Róbert Péter  

Az örök reménység temploma

Varga Papi László : Az örök reménység temploma

2024.12.29.

 

Varga Papi László

 

Varga Papi László szegedi tanár több könyvet szentelt a szegedi zsidóság történetének. Ezekben már érinti a szegedi újzsinagógát, amely az Atlasz kiadó gondozásában megjelent új műve címadó tárgyát képezi. Alcíme is erre utal: A szegedi újzsinagóga szimbóluma és hagyományai. A könyv elolvasása után viszont úgy érezhetjük, hogy nagyon szerény volt a cím megválasztása, a könyv jóval többet ad, mint egy épület bemutatása. Ismereteket szerzünk belőle vallási alapelvekből, történelemből, művészetekből.

Hidvégi Máté sok lábjegyzettel tudományosított előszavában egy öreg táblabíró meghatott szavait idézi a "magától imádkozó templom" spirituális hatásáról, utalva a megálmodó Löw Immánuelre és az építő Baumhorn Lipótra. Következő félszáz oldalon a szakrális tér szerepét tárgyalja a mű általában és a zsidó vonatkozásokban. Összevet más templomokat a jeruzsálemi szentéllyel, amelyet "a világ köldökének" tartanak. Salamon temploma elpusztult de sok kis zsinagóga ("mikdas meat") átvette a feladatát.

Római hatások, Attila sírja mellett a zsidó történelem és benne a zsinagóga szerepe vezet el a meseszép szegedi zsinagógához, amelynek részeit öt alfejezet taglalja, az építés nehézségeit sem hallgatva el. 1903-ban adhatták át az épületet, ott voltak a város előkelőségei, katona zene szólt – a békebeli szellem nem sejtette a négy évtized múlva bekövetkező tragédiát, amelyet az előtérben a Mártírok Emlékcsarnoka idéz fel . Falán egy hazai héber költő verse szólítja meg a látogatót:

"Testvér, kit egykor elküld hozzánk egy messze föld,
Élő testvér, ki eljössz, hogy sírunk megjelöld,
De sírunk nincs, csupán nevünk őrzi e tábla,
Testvér mire gondolsz előtte állva?"

Minden szeglet részletes magyarázatot kap, a közismert szimbólumok jelentése, pl. a Dávid-csillag is. Persze a gyakori alkalmazás nem jelenti azt, hogy pontosan tisztában vagyunk azok eredetével, jelentésével. Így a menóra a hagyomány szerint az ókorban moria néven ismert növényt formázza, amely babilóniai hatásra az ősi magyar világfára is emlékeztet.

Varga Papi László könyvéből megtudjuk, hogy rabbinikus kommentátorok a teremtés napjaival rokonítják ezt a címerként is használatos zsidó jelképet. Külön fejezet foglalkozik az ablakok üvegfestményeivel, mindegyikük a tizenkét törzs egyikét mutat6ja be, külső szegélyzetükön az ókori zsidó pénzek motívumai láthatók. Az ünnepek ábrázolása, de a hétköznapi munka is helyet kap az üvegfestményeken, a könyvben pedig mindegyik külön fejezetet.

Elolvasásuk felér a zsidó vallást és hagyományukat ismertető hittan vagy történelemkönyvvel! Sort kerít például a hanuka kapcsán az ablakképen látható zászlóra, amely a később újjászületett zsidó állam zászlaja lett. Alaposságára jellemző, hogy még festékanyagát is külön bekezdés magyarázza. Szokások és hagyományok bemutatása segíti az olvasottak értékelését. Ezek ismertetése történetekkel, anekdotákkal párosul s igy teszik olvasmányossá a könyv anyagát.

Némelyik több változatban közismert. Pl. a Napóleon tisabeávról tett megjegyzésének azt a formáját közli, amely hízelgő a zsidóság részére: "A nép. amelyik ennyire vágyik városa és temploma után, egy napon kétségkívül el is fogja érni azt"! Állítólag a császár csak annyit jegyzett meg a régi dicsőséget sirató zsidók láttán, hogy miért nem szerveznek hadsereget országuk visszafoglalására?

Más forrás szerint viszont tájékozatlanul csak azt kérdezte: "Jeruzsálem elesett? Nem is írta az újság!" Közli az ókori zsidó szentély leírását, a hozzá fűződő legendákkal együtt. Ezek a részek különösek hasznosak lehetnek a Szentföldre látogatók számára. Ennek érdekében még egy fejezetet szentel az ablakképeknek, benne a törzs jelképeknek és a papi öltözéknek.

A könyv utolsó része az építők emlékét őrzi, hazai, elsősorban (de nemcsak) szegedi helytörténeti érdekességű. Ennek ellenére első 20 oldalán tömör összegezését adja a magyar zsidóság múltjának, a római időktől kezdve a szabadságharcig. Adatgazdagsága nagyon alkalmassá teszi ezt a részt iskolai oktatásban való felhasználásra!

Feltételezései figyelemreméltóak, így felveti hogy a kazár kapcsolat komoly előkészítő szerepet játszott az egyistenhit elfogadásában. Mindig találunk Magyarországon különböző létszámú zsidó közösségeket, Nagy Lajos ugyan vallási buzgalomból kiűzte őket, de néhány és múlva gazdasági okokból megváltoztatta elhamarkodott rendelkezését. A magyar történelem viharai nem kedveztek e békeszerető kisebbségnek, a török kiűzése után alig maradt zsidó a felszabadult területeken. III. Károly és Mária Terézia korlátozták őket, városokban nem lakhattak, de számuk mégis emelkedett részint cseh-morva, részint később lengyel területekről történt bevándorlás útján.

Kulturális és gazdasági emelkedésük vezetett a XIX. század elején a párhuzamos magyarosodási és egyenjogúsítási törekvésekhez, amelyeket a reformkor politikusai köztük Kossuth és Klauzál olyan lelkesen támogattak. Műve befejező 30 oldalán a szegedi zsidóság történetén keresztül bontakoztatja ki a magyar történelemben fontos szerepet vitt kisebbség sorsának másfél évszázadát.

Kiemelten méltatja a két Löw rabbi (Lipót és Immánuel) érdemeit a magyarosodás és Szeged fejlődése terén. A századforduló zsidó fénykorának építészeti emlékeit sorra veszi, a hitközségi székház és a kereskedelmi központként is nevezetes egykori zsidónegyed napjainkig dísze a belvárosnak.

Első világháborús áldozatai és a szerveződő Horthy hadsereg anyagi támogatása nem mentették meg a szegedi hitközséget ellenségeik támadásaitól és a numerus clausustól, de ezek az atrocitások eltörpülnek a vészkorszak szörnyűségeihez képest amelyek 2703 szegedi zsidó halálát okozták.

A visszatért életben maradottak megpróbálták helyreállítani régi vallásos életüket, de a közölt statisztikák szerint sajnos ez nehezen megy. Demográfiai okok ellenére a jelek bíztatóak!

Terjedelmes név - és helymutató valamint igényes irodalomjegyzék adja meg a könyv tudományos rangját és ad segítséget a további kutatáshoz.