Róbert Péter

Megírta a poklot…

2023.06.20.

Avigdor Hameiri

 

Avigdor Hameiri a nagy héber irodalmár munkásságának értékes részét alkotják világháborús könyvei. Nagy őrület című műve az első világháború első zsidó részről való feldolgozása, de nemcsak zsidó szenvedésről szól – amelyre sok példát hoz a galíciai harctérről, de az osztrák-magyar hadseregből is – hanem arról a megpróbáltatásról általában amelyet a háború minden embernek hozott.

 

Jellemző, hogy a szerző elutasította könyve "regény" megjelölését, hangsúlyozva annak dokumentáris jellegét, bár írói eszközeinél nem törekedett teljes hitelességre. Álláspontját a háborúról mutatja, hogy magyarul "Nagy képtelenség" címet akarta adni héberről fordított művének.

 

 

Már megjelennek benne azok a barátai akik társai lesznek a hadifogságban és szereplői következő művének, amely A pokol legmélyén címmel (Egy héber tiszt feljegyzései az orosz hadifogságban) néhány évvel később követte írója sorsát.

 

Markovits Rodion

 

Míg előző könyvének Remarque és Romain Rolland munkái voltak társai, ennek már magyar munka is osztozott témaválasztásában, Markovits Rodion: Szibériai garnizon című nagysikerű műve.

 

 

 

Nagy különbség tárgyukban, hogy Markovits tiszti táborban töltötte ezeket a nehéz éveket, ahol összehasoníthatatlanul jobbak voltak a viszonyok, még fejenként 50 rubel zsoldot is kaptak a fogoly tisztek, akik tisztiszolgát is tarthattak. (Gyáni Géza költő legénységi állományúként bátyja legényeként kerülhetett tiszti táborba!)

 

Jellemző Hameirire, hogy nem vette igénybe a tiszti kedvezményt, s így osztozott a nagy többség szomorú sorsában. Bizony a legénységi táborok valóban a pokol bugyrai voltak az egyenruhába kényszerített férfiak százezrei számára - nem véletlen, hogy Hameiri csak Dante Poklával vállalta műve párhuzamát.

 

Nem tudjuk, hogy ismerte-e Gustav Krist: Dante pokla megvalósul – Pasol plenny címen 1937-ben Budapesten is megjelent visszaemlékezéseit, amely meglepő azonossággal ír azokról "akik az orosz hadifogságban százszoros halált haltak." Hadifogságról őszintébben lehetett írni mint a frontról mert a táborok körülményeiért az ellenfelet lehetett felelőssé tenni, a harctérért a saját hadvezetést. Mindenesetre a pokollal való gyakori és kézenfekvő összehasonlítás jelzi a gyötrelmek mélységét!

Avigdor Hameiri –aki ekkor még Feuerstein – a fogság első napjától egészen Palesztinába való távozásáig beszámol az orosz birodalomban töltött időről. Az első napoktól látja a saját tisztek nem változtak, a fogságban is megpróbálják a legénységet terrorizálni, kihasználni. Morális felháborodása és ragaszkodása két bajtársához készteti a legénységi sors vállalására. Tisztiszolgája Pali és a zsidó Margulisz tizedes már a Nagy őrület jelentős szereplői, a következő könyv főalakjai maradnak – halálukig. Együtt járják hármasban a megpróbáltatások útját, a pokol bugyrait.

A parasztfiú bátorsága, természetes esze, az állandóan szent szövegeket idéző talmudista és a héber költő jól kiegészítik egymást, szükségük is van a barátságra az állandó életveszélyben. Margulisz fél szemét cserkesz korbács üti ki de az ostorcsapások barátaira is zuhognak. Sajnos ez másokra nem jellemző, a foglyok közt hierarchia alakul és természetesen a zsidók rovására, amelyen gyakran segít a helyi zsidó lakosság  áldozatkészsége, ezt a szerző mindenütt hangsúlyozza, kiemelve az Oroszországban nagyon erős cionista mozgalmat.

Beszámol az őrök kegyetlenségéről, de az orosz nép jólelkűségéről is. Tapasztalatai nagyon rosszak a táborok belső vezetését kézbentartó cseh foglyokról, akik mindenütt megkeserítik a nem-szláv fogolytársak sorsát. Hameiri emelkedett lelkivilágát mutatja, hogy regény utolsó lapjain megmenti egy – őt régebben megalázó – cseh tiszt életét!

Könyve végére egyedül marad, mindkét barátja meghal. Pali meggyilkolják és a végig vallásos Margulisz elgyengülve a latrinába fullad. Ő mindvégig szellemi nívón marad, héber nyelvtani és bibliai fejtegetések igazolják ezt, szerencséjére ezt mások is felismerik, az 1917-es forradalom győzelmével az ismerős zsidó értelmiségiek felkarolják, újságíró lesz, részt vesz a zsidó közéletben, még Petljurával is beszélget.

A polgárháború szörnyű pogromjai után a bolsevik uralom megvédi ugyan a zsidók életét, de fellép mind a vallás, mind a héber nyelv – és annak cionista terjesztői – ellen.

Hameiri eszmetársaival –köztük Bialikkal, a nagy költővel  - távozik Palesztinába. Ott fejezi be és adja ki nagy könyvét az emberek által felidézett pokolról…

Ezt is – ahogy előzményeit is – a Múlt és Jövő kiadó adta ki a magyar közönség rendelkezésére. Köszönet érte!