Róbert Péter  

Egy nagy tudós emléke

Szarka Lajos "A mártírok élén"
Dr. Büchler Sándor főrabbi fél évszázada (1897-1944)

2025.03.18.

 

 

Hosszú történelmünk folyamán a zsidó rabbik mindig bölcsek voltak. Feladatuk nem csak a közösség vezetése és az istentiszteletek tartása, hanem a hittudomány ápolása is volt. Ennek keretében megörökítették a (gyakran bizony tragikus) történelmi eseményeket, sok támpontot adva későbbi kutatás számára. Amikor pedig az idők előrehaladtával az egyetemek megnyíltak a zsidóság számára sokan a tudomány módszereivel felvértezve elismert művek sorozatával gazdagították az emberiség közös kulturkincsét. Hazánkban ez a XIX. században következett be, majd egyre több zsidó történész munkáját jegyezte fel a magyar-zsidó kultúrtörténet.

Szarka Lajos

 

Most újabb könyvvel gyarapodott a szép lista! Szarka Lajos "A mártírok élén" Dr.Büchler Sándor főrabbi fél évszázada (1897-1944) című könyve az Immánuel Magyar-Izraeli Baráti Társaság gondozásában látott napvilágot Keszthelyen az év végén.

 

 

Szerzője már eddig is sok művel gyarapította a történelmi munkák sorát. Érdeklődése szétágazó, hadtörténelem, judaisztika és a história egyéb területei egyaránt megtalálhatók sikeres munkái között, de talán a legtöbbet a helytörténetben alkotott, Keszthely és szülővárosa Hévíz vonzották leginkább. Legújabb könyve jól ötvözi ennek a szép tájnak a sorsát, egybekapcsolva a – sajnos már nagyon megfogyatkozott - helyi zsidóság történetével és nagy lelkipásztora – tragikusan végződő – életével.

Büchler Sándor

Büchler Sándor rabbi a legnagyobb magyar zsidó hittudósok egyike volt. Abban a háromnegyed évszázadban élt, amely a hazai zsidóság fejlődésének és történetének legfényesebb korszaka, és ehhez az ő tevékenysége nem kis mértékben hozzájárult. Sokan méltatták emlékét, amelyhez Szarka Lajos új könyve újabb adalékokat szolgáltat. Időszerű műve áttekinti Büchler Sándor életét, papi, közösségszervezői és irodalmi munkásságát, mindegyik kiváló – de ezt nem a szerző fogalmazza meg, hanem könyve olvasója maga határozhatja meg. Külön fejezetet kap a rabbi, a közéleti ember, a hazafi és a történész. Nem hallgatja el a hitközség belső problémáit, a rabbi – gyakran anyagi hátterű ellentéteit a hitközséggel. Bizony történészként jobb lett volna a fővároshoz közel szolgálnia, de nem volt protekciója, a megpályázott újpesti rabbi posztot is más kapta. Ő itt is nagyot alkotott!

Adatok sokaságával találkozhatunk a kötet lapjain, források felsorolása segíti a további kutatást. Szarka Lajos mint helytörténész nem feledkezik meg saját szűkebb pátriájáról sem.

Főfejezetének címe a virágzó Keszthelyt idézi és későbbiekben is beszámol a nagy múltú hitközség sorsáról. Nem sérti ez Büchler Sándor emlékét, hiszen ő is lokálpatrióta volt – szeretett városából híveivel együtt Auschwitzba való hurcolásáig. Tudta mi vár rá, semmi holmit nem vitt magával, kezében könyvvel szállt a vagonba!

A kis zsinagóga

Az egybefonódó Hévíz is helyt kap a könyvben, annál inkább mert Büchler Sándor az itteni kis zsinagóga rabbija is volt. Részletesen foglalkozik a könyv a magyar zsidóság korabeli helyzetével, eleinte megbecsült, majd egyre romló sorsával, amelyhez Büchler optimista és feltétlenül hazafias módon viszonyult. Élesen anticionista magatartása őt sem mentette meg a deportálástól és a haláltól!

Héviz, 1933.VII.2

A könyv beszámol a megmaradt keszthelyi zsidók újrakezdéséről, a szép de sajnos elnéptelenedett zsinagóga felújításáról, bibliai kert és Büchler Sándor emlékszoba létesítéséről.

Schwarz Dávid

Felsorolja a településnek dicsőséget szerző zsidó neveket Schwarz Dávid fakereskedő- léghajótervezőtől kezdve, akinek tehetségét orosz és német megbízók ismerték fel. Zeppelin megvásárolta Schwarz özvegyétől a terveket, amelyeket alkalmazva alkotta meg a róla elnevezett légi járművet, amely ennek tiszteletére 1931-ben Keszthely felett is átrepült.

 

Goldmark Károly

 

Goldmark Károlyról, a keszthelyi kántor fiáról életrajzi érdekességeket árul el, beleértve részvételét a szabadságharcban, majd titkos budai összejövetele "jó magyar hazafiakkal". Nagy zeneszerzőként is így emlékezett: "…drága a rög, hol bölcsője ringott".

 

Básti Lajos

 

Básti Lajos keszthelyi családja is különleges – édesapja az idegenlégióból került haza a háború után. Ő maga bujkálni kényszerül a vészkorszakban amikor szeneslegényi "alakításának" sikere menti meg.

 

 

Simon Böske

 

Simon Böske szépségkirálynő, a járási tisztiorvos leánya, sok dicsőséget szerzett Magyarországnak, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter "Szépségnacionalizmus" címmel cikkben méltatta. Bátyja a magyar kávégép feltalálója volt.

 

Földes Gábor

 

Mellette az 56-os forradalom után kivégzett Földes Gábor zárja a sort. A tehetséges színházi rendezőt forradalmi tevékenysége miatt ártatlanul végezték ki 1958-ban. Budapesten született, de Keszthelyen végezte a középiskolát, hittantanára Büchler Sándor volt.

 

 

Az itt említett kiválóságok különböző téren szereztek dicsőséget,de megegyeznek abban, hogy mindegyikük helyet kapott Szarka Lajos eddigi önálló műveiben,talán a legtöbbet a Schulhof orvos testvérpár is, akiknek Hévíz és az ottani betegek olyan sokat köszönhetnek.

Schulhof Vilmos

Egyikük, Vilmos Auschwitzban életével fizetett kórházához való ragaszkodásáért! Szakmai hírneve és a város gyógyászatának megalapítása sem menthette meg. Ödön öccse folytatta munkásságát, korának legnagyobb balneológusa lett.

Schulhof Ödön

A záró részben a szerző Büchler Sándor néhány válogatott művét csatolja az eddigi tanulmányhoz, igazolva az általa a zsidó tudósról írottakat. A Függelékben fényképek sokasága emeli a könyv esztétikai színvonalát, tudományos értékét a lábjegyzetek sora biztosítja – lehetőséget adva a további kutatásra is.

Szarka Lajos könyve jól illeszkedik eddigi műveinek sorába. A zsidóság története, a hitközségek élete iránt érdeklődőkön kívül a helytörténet barátai, sőt minden kultúra iránt fogékony olvasó örömét találja benne, tudományos alapossága nem csökkenti ismeretterjesztő szerepét. Bátran ajánljuk a széles közönség figyelmébe!