Soros Tivadar: Túlélni

NÁCIVILÁG MAGYARORSZÁGON
----------------------------
SZIBÉRIAI ROBINSONOK

Érdekes vállalkozásba fogott a Múlt és Jövő Kiadó Soros Tivadar Túlélni című könyvének kiadásával.

Vészkorszaki visszaemlékezések sorozata látott már napvilágot, de ez a könyv a szerző személye és főleg neve miatt nagyon nagy aktualitást hordoz, ugyanis írója az egykori pesti ügyvéd nem más, mint az utóbbi időben annyit emlegetett újságcímlapokról és plakátokról oly jól ismert Soros György édesapja.

Ezt a könyv több előszava is megvilágítja, amelyeket fiai Pál és György írtak, de a kiadó is bevezette az 1965-ös első kiadást, igaz, hogy akkor még a Soros név nem volt olyan ismerős Magyarországon.

Egyébként az első kiadás még eszperantó nyelven jelent meg.

A könyv nagyobb része Álarcban. Náci világ Magyarországon címmel a megszállt Budapestre kalauzolja el az olvasót, kezdve a háborús évek bemutatásával, amikor a magyar zsidóság még igyekezett nem tudomást venni a veszélyről, de a falakon régóta ott volt már az írás.
Március 19-én a német bevonulás hírét egy bridzs-partin fogadja a polgári társaság, Soros Tivadar és családja bujkálni kényszerül, fia a Zsidó Tanács futárja lesz.

Rengeteg kaland történik vele, ezeket intellektuálisan feldolgozza, tervez egy könyvet, az ilyen események jövőbeni megakadályozásáról, még pedig a Nemzetállam szuverenitása korlátozásával.

Sokat ír barátjáról, Radnóti gyermekorvosról, aki a ma is élő, ismert Radnóti Sándor irodalomtörténész apja. Rengeteg igazolványt hamisítanak, nagy szerencséjük van, nem buknak le. Segítőkészsége minduntalan megnyilatkozik, sokat ír fiáról, korholólag említi rendetlenségét.

Rendkívüli leleményességet, lélekjelenlétet tanúsítanak, mind a ketten. A hamis iratok annyira elterjedtek voltak, hogy külön kifejezés volt rájuk: "papírmosodák". Még egyes nyilasokkal is "jóban van".

Sok történelmi adat csillan fel az oldalakon, lábjegyzetek segítenek az eligazodásban. Optimizmusára jellemző, hogy 48 őszén már bérleteket vált a Nemzeti Színházba és az Operába. Ezeket legtöbbször munkaszolgálatból szökött fiataloknak adja, és gavallér módon fizeti a szünetben általuk a büfében fogyasztott süteményeket. "Így akartam őket ismét egy kis emberi méltósághoz segíteni – mondhatni harmadik frontot nyitottam."

Érdekes jelenség, hogy amikor már nyilvánvaló volt, hogy Budapest előbb-utóbb felszabadul, egyre többen belátogattak a gettóba zsidó ismerőseiket keresve. Ezeket nevezték pestiesen "alibi babának".

Az angol nyelvű kiadás szerkesztője utószavában részletesen ír a Soros családról, külön jellemezve egyes tagjait.

Soros Tivadar régebbi munkáját, amely a szibériai hadifogságból való megmeneküléséről és hányatott vándorútjáról szól is kiadták a visszaemlékezésekkel együtt. Ez egész más jellegű, de megmutatja leleményességét, talpraesettségét. A különleges helyszín némi egzotikus bájt ad a valóban megtörtént eseményeknek. Interjúk és magyar közéleti személyiségek írásai zárják a könyvet.

Dénes Gábor filmrendező interjúja és Kőbányai János méltatása a túlélés filozófiájáról jól egészítik ki a cselekményben bővelkedő kötetet.

Nemcsak a szerző (és a szereplők) neve miatt érdemes elolvasni ezt a könyvet!

Róbert Péter