Lányi Pál
Egy családregény utóélete
Petrőczi Éva: "Ida és Gyula - Dédszüleim története"
2021.06.09.
Két év óta kísérem megkülönböztetett figyelemmel, magam is „szögedi” és ugyancsak zsidó-keresztény család sarjaként és kutatójaként, azt a komoly és kitartó érdeklődést és szolid diadalmenetet, amely Petrőczi Éva negyvenharmadik könyvét, „Ida és Gyula - Dédszüleim története” (Katica-Könyv-Műhely, Pécel, 2019) című családi krónikáját övezi. Ebben a szerző a kiegyezés utáni korba röpít és a szegedi Nagyárvíz (helyi szóhasználattal élve: a Víz!) napjaiban megpecsételt, gyönyörű, halhatatlan szerelmet, dédszülei kapcsolatát, jegyességét, házasságát és szülői évtizedeit meséli el, egészen 1941-ig, megözvegyült dédapja haláláig. A regényes részletek mellett levelek, fényképek, köztük beszédes családi relikvia-fotók, sok, a zsidó kultúrához kötődő vers és gazdag dokumentumanyag fölvonultatásával.
A szeretetben fogant könyv rendkívül plasztikus képet ad Szeged XIX. századi fejlődésének, ennek a jelentékeny arányban zsidók dominálta polgárosodásnak a mélyrétegeiről, s különlegesen szép emléket állít a zsidó-katolikus asszimilációs szerelemből bimbózott vegyes házasság példaértékű esetének, Löw Immánuel főrabbi e kapcsolatot pártoló segítségének és bölcsességének. S ugyanakkor Seifmann Mór udvari szállító, bútortervező- és gyártó iparművész, a helyi zsidó neológ hitközség egyik oszlopos tagja család- és szeretetközpontú, elfogadó magatartásának. Ő volt a szerző egyik anyai ükapja, dédanyja, Seifmann Ida és hét további gyermek édesapja. A „katolikus oldal”, Vaniss Gyula, famíliája is sok gyermeket termett, náluk, Arad megyében kilenc gyermeket neveltek a szülők.
Seifmann Ida és Vaniss Gyula, 12 éves Margit lányukkal
Löw Immánuel főrabbi |
A költő, író, irodalomtörténész és puritanizmus-kutató, Szegedhez is ezer szállal kötődő szerző (nagymamája itt született, itt volt a Felsőbb Leányiskola tanulója, továbbá magyar-német szakos édesanyja itt járt egyetemre és doktorált – Sík Sándor tanítványaként –1947-ben. Ő maga ráadásul sokáig a Tiszatáj gyakori szerzője volt, az itteni egyetemi alkotókör tagja, s három tudományos fokozatából az első kettőt e városban szerezte) Az olvasókat anyai ősei egykori otthonaiba, Szegedre, Aradra és Gyomára hívogató kötete 2019. április 28-án debütált, a Budapesti Könyvfesztiválon. Kálmán C. György irodalomtörténész mutatta be (a kötet leghosszabb és legmélyebb elemzése is az ő tollából jelent meg, az Élet és Irodalom egyik 2019 kora nyári számában. A bemutató iránti érdeklődést fokozta az, hogy Molnár Piroska, a Nemzet Színésze, s egyben a regény megjelenésének egyik támogatója olvasott föl egy részletet belőle a fesztiválon. Két héttel később, 2019. május 7-én pedig a Szegedi Közéleti Kávéház vendége volt Petrőczi Éva, ahol a Szegedi Zsidó Hitközség dísztermében Hevesi Andrea irodalomtörténész, a Somogyi Könyvtár tudós munkatársa faggatta a szerzőt a könyv titkairól, a megírás indítékairól. Képünk itt készült.
A kötet hátsó borítóján Molnár Piroska, a Nemzet Színésze; Prof. Dr. Szigeti Jenő z'cl , művelődéstörténész, teológus; Ábrahám Vera, a Szegedi Zsidó Hitközség dr. Birnfeld Sámuel Könyvtárának könyvtárosa, temetőkutató és Dr. Tokics Imre, tanszékvezető főiskolai tanár, a héber nyelv és kultúra tudósa szép ajánló sorai kaptak helyet.
A nagyon értékes mű megjelenését tucatnyi bel- és külföldi támogató segítette, a finom pasztellszürke borítójú könyv szépen simul a kézbe, szövege pedig az olvasók agyába és lelkébe. Ezt a rendhagyó családregény már eddig is számos rádió- és TV műsor, sajtóközlemény mutatta be, illetve a közeli jövőben mutatja be, az élő könyvbemutatók sora pedig Gyomától Székesfehérvárig és további budapesti és vidéki helyszínekig folytatódott, mostanság, a járványos időszakban pedig számos online beszélgetés zajlott róla.
A könyv egyik fontos motívuma a Szól a kakas már című dal pedig egy gyönyörű zeneművet termett, Bellai Zoltán és Jónás Zoltán szerzeményét, amelyet 2019 őszén, Kaposvárott, az Ars Sacra Fesztiválon mutattak be. 2020 májusban ráadásul a Klubrádió két részletben bemutatta a teljes könyvet nagyszerű tömörítésben átdolgozó hangjátékot; ennek megszületése a Balázs Béla-díjas Pataki Évának köszönhető. A kétrészes rádiódarab a legméltóbb közreműködővel, Molnár Piroska gyönyörű hangján és gondolatgazdag, értő tolmácsolásában szólalt meg.
A visszhang nagyon jelentős volt, a Seifmann Ida-Vaniss Gyula házaspár számos egykori barátjának leszármazottja jelentkezett, köztük két jeles gyomai zsidó család, dr. Eisler Vilmos és Eislerné Lang Róza rokonai, illetve egy Budán élő Kner-leszármazott, Zöld Sándor, aki ugyan nem könyvművész, nem tipográfus, de sikeres elektromérnök. Komoly, száz fölötti látogatói kört vonzott végül 2020 decemberében a MACSE (Magyar Családtörténet-kutató Egyesület) zoom-on megvalósult premierje is.
A már említett hangjátéknak lesz „élő” színpadi változata is, a Kugler Art Salonban, valószínűleg 2021 őszén. A regény nyomán összegyűlt újabb tények, időről-időre felbukkanó újabb családi és baráti kapcsolatok, s végül egy nemrég előkerült, eddig ismeretlen, egész doboznyi levél abba az irányba mutat, hogy remélhetőleg el fog készülni az Ida és Gyula- Dédszüleim története újabb, bővített kiadása is.
FEL