KÖNYVEK

Róbert Péter

Szokatlan könyv
Álarcosbál a Fehér Keresztben

2022.01.19.

 

Janet Kerekes könyve különös alkotás. Komoly alcíme A zsidó asszimiláció látszólag nincs kapcsolatban regényhez illő címével, de az esemény melyet említ szinte jelképesen utal a kötet mondanivalójára.

Nem áruljuk el hogyan, tessék elolvasni, a 159. lapon kiderül!

Kanadai történésznő a szerző, munkáját magyar férje segítségével tette hozzáférhetővé a hazai közönség számára. Nem egyszerűen zsidó történelemkönyvet alkotott – van már belőlük elegendő! Azt vizsgálja, hogy az asszimiláció folyamata miért nem sikerült illetve finoman fogalmazva "nem kielégítően ment végbe". Nemcsak Magyarországon, hanem Nagy-Britanniában sem, ugyanis a könyv meglepő módon együtt tárgyalja a két országot, párhuzamba állítva fejlődésüket. A L' Harmattan Kiadó és a Kossuth Klub által a Nemzeti Kulturális Alap és Debreceni Református Hittudományi Egyetem támogatásával megjelentett könyv sok hivatkozással, köztük új adatokkal igazolja néha meglepő következtetéseit, állításait.

Bevezetőjében a középkorig nyúl vissza, a jogtalanság és üldöztetések szomorú korába. Magyarországon is viszontagságos volt a zsidók sorsa, de Angliában nem élhettek négy évszázadon át. A felvilágosodás lényegében javít helyzetükön, elérhetővé teszi az egyenjogúsítást. Persze ez kétoldalú dolog : a zsidó ember, a polgár kapja az egyenlőséget, a zsidó nép elveszti identitását, nem lesz "állam az államban". Vállalkozhat, bármilyen iparral, kereskedelemmel foglalkozhat, megnyílnak előtte az egyetemek kapui. Elfeledi nyelvét, ezt a hatóságok ösztönzik is.

Ezzel kapcsolatban hivatkozik egy másutt nem közölt 1820-as császári dekrétumra amely szerint bizonyos idő után a zsinagógai istentiszteletnek németül vagy a lakosság nyelvén (nálunk magyarul) kell folynia. Ez lenne a reformkori kezdeményezés eredete? Kötelező lesz a katonai szolgálat is, amely részletes méltatást kap egy következő fejezetben. Nagy jelentőséget tulajdonit az 1848-as forradalomban való zsidó részvételnek, a Bach-rendszerről megjegyzi, hogy szigorúan büntettek, de utána gazdasági jogokat biztosítottak a zsidóknak.

Tiszaeszlár nem illik az 1867-ben lelkesen elfogadott egyenjogúság rendszerébe, de a nyugtalanság elcsitul és a zsidók "békebeli" kora köszönt a magyarosodó "izraelitákra". Rengeteg adatot és idézetet olvashatunk, némelyik magyarországi név új a kutató számára, pl. Edmund Eisler 1882-ben Nagyszombatban írott korai cionista jövőképe.

A megújuló hazakeresések fontos részét adják a könyvnek, bár nem önálló fejezetként. Legterjedelmesebb része a könyvnek az 1867 utáni idővel foglalkozó fejezet. Nemcsak ismert forrásokra támaszkodik, vidéki lapok kis cikkei sem kerülik el figyelmét, Perczel István több ezer újságkivágása az 1880-as évekből sem. Mind az angliai, mind a magyar részben nagy teret kap a galíciai ill. orosz zsidó bevándorlás kérdése. Az emancipáció kétségtelenül győz Magyarországon, de éppen ellene születik meg a modern antiszemitizmus, mozgalommá, sőt párttá szerveződik. Néhány év múlva visszaszorul ugyan, de a világháború szenvedései új tápot adnak a bűnbak keresésének.

Vesztett háború, forradalmak és ellenforradalom folytán az immár független Magyarország nagyon nehéz helyzetbe kerül. Sokan a zsidókat hibáztatják, az őket fizikailag is támadó, utcán bántalmazó Ébredő Magyarok Egyesülete 80.000 tagot számlál! Intézkedések, jogszabályok korlátozzák a jogegyenlőséget, legfájóbb a továbbtanulást csorbító Numerus Clausus, amelyben már nem felekezetnek hanem "népfajnak" nevezik a zsidókat. Pedig ez a zsidóság nagyon igyekszik alkalmazkodni, a többséghez idomulni.

Példája ennek a könyv már említett címe alatti borító amely egy fürdőbeli zsidó társaság csoportképe, a fürdőruhás nők, férfiak és gyermekek nem különböztethetők meg más jókedvűen pihenőktől. Érdekes módon a Corvina Kiadónál 3 évvel előbb megjelent szintén zsidótárgyú szociológiai munka második kötetének címlapja is fürdőző zsidók fényképével jelzi a zsidó lét derűsebb oldalát.

A könyv második fele Nagy Britanniában vizsgálja az 1830 – 1920 közötti asszimilációs fejlődést. Talán furcsának tűnik egy nem teljesen önálló ország és egy világbirodalom  összehasonlítása, de a zsidóság asszimilációs folyamata meglepő egyezéseket mutat. Angliában hamarább lesznek egyenjogúak a zsidók, de itt is bekövetkezik a visszahatás, amely a fejezetek címeiben is tükröződik: Idegenség az emancipáció után, illetve az alcímekben: A füstbe ment jóindulat, Az idegenprobléma, Zsidó világ-összeesküvés. Zsidó lesz az angol főváros polgármestere, ahogy Budapesté is, sőt a 18 évesen megkeresztelkedett Disraeli miniszterelnökségig viszi. A közhangulatra jellemző, hogy még a "hasfelmetszőt" is zsidósítják. Itt is támadják a zsidókat a világháború kapcsán és bizonyos kivándorlás lép fel a háború után. ( Az Oroszországba visszatérő zsidók valószínűleg később megbánták döntésüket!)

Janet Kerekes

Mint látjuk a könyv áttekinti a két ország zsidóságának múltját a XX. század első negyedéig. Ez már önmagában is becsülésre méltó, de Janet Kerekes nem a hagyományos módon oldja meg feladatát. Könyve tagolása áttekinthető és didaktikus, bevezetés utal tárgyalandó problémákra és zárszó összegezi a tanulságokat. Lábjegyzetek és jegyzet a fejezetek végén képet nyújt a magyar és angol álláspontok színességéből. Részletesen idéz a zsidókkal szemben barátságtalan íróktól is, néha bizony rámutatva zsidók által elkövetett hibákra, fonákságokra.

Még a szerencsére már elfeledett zsidócsúfoló nóták szövege is helyet kap! Azért ezek a vádak többnyire az olvasó által könnyen cáfolhatóak. Unikum de pl. Lembergben egy jelentés azt írja a zsidókról, hogy "nem vetik meg az italt". Ezt még soha senki nem mondta! Nem kezeli egységes tömbként a zsidóságot, minden csoportot külön vizsgál a haszidoktól a cionistákig, a zsidóságot megkeresztelkedve elhagyók helyzetét is figyelembe véve. Szinte minden jelenséget említ a vegyes házasságot és a névmagyarosításokat beleértve. Sokrétűsége nem csökkenti olvasmányos jellegét, amely megkülönbözteti a többi tudományos munkák zömétől.

Végkövetkeztetése az asszimilációs folyamat sikerét illetően negatív: hiába volt az izr. nőegylet álarcosbálja farsangkor – az álarc hamar lehullik! Hiába volt az illető vagyonos polgár, háborús veterán, kiváló tudós - a külvilág szempontjából csak felekezete, esetleg származása a mérvadó: ő is zsidó!

Mindennek ellenére a mű hangvétele nem pesszimista, sejteti hogy az asszimiláció meghiúsulása egyúttal a zsidó identitást erősítette és hozzájárult a megmaradáshoz. Bibliográfia, név és tárgymutató teszi teljessé a könyvet, segítve a további kutatást.

 

 

FEL