Róbert Péter

Újszállási Rácz Lajos: "Élt hatvan évet"

2023.09.26.

 

Sajnos, ma már nem létezik a kisújszállási zsinagóga, amelyik pedig sokak szerint az alföldi város legszebb épülete volt. 1904-ben készült el és 60 évig szolgálta – a történelmi okok miatt megfogyatkozott - zsidó közösség hitéletét. "Kéttornyú csodának" nevezték olyan szép volt!

Újszállási Rácz Lajos

 

Újszállási Rácz Lajos helytörténeti ihletésű szép könyve emléket állit – és nemcsak az épületnek.

 

 

A kisújszállási hitközség  valamikor fontos része volt a város társadalmának. A szabadságharc után kezdtek beköltözni és a kiegyezéskor már 40-en éltek itt. 18880-ban 275 zsidó lakos volt és ez a szám a XX. század elejére megduplázódott. A "békeidők" valóban a békét jelentették a különböző vallások közt, a zsidókat befogadták és ők ezt igyekeztek meghálálni. Jellemző erre hogy pl. az itt éveket töltő, a helyi gimnáziumban tanuló Móricz Zsigmondot a helyi Izraelita Nőegylet anyagilag támogatta. A Bál című regényében erre utal is, Nyilas Misi és a zsidó diákok (az ő osztályának fele) bemutatásával.

Érdekes módon a nagy zsinagógának nem volt rabbija, Weisz József rabbihelyettes 53 évig látta el ezt a szép feladatot.

Sok nevet és életrajzot találunk a műben, a kántorról is hosszan ír. Jó magyar hazafiak voltak ezek a zsidók, 70-en vonultak be az első világháborúban és 16 közülük nem tér vissza soha. Áldozatuk nem mentette meg rokonaikat az üldöztetésről, amelyre az 1989. június 25-én átadott emlékfal nevei emlékeztetnek.

Újszállási Rácz Lajos könyve nemcsak a közösség történetéről beszél hanem részletesen ismerteti a zsinagóga építésének történetét, bemutatva az elkészült épület szép belsejét is. A mellette épült zsidó iskolát is figyelemre méltatja, megnevezve egyes növendékeket, pl. Korda Sándort, a filmszakma nagy alakját.

Később elfogytak a zsidó gyerekek, állami iskola lett, ekkor Karikó Katalin biokémikus járt ide.

1964. év volt az, ami elhozta az épület "halálos ítéletét", hiszen az, a barbár beavatkozás miatt lényegében megszűnt létezni.(Az épületet ruházati áruházzá alakították. Funkciója az elmúlt 60 évben többször is változott, jelenleg a HM tulajdonában lévő katonai ruházat varrodája üzemel benne.)

Szép illusztrációi és az egész kiadvány példát mutat, hogyan kell megörökíteni a mára sajnos sokszor eltűnt vidéki zsidóság emlékét!