Rojkó Annamária: Prém Margit missziója
"Hogyan tegyünk jót?"

2020.04.15.

 

Több mint egy évszázadig működött a magyar fővárosban egy érdekes oktatási intézmény, a Református Skót Misszió Iskolája, ahogy röviden nevezték, a "skót iskola". 1845-től bérelt helyiségekben, a Nádor és Vadász utcában tanítottak, de 1869-ben már saját házuk volt a Hold utcában, amelyre később harmadik emeletet építettek. Ezt is kinőtték és 1910-től a Vörösmarty utca 49-51. szám alatti iskolájuk fogadta be a tanulni vágyó leánygyermekeket.

Milyen volt ez az iskola?

A XIX.század első felében a protestáns skót egyházban létrejött egy irányzat, amely a zsidók megtérítésétől remélte a megváltást. A Lánchíd építésére jött skót szakemberek lelki gondozásán kívül Magyarországon is elkezdték ezt és igen hamar sok pesti zsidót megtérítettek. Nem meglepő, hogy iskolájuk pedellusa is így döntött, a Fröhlich házaspár gyermekei nemcsak szép karriert csináltak, hanem a református felekezet kiemelkedő személyiségei lettek.

 

Az unoka, az első, szintén zsidó származású skót missziós igazgatónő Prém Margit a skót iskola igazgatójaként évtizedeken át kiváló pedagógiai tevékenységet folytatott. Az ő – és iskolája - emlékét őrzi Rojkó Annamária: Prém Margit missziója –"Hogyan tegyünk jót?" című, a Kossuth Kiadó gondozásában nemrég megjelent könyve is.

 

 

Prém Margit élete összefonódott az iskolával, ez volt az egyetlen munkahelye amelynek növendékeit legalább felerészben izraelita lányok adták, később a más intézménybe való bejutás nehézségei miatt arányuk a 80%-ot is elérte. Prém Margit egyik levelében igy válaszol az antiszemita támadásokra: "A mi munkánk kifejezetten a zsidó diákok vonzását célozza". Egységes Bibliaismeretben részesültek, de felekezetenként külön hittanoktatásban. A könyv részletesen szól munkájáról, beleértve szakma, egyházi és műfordítói tevékenységét , egyéniségéről a melyet a szeretet és humanizmus jellemzett. Mindezt rengeteg levél és kép teszi érdekessé, olvasmányossá! Találkozunk ismert nevekkel pl. a növendékek között dicsérve említi Ruttkay (akkor még Russ) Évát.

 

Sajnos a zsidótörvények után a zaklatás erősödik, pl. át kell térniük az 5 napos tanításról (amely lehetővé tette a szombati szünetet a zsidó diákoknak kedvezve) a 6 naposra, hiába írtak Hóman miniszternek. Legsúlyosabb Prém Margit egyik tanártársának, a dél-skóciai nevelőnő, Jane Hainingnek az elhurcolása a Gestapo álta. Haining Auschwitzban halt meg, ma rakpart van róla elnevezve.

 

1944 júliusában az iskolában működött a Keresztény Zsidók Szövetségének Intézőbizottsága, ahonnan Török Sándor író-újságíró az Auschwitz-jegyzőkönyv magyar fordítását Horthyhoz eljutatta.

Prém Margit, akit az események teljesen összetörtek altató túladagolásban halt meg augusztus 14-én. Az iskolában katonák laktak, majd a tornateremben nyilasok őrizték foglyaikat.

A zsidó tanítványok közül különösen a vidékiek estek áldozatul a vészkorszaknak. 1946-ban újraindult az iskola, de két év múlva államosították.

A Prém Margitról szóló könyvet olvasva tisztelettel gondolunk azokra, akik annakidején is megtalálták hogyan tegyenek jót embertársaikkal.

 

Róbert Péter