztek. Bloch összegyűjtötte mind a 95 lapszámot, amiket először hazavitt magával Németországba, majd amikor New Yorkba emigrált, az ottani könyvespolcán tárolta őket.

Felesége és két gyereke sokáig nem is igazán vett tudomást a kiadványokról, a történelmi jelentőségű hagyatékot csak évtizedekkel Bloch 1975-ben bekövetkezett halála után vette gondozásába a lánya, majd az unokája. 2023-ban könyv jelent meg a padláson töltött évekről és a holokauszt időszakának különleges művészi produktumairól, 2024-ben pedig a berlini Zsidó Múzeum rendez kiállítást a Víz alatti kabaré darabjaiból.

(New York Times, Guardian)

 

 

 

FEL