Szarka Lajos : Csillagok! Csillagok!
Segédanyag a magyarországi Holokauszt oktatásához
2021.12.02.
Szarka Lajos történész sokoldalú ember, széles érdeklődésének eredményei helytörténeti, hadtörténeti kiadványokon kívül a társadalom múltját –ezen belül különösen a zsidóság – múltját feltáró könyvek sorában öltöttek testet. Utóbbi kötete ennek a láncnak az általa vezetett Immánuel Magyar-Izraeli Baráti Társaság kiadásában Keszthelyen megjelent Csillagsorsok – Naplók,visszaemlékezések a holokausztról címmel is műveinek e csoportját gazdagította.
Most megszületett e munka kistestvére Csillagok! Csillagok! címmel. Alcímével utal olvasói körére és felhasználási lehetőségére: Segédanyag a magyarországi Holokauszt oktatásához.
Könyvek írások áradata foglalkozik ezzel a tragédiával , sokakban talán felmerül a kérdés : lehet-e erről a rövid, de szörnyű korról újat mondani?
Aki elolvassa Szarka Lajos könyvét az csak igennel válaszolhat. Szita Szabolcs professzor ajánlásában kiemeli, hogy a szerzőt érzelmei is vezették mikor - egyébként tudományos forrásokra és dokumentumokratámaszkodó – munkáját megírta.
Alulnézetből , a történelmi szereplővé kényszerült kisember szempontjából, a személyes történelem optikáján keresztül rögzíti a történteket, a XX. század szégyenét. Ez nem megy az érdekesség rovására, amelyet a sok illusztráció is növel, szinte képeskönyv jelleget adva Szarka Lajos művének. Rövidebb az anyag mint a Csillagsorsok, de didaktikusan szerkesztett. Bemutatja a történelmi hátteret is, de elkülönítve és más színnel jelölve. A fejezetek végén kérdések és a jegyzeteknek fenntartott oldal segít az olvasottak elsajátításában. Képek és magyarázat nyitja az egyes fejezeteket, utána következik a túlélők visszaemlékezése, fényképeik és életrajzaik zárják a kötetet.
Általában somogyiak, zalaiak, de beszámolóik sok tekintetben hasonlóak más megyék zsidó lakosainak szavaihoz. Történetük hasonló és egyformán megrázó. Gettósítás, csendőri durvaság , a szörnyű utazás vagonba zárva és megérkezés… Auschwitzba. A csatolt hivatalos írások nyelvezete sokat elárul. Van aki verset ír a szenvedésekről, hat versszakban örökíti meg Birkenaut, ezt is olvashatjuk.
Ma már sok helyen botlatókövek emlékeztetnek az egykori lakókra, sokszor tekintélyes családokra.
Vannak budapestiek is, köztük Fekete Mária aki nem zsidó, de németellenes szervezkedésben vesz részt, ezért kerül koncentrációs táborba.
Barna Mária Pápáról járja meg a poklot, de szerencsés módon az utolsó napokban Svédországba viszik. Onnan jön haza, megvárva 1947-ben orosz hadifogságba esett munkaszolgálatos férjét. "Élményei" őt is költővé teszik versekbe zárja emlékeit.
Weisz Renée is pesti , úgy emlékszik, hogy Balázs Béla tanította az elemiben, de ez tévedés. Az már nem, hogy 12 évesen a jeges Dunába lövik, de kiúszik. Cionista lesz, ma is Izraelben él.
Grünberger Gabriella a fővárosban bujkál kisfiával. Később Szilágyi József – Nagy Imre titkára és harcostársa felesége lesz, akit a forradalom leverése után végeznek ki.
Varga Béla a szolnoki gettóból édesanyjával és kezében fél kiló kenyérrel kerül a vagonba, de a cukorgyári rémségekhez képest Strasshof elosztótábora szinte barátságosnak tűnik. Bécs külvárosában laknak és egy autógyárban dolgoznak. Gyenge a koszt, de nem hagyják el magukat, még előadásokat is rendeznek (Függelékben a "barakk-kabaré" és a chanuka ünnepély műsorai ).
Végső soron a deportáltak Ausztriába vitt kisebbségének szerencséje volt!
Neumark Sándor, Fürst László, fehér Mihály munkaszolgálatosként veszik ki részüket a gyötrelmekből. A front összeomlásával többnyire megszöknek , jó emberek segítik őket.
Az egyik visszaemlékezés Földes Gáboré, a tragikus sorsú színházi rendezőé, naplója tükrözi a magyar zsidóság tanácstalanságát, meghasonlását. Későbbi pályájával ellentétben, mintha sejtené 1957-es mártíriumát: a forradalom utáni megtorlásban felakasztották.
Több interjúban dunántúli zsidók vallanak háború előtti polgári életükről amelyet az 1944-es tragédia tüntetett el. Szörnyű dolgokat látnak, Kiss György Kőszegen még a hevenyészett gázkamrát is, viszontagságosan menekülnek meg.
Saját szenvedéseiken túl családtagjaik elvesztését nem felejthetik soha!
Reich Márta, akinek nagyapja egy magyar hajó orvosaként részt vett a Titanic hajótörötteinek mentésében. Kitüntették de ez nem mentette meg családját az üldözéstől, feleségét 1944-ben nyilasok pusztították el.
Egyéni sorsokból áll össze a tömegtragédia. Kezdetben a képeken még mosolyognak a sárgacsillagosok, de a vég a Duna-part és a hullahegyek.
A Függelékben irodalomjegyzék, képek forrása és a kifejezések szótára segíti a tájékozódást. Néhány emberi sors villan fel a könyv lapjain, de helytálló az előző könyvből már ismert csillagsors kifejezés is, hiszen ha egy csillag lehull sötétség marad a helyén, hiányzik.1944-45 után 600 ezer csillag tűnt el Magyarországról…
Elolvasva Szarka Lajos új könyvét, az a meggyőződés alakul ki bennünk, hogy a Patmos kiadó hiányt pótolt kibocsátásával és a Faktum Print a gondozásával. Alcíme szerényen segédanyagnak nevezi, de nyugodtan tankönyvnek is minősíthetjük.
Forgatása nagyon hasznos lehet tanárnak és diáknak egyaránt!
Róbert Péter
