Izraelinfo: #Izrael70magyar

Kicsit rendhagyó kiadvány látott napvilágot a Corvina Kiadónál. Maga a cím is szokatlan #Izrael70magyar, alcíme Hetven magyar képeslap a hetven éves Izraelnek.

Ki álmodta meg Izrael államát? Kinek a filmjét nevezték először Oscar-díjra? Ki hamisította Eichmann útlevelét? Ki fejlesztette ki a Vaskupolát? Mindezekre a kérdésekre választ kapunk, ha belelapozunk ebbe az ünnepi albumba.

Az Izraelbe alijázott magyar zsidók között szemelget, a legérdekesebb sorsokat, életutakat villantja fel. Előszavában Jair Lapid, Kneszet-képviselő, Tomi Lapid miniszter fia megállapításait olvashatjuk az izraeli-magyar jisuvról, akik az izraelivé válás céljával alijáztak Izraelbe, de kicsit azért különböznek a többi országból jöttektől.

Utána kezdődik a 70 tagú sorozat. Elsőként Szenes Hannáról, a nemzeti hősé vált pesti úrilányról olvashatunk, akinek versei ma már népdallá, közösségi értékké váltak.

Kluger Zoltán fotográfus képei még a 30-as évek bevándorlói hőskorát elevenítik meg. Fenyves Lóránd Bartók tanítványa volt, utána bemutatja Petah Tikvát, az első, magyarok által alapított mosav szerény kezdeteit, amely ma már negyedmilliós város. Említi a haszidokat, akiknek a „Szól a kakas már” magyar népdal megszerzését, „elzsidósítását” köszönhetjük.

David Gur az 1944-es cionista ellenállás kulcsalakja, mint zsidó életmentő szerepel. Nem a maga érdemeiért hanem bajtársai elismeréséért, a cionista ifjúsági ellenállási mozgalom történelmi szerepének tisztázásáért száll síkra!
Judit Arnon megjárta Auschwitz-ot, de a borzalmak után is folytatta csodálatos táncát, Izraelben táncfalut is létesített.

Mengele törpéit Kastner Rezső tragédiája követi, akinek csak halála után szolgáltattak igazságot.

Shalom Dani nem csak festőként volt tehetséges, az izraeli hírszerzés egyik megalapítóját tisztelhetjük benne. Pozsonyi magyar a krav maga harcmód feltalálója, de Einhorn Gizella a Széna téri felkelő, „a vadmacska” is megjelenik.
Van magyar szereplője az 1976-os Entebbe-i túszdrámának, de a Sin Bet első főnöke Amosz Manor is Máramarosban született.

Jeruzsálem polgármestere Teddy Kolek élete végéig magyarul beszélt a legjobban.

Legtöbbre talán Tomi Lapid vitte a magyar bevándorlók közül, pedig ő nem akart alkalmazkodni, a tabukat rombolta egész életében.

Ezt tette Dosh, a híres karikatúrista, aki megalkotta Izrael szimbólumának alakjait.

Szintén a humor terén alkotott nagyot Eprhajim Kishon, aki a Ludas Matyit, a legendás magyar vicclapot hagyta ott egy kibucért.

Rónai András a Valahol Európában című film Ficsúrja, a Habima színház vezető művésze lett.

Volt egy időszak, amikor magyar színtársulat is működött Izraelben, de volt Jeruzsálemben magyar kölcsönkönyvtár is. Nem csoda, hogy a Cfat-i Magyar Zsidó Emlékmúzeum kinőtte a kereteket, és a központba költözött.

Mea Searim-ban az idősebbek még tudnak magyarul, ahogy a magyarok által alapított kibucok tagjainak egy része is.

A 20-as évek mérnök alijája olyan sikeres volt, hogy „mehandeszei” még a főmuftitól is kaptak megbízásokat.

A divat és a geológia terén is találkozunk magyarokkal. Héberre fordítják a magyar könyveket, például a Pál utcai fiúkat. Gondos Sándor könyvesboltja már az Andrássy úton sikeres volt.

Avigdor Hameiri hatalmas irodalmi emlékművel vívja ki tiszteletünket, és a ma is megjelenő Múlt és Jövő alapítója Patai József Izraelben fejezte be pályájáját.

Itamar Jaoz-Keszt költő, műfordító után a második nemzedékről is olvashatunk, van köztük Nobel-díjas is, mint Avram Hersko, aki Karcagról érkezett.

A Polgár lányok, Uri Geller, Keleti Ágnes sport teljesítményei mind megjelennek a kötet lapjain, de találkozunk gazdasági kategóriákkal, például a magyar bőröndimporttal is.

A CEU rektoráról, Jehuda Elkanáról nagyon aktuális olvasnunk, de szó esik még a költöző madarakról, sőt a Magyarországon tanuló izraeli diákokról is.

A száz éves Új Kelet méltatása, az izraeli közélet magyar szeletének felvillantása, mind-mind megtalálható a lapban. Utoljára, de nem utolsónak Nordau és Herzl életútja zárja (nem véletlenül!) a jól sikerült kötetet. Jelen és múlt váltakozik lapjain, talán ez teszi olyan olvasmányossá!

Akik az írásokat készítették maguk is aránylag frissen alijázottak, nézőpontjuk, friss élményeik hozzájárulnak az ábrázolás hitelességéhez. Rengeteg kép és szép illusztráció teszi esztétikailag is élménnyé a könyvet.

Róbert Péter