Vigilia47. évf. 11. sz:

Négy zsidó évkönyv a háború éveiből (1939-1944)

2021.09.25.

A négy évkönyv: "Ararát Évkönyv. Zsidó magyar almanach az (1939/5699-5700) évre"; "Magyar Zsidók Naptára 1941-5701 "OMZSA Naptár" a harmadik és "Zsidó Évkönyv" a negyedik kiadvány címe.

Köntösük, formájuk, címeik nem sokat mondanak. Az Ararát Évkönyv kis, zsebnaptárszerű vékony füzetecske, a Magyar Zsidók Naptára testesebb, több száz oldalas könyv, az OMZSA Naptár nagyobb formátumú, szintén több száz oldalas, a Zsidó Évkönyv puha fedelű, közel százoldalas, igénytelen kiállítású.

Komlós Aladár

Az ARARÁT ÉVKÖNYV a Pesti Izraelita Leányárvaház kiadásában jelent meg először 1939-ben (5699-5700), az utolsó az 1944. évre. Vészi Józsefnének, a pesti nőegylet elnökasszonyának bevezető sorai állnak az első lapon: "Egy könyvre való gyönyörű írást adtak nekünk zsidó íróink és költőink - árváink javára. Mi tovább adjuk... hadd fakadjon belőle áldás! Mindnyájunknak erősödés öntudatunkban és felemelkedés lesújtottságunkból - árváinknak pedig minél több falat kenyér." Komlós Aladár, az almanach szerkesztője így ír: "A gyűlölködés özöne elől, mely sziszegve kúszik utánunk... ki nem kívánt volna még egy új Ararátot, ahová bárkájával elmenekülhessen?"

 

Munkácsi Ernő

 

Munkácsi Ernő a zsidóság jogi helyzetét elemzi, s megállapítja: kerülték ugyan a hazai törvényalkotásnál a "zsidó faj" kifejezést, de az 1938. XV. te. - fajtörvény. Emőd Tamás, Vészi József, Zsolt Béla, Várnai Zseni, Szép Ernő, Szemere Samu, Pap Károly, Léderer Emma és Szabolcsi Bence neve szerepel többek között a kötetben. A magyar szellemi élet kiválóságai adtak itt egymásnak találkozót, az illusztrációkat is kiváló művészek készítették.

Emőd Tamás		Vészi József		Zsolt Béla		Várnai Zseni

 

Szép Ernő		Szemere Samu		Pap Károly		Léderer Emma		Szabolcsi Bence

Kecskeméti György

Kecskeméti György Hová című tanulmányában látnokian fogalmazott: "A körülbelül öt-hatszázezernyi német zsidóságon kívül még milliók élnek fenyegetett helyzetben Közép-Európa egyes országaiban. Ha a németországi tendencia tovább terjed, úgy a zsidóság ismét elérhet történetének egy korszakos tragédiájához. .. " A tanulmány befejezésében az emberi történelem nagy humanista szellemeit hívja segítségül, és azt a biztos meggyőződését fejezi ki - "Nem vigasztalásul, hisz az egyéni sorsokkal szemben nincs vigasztalás - de azért, hogy értelmünk világát meg tudjuk őrizni egy zilált kor fergetegében hogy "az emberiség ismét meg fogja találni önmagát".

A MAGYAR ZSIDÓK NAPTÁRA, az OMIKE sajtócsoportjának kiadásában 1941-től jelent meg. Később, 1943-tól a "Magyar Zsidók Könyve" címet vette fel. A változást Nádor Jenő így indokolta; "A címváltozásra az indított bennünket, hogy éreztük a két előző évben: a naptár fogalmát nem fedi a tartalom. Már elindulásunkkor tudtuk, nem közismert értelmű naptárt adunk.... hanem olvasnivalót abból a kincsesházból, amit kimeríthetetlenül nyújt a zsidó szellem." Ahogy az Ararát sem csupán a zsidóság szellemi értékeit hordozta, hanem egyetemes magyar értékeket, úgy a Magyar Zsidók Könyve sem csak a zsidó hitet tükrözte a világból, hanem az emberiség tudományából és irodalmából a humanizmus szellemét is megidézte. Szinte szuggerálta az olvasót, hogy szemét a közelről messzebbre, egy távolabbi, egy jobb Európa felé nyissa.

Az 1942. évi naptárban a Külföldi írók címszó alatt azokról az alkotókról olvashatunk rövid jellemzést, akik valamelyik európai országban vagy az amerikai kontinensen éltek vagy élnek, és annak a nemzetnek a nyelvén alkottak, ahová tartozónak vallották magukat. Műveikből szemel­vényeket is közöl az évkönyv. A szerzők: Henri Bergson, Franz Werfel, Max Jákob, Tristan Bernard, Martin Buber, Albert Einstein, Ludwig Lewisohn, Andris Maurois, Catulle Mendés, Joseph Roth, Arthur Schnitzler, Jákob Wassermann, Hugó von Hoffmanstahl, Arnold Zweig, Stefan Zweig stb.

 

Az Új héber írók című fejezetben a szerkesztők harmincegy művész életútját vázolják fel, és részleteket hoznak alkotásaikból. A fejezetet Bük Miklós A mai Palesztina című tanulmánya és Schnabel László Az új héber irodalom című értekezése vezeti be. Az évkönyvet a jiddis írók ismertetése és a művekből való kisebb-nagyobb szemelvény zárja. Az írók közül Ben Gavriél, Penjah Bergstein, Chájun Náchmán Bialik, Dávid Frischmann, Zálmán Snéur, Aser Baras és még huszonöt művész szerepel.

 

A jiddis irodalmat Schalom Asch egy műve, a jiddis népdal "Messiás dal" címmel, Moris Rosenfeld verse, Josef Halder "Dalok" cím alatt közölt alkotásai, valamint J. L. Perez és Schulem Aljú Alejchem írásai képviselik.

OMZSA NAPTÁR a harmadik kiadvány. Ribáry Géza adta ki 1940 - 41-től (5701-től). Szer­kesztették : Ribáry Géza, az OMZSA ügyvezetője, Csergő Hugó, Kohn Zoltán, az OMZSA elnöki tanácsának tagjai. Az előző két kiadvány elsősorban a magyar zsidóság szellemét, lelkét igyekezett erősíteni, edzeni sorsának nehéz óráiban, és arra biztatott, hogy a megaláztatást ki kell bírni egy emberségesebb társadalom létrejöttéig.

Az OMZSA Naptár prózaibb feladatot vállalt. A betevő falatért, a mindennapi kenyérért harcolt. A kort és a célt Munkácsi Ernő Az OMZSA megszületése című cikkében idézi fel az 5703. évi naptárban, amelyet az elhunyt Ribáry Géza emlékének szenteltek.

"1939 nyarán voltunk. Életbe lépett már a második zsidótörvény is, az alkalmazotti elbocsájtások mind szaporábban mutatkoztak és nőtt a zsidóság nyomora... Forró nyári délután.... állott elő Ribáry azzal, hogy mozgalmunk neve: Országos Magyar Zsidó Segítő Akció legyen."

Az engedélyek megszerzése után megindult a munka, amire évről évre nagyobb szükség volt, mert a munkanélküliek és a nyomor sokszorosa lett az 1939-es évinek. A gyakorlati tevékenységbe szervesén beépült a magyar írók zsidó vallású többsége. A naptárban a legtöbb helyet az irodalmi rész foglalta el. Hevesi Simon, Berend László, Szabolcsi Lajos, Sós Endre, Barát Endre és az Ararát Évkönyvben ismertetett írók, költők adták le írásaikat, és a honoráriumot az arra rászorulóknak engedték át.

Hevesi Simon		Szabolcsi Lajos		Sós Endre		Barát Endre

A naptáron kívül a könyv legfontosabb része a Küzdelmünk a létért című fejezet volt. Sok gya­korlati útmutatást adott a zsidóság szervezeteiről, de a fő gondolat: minél több embert kell megnyerni az OMZSA támogatására. Mind a hitbuzgalmi, mind egyéb formákat felkutattak a szervezők, hogy állást, kenyeret segítsenek szerezni a nélkülözőknek.

ZSIDÓ ÉVKÖNYV a címe a negyedik kiadványnak. A "Budai zsidóság történeté"-től, a törökországi, New York-i zsidóság életéig sok mindenről szólnak az Írások. Wasserstrom Sándor "Beköszöntő"-jében így jellemzi a könyv mondanivalóját: "Ha megszavaztatnánk Európa zsidóságát, hogy és mit akar inkább: felemelt fővel, egyenrangú emberként élni a népek családjában vagy meggyalázottan bár, de jó anyagi körülmények között... az lenne a kategorikus válasz: szabad emberként, egyenjogú polgárként szeretné életét élni."

---