KÖNYVEK

Róbert Péter

Zsidó örökség....

2021.12.21.

 

Az elmúlt év könyvtermésének jelentős darabja Cseh Viktor Zsidó örökség című monográfiája, melynek alcíme a Vidéki zsidó hitközségek szerint egy jórészt eltűnt világnak állít szép és tanulságos emléket. Hiányt pótol ez a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kiadásában megjelent könyv mert eddig a magyar zsidó történetírás Budapest-központú volt, amelyet a földrajzi elhelyezkedés és a kulturális centrum indokolt. Az új összefoglalás viszont 134 vidéki település zsidóságát mutatja be, a Trianon után megmaradt városokat-falvakat, a zsidó közösségek életét, kapcsolatukat a helyi lakossággal, más vallású szomszédaikkal. Talán az 1929-es Újvári Péter-féle Zsidó Lexikon óta nem látott napvilágot ilyen átfogó munka!

A szerző fiatal mérnökember, szép érdemekkel a helytörténetírás terén, zsidó útikönyvek sora áll már mögötte, ez a munkája egy évtized kutatásainak eredménye. Ismeri a leírt tájakat, előző kiadványai, sorozatok is, jól előkészítették legújabb terjedelmes munkáját. 7 régióban tárgyalja a különböző települési övezeteket, a történelmi korszakoknál a nyugodt fejlődés, a békeidők évtizedeire helyezve a hangsúlyt, ellentétben azzal a gyakorlattal, amely a Holokauszt szörnyű tényét állítja a középpontba.

Támaszkodik a kor zsidó sajtójára amely jól tükrözte a kor mindennapjait, hangulatát. Több tízezer újságoldalt nézett át, az egyes hitközségek rabbijainak működése, amely jelentős részét foglalja el az egyes írásoknak innen származik. Ennek megértéséhez nyújt segítséget a Bevezető 40 oldala a hazai zsidó irányzatok bemutatásával, beleértve a mostanában újra megjelenő haszid mozgalmat is. Mindegyik településnél a rabbik felsorolásával, tevékenységük méltatásával kezdi a szerző, ez általában el is foglalja a terjedelem felét. A rabbi része a helyi közéletnek, együttműködik hatósággal és más papokkal, kik temetésén is tisztelegnek.

Utána területenként halad végig a jelenlegi Magyarországon keletről nyugatra, bemutatva az egyes települések múltját - és ha van - jelenét. Gazdag képanyaga főleg épületeket és a közösségek egykori szellemi irányítóit hozza. Helyi érdekességek, nevezetességek mellett anekdoták, történetek teszik kellemessé a testes kötet lapozgatását. Kiemelt figyelemmel fordul azon városok felé, ahol még élő zsidó közösség létezik, valamint olyan közmondásossá vált falvakhoz, ahol ma is emlegetett híres rabbik működtek. Helytörténeti jellegű munka, de elolvasása hasonlóságok és párhuzamok felismerésére ösztönzi olvasóját.

Mindenütt találkozunk az első zsidó lakosokat befogadó földesúr nevével. Jól tudták felhasználni a pénzügyekhez értő bevándorlókat birtokaikon, akiknek nagy szerep jutott a parasztság iparcikkekkel való ellátásában is. Feltűnőek a demográfiai adatok. 1840-ben néhány család költözik be, 1880-ban ennek többszöröse él már ott, egyes falvakban a lakosság harmada-negyede zsidó. Ennek magyarázata a gyermekáldáson kívül a bevándorlásban rejlik, amelynek forrása már nem a korábbi osztrák-morva terület, hanem a császársághoz csatolt lengyel Galicia. A XIX. század végétől fogy vagy stagnál a zsidók száma, ami azt jelenti hogy egyre kisebb részét adják a település összlakosságának. Kevesebb a gyerek, sokan a városokba mennek, ahol magasabb a vallásukat elhagyók száma.

Ezzel ellentétben a kisebb számú zsidó egyre jelentősebb lesz a települések életében – s nemcsak a kereskedelem terén. Földbirtokot bérelnek, gyárakat alapítanak, zsidó orvos, ügyvéd nyújt segítséget, kulturálisan helyi lap, mozi, esetleg színház alapítása fűződik hozzájuk. Ez jelentkezik – az adófizetés mértékének megfelelően – a helyi képviselőtestületben is, de nem válik a többségi lakossággal való viszony kárára. Néhány kritikusabb időszakot leszámítva mint pl. 1848 tavasza, a tiszaeszlári vérvád, majd a forradalmak és a megtorlás hónapjai, zavartalan az együttélés – egészen 1944 szörnyű nyaráig...

A zsidók részt vesznek a jótékonysági akciókban, vérrel adóznak az első világháborúban, az irredenta eseményekben. Erőteljes a magyarosodás, szinte eltűnik a jiddis nyelv (bár azért megértik), értelmiségiek sokan magyarosítják nevüket.

Megemlíti a szerző az egyes városok falvak hírnevet szerzett szülötteit, sokukról a köztudat nem tartotta számon zsidó származásukat, pedig nagyrészük külföldön is dicsőséget szerzett hazájának.

1944-től szomorúan egyforma az egyes települések zsidóságának története. A német megszállást hamar követik a jogsértő rendeletek és ugyanez a hatósági gyorsaság jellemzi a deportálást, amely tragikusan vet véget a magyar zsidóság fél évezredes vidéki jelenlétének.

Itt a szöveg nyilasokat említ, pedig a tavaszi-nyári vidéki akcióban ők nem vettek részt, csak a Szálasi hatalomátvétel után kezdték a gyilkolást. Auschwitzba induló marhavagonokba zsúfoltak közül egytizedük se maradt életben, az Ausztriába hurcolt szerencsésebbeknél jobb volt az arány, de az 1945-ben életük újrakezdését megpróbálók aránya sehol sem haladta meg a 20-25%-ot. A könyv négy számozatlan oldala rájuk emlékezik, de a kegyelet jeleként mindenütt betűkkel közli az elhurcoltak számát, ezzel is jelezve, hogy nem tekint őket statisztikai adatnak.

Nehezen tudták visszaszerezni otthonukat, tulajdonukat , népdal is született erről: "Ha a gettó nem lett volna - Ingem-gatyám most se volna…"

Mivel a családok széttörtek, a "hasznavehetetlen" nőket-gyerekeket megölték, a hazavergődött férfiak vegyes házasságokat kötöttek, sokan eleve kivándorlásra készültek. A helyreállított zsinagógákba egyre kevesebben jártak, néhány év múlva az ateista diktatúra a zsidó vallást sem kímélte. Sok településnél a zsinagóga más célra való átadásának, a hitközség megszűnésének dátuma zárja a gyakran gazdag történelmi múltra való emlékezést, amelyhez páratlan segítséget nyújt Cseh Viktor könyve.

A rengeteg lábjegyzeten kívül több mint százoldalas függelék bizonyítja a mű tudományos alaposságát, bibliográfia, személy- és helynévmutató segíti a további kutatást.

A könyv elolvasása élményt ad helytörténészeknek és a magyar történelem fontos részlete iránt érdeklődőknek egyaránt. Szép lenne egy Nagy-Magyarország zsidó közösségeinek emléket állító folytatás megszületése!

 

 

FEL