Róbert Péter

Budapest zsidó arca

Rózsa Péter Budapest zsidó arca című, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kiadásában megjelent könyve könnyed, olvasmányos formában vezet be a zsidó közösség múltjába és jelenébe

Szarka Lajos :

Csillagok! Csillagok!

Szarka Lajos történész sokoldalú ember, széles érdeklődésének eredményei helytörténeti, hadtörténeti kiadványokon kívül a társadalom múltját – ezen belül különösen a zsidóság – múltját feltáró könyvek sorában öltöttek testet. Most megszületett e munka kistestvére Csillagok! Csillagok! címmel. Alcímével utal olvasói körére és felhasználási lehetőségére: Segédanyag a magyarországi Holokauszt oktatásához.

A.Gergely András

Civilizációk és természet, virág és vallás két kötetben

Löw Immánuel életművének szánta és félévszázados anyaggyűjtéssel készítette elő a zsidó növény-, állat- és ásványvilág feltárását és megírását. Meg akarta fejteni a zsidó irodalomban és életben ismert növény-, állat- és ásványneveket; be akarta mutatni szerepüket a Szentírásban, ,…..

Róbert Péter

Zsidó örökség…

Az elmúlt év könyvtermésének jelentős darabja Cseh Viktor Zsidó örökség című monográfiája, melynek alcíme a Vidéki zsidó hitközségek szerint egy jórészt eltűnt világnak állít szép és tanulságos emléket.

A.Gergely András

Van-e a feledésnek földje, hazája, lakhelye?

A feledés földje valójában nem létezik, nem is lehetséges – tartománya mégis van. A feledés földje az emlékezet temetője melletti megnevezetlen parcella, a vágyak térsége, a remény lakóhelye.

Lányi Pál :

Egy családregény utóélete

Két év óta kísérem megkülönböztetett figyelemmel, magam is  azt a komoly és kitartó érdeklődést és szolid diadalmenetet, amely Petrőczi Éva negyvenharmadik könyvét, „Ida és Gyula – Dédszüleim története” (Katica-Könyv-Műhely, Pécel, 2019) című családi krónikáját övezi.

A.Gergely András

Beszervezett, öntudatos, kommunista elvtársnőt „zsidókat bújtató nővé” degradálni

Rajk Júlia
esete az ellenállási kultuszban

 A férjét, Rajk Lászlót túlélő emberről, a nőről, a proletár asszonyságról, a nők képviseletének erőteljes megformálójáról, a politikus hátországában láthatatlanná árnyalódó személyiségről van szó….

A.Gergely András

„…életében legalább egyetlenegyszer mindenki zsidó volt, vagy lesz, suttogta apám…”

Margináliák az Ígéretföldi Város regényéhez

Végel László Neoplanta, avagy az Ígéret Földje. Városregény[1] kötetében a zsidóság nem szereplő, nem is a mindenkori megtorlások elszenvedője – csupán jelképes a hivatkozás.

A.Gergely András :

Holokauszt-emlékezet és elhallgatás: az amnéziaterápia kivételes esélyei

György Péter esszékötete, az Apám helyett, valójában „apa-memoár”,  morálfilozófiai, zsidóság-történeti, soá-traumás, kortárs-értelmiségi, emlékezet-politikai tanulmány-válogatásnak is megfelel, mivel a feljegyzések, emlékek, kibeszéletlenül maradt, felejtésre épülő 1945 utáni „fausti egyezséget” is magába foglalja és megnevezi.

A.Gergely András :

Honfiak, polgártársak, kivételességek

az „aranykor” mint Holocaust- előzmény

Varga László történésznek a dualizmus idejéről készült összeállítása talán egyik legelismertebb műve, szerkesztői előszava és a magyarországi zsidó bevándorlásokról szóló áttekintő írása adja az alaphangot, szemléletirányt, keretet a benne foglalt kortárs szerzői tanulmányoknak és forrásközléseknek.

Róbert Péter :

Dunapest – egy sajátos környék szépirodalmi megörökítése
Vámos Miklós: Dunapest

Két teljesen mindennapi szerelmi történet keveredik össze a helyszín alapján az 1944-45-ös budapesti ostrom sajátos zsidó szenvedéstörténetével. A helyszín: a Park, a Dunapark ház és Kávéház. A Szent István park, tágabb értelemben Újlipótváros egy része…

 A.Gergely András :

Iparkodással elért gőzerejű sebesség

/Klement Judit: Gőzmalmok a Duna partján/

A „gőzmalmok mint terep” (különösen akkor, ha szinte kivétel nélkül a múlté lettek immár) nem könnyű terep, de gazdag szövegbánya, és Klement Judit jártas az efféle társadalmi világokban, ami szépecskén meg is jelenik munkája szépen illusztrált, értékes mellékletekkel bővített, látványos eredményén.

A.Gergely András :

Peregrinációtól a jogi felsőoktatásig /Schweitzer Gábor : A katedrán innen és túl/

Schweitzer Gábor A katedrán innen és túl címet viselő munkája igen megalapozott belső (és nem mellesleg) történeti ívet tükröz, ugyanakkor szemléleti alapokat még inkább. A tizenegy szakmai tanulmány elsősorban a jogi felsőoktatás fölidézhető múltjában lapozgat, beleértve a jogakadémiák patriarchális világát vagy a jogásztípusok 18-20. századi jellemrajzát, a professzori életutakat…

A.Gergely András :

Rebellionidászok kora

/Magyar Narancs: Minden héten forradalom/

Publicisztikák. Vezércikkek, esszék, pamfletek, életjelek. Mindenről, ami a címben jelzett dátumok közé szorulhatott a Narancs oldalain. Az aprólékos és pontos kereső rovatban a kulcsfogalmak négy oldalnyi apróbetűje, a tartalomjegyzék legalább minden második sora olvasásra invitál. Nem zsákbamacska, a kötet hátoldalán „húzónevek” kínálják a portékát.

 Kiss Endre :

Az ördög a részletekben is…
Sebastian Haffner, Egy német története. Emlékeim 1914-1933

Sebastian Haffner irodalmi önéletrajzának (Egy német története. Emlékeim 1914-1933) szintén meg van a maga története. A szöveg 1939-ban került befejezésre, hogy azután majdnem kerek fél évszázadon át rejtőzzön a szerző kéziratai között, majd amikor a kéziratokból hagyaték lesz, akkor már a hagyatékban. Első ízben a szöveg 1985-ben jelent meg.

Kiss Endre :

Régi-új Tanácsköztársaság
Die ungarische Raeterepublik 1919

A „Die ungarische Raeterepublik 1919” (2018) világos historiográfiai célt tűzött maga elé. Ezen a szűkebb célon kívül azonban hozzájárulhat az európai tudat fejlesztéséhez is, hiszen bizonyítja, hogy az Első Világháború utáni kommün-próbálkozások a maguk konkrét formáiban egyidejű európai jelenséget jelentettek.

A.Gergely András :

Az emberélet útjának (másik) felén         /Szunyogh Szabolcs: Jákob csillaga. Zsidóság: vallás, hagyomány, kultúra/

„Csillag származik Jákobból” (4 Móz 24,17) – a kötet mottója, alighanem méltó címválasztása is ez. Kontrasztképpen már az Előszóban is megjelenik a szerzői aspektus tágabb, tudomány, tudás, igaztudás felé megteendő lépéseinek rövid első foglalata: „Az igazságot kellene tanítanunk az iskolákban, de mi magunk is téveszméket tanultunk. Ez az ország is sokgyökerű, több etnikum közös műve.

Dávid Sándor-Dobor Dezső :

Keleti 100

Keleti Ágnes a nagy tornász, olimpikon, ötszörös aranyérem-tulajdonos 2021. január 9-én ünnepelte századik születésnapját. Néhány hónappal előtte jelent meg Dávid Sándor-Dobor Dezső Keleti 100 című könyve, amelyben ennek a ritka életútnak az állomásait követte és tanulságait vonta le. A sajtóban már régebben „a világ nyolcadik csodájának” nevezték Keleti Ágnest, aki ma a világ legidősebb, élő olimpiai bajnoka és legidősebb érmese egyben.

A.Gergely András :

Félelmi sodrásaink – szélmentesebb légkörben Herta Müller: A király meghajol és gyilkol

Herta Müller: A király meghajol és gyilkol című kötetében (Napkút Kiadó, Budapest, 2018) nemcsak a németes felvilágosodottság feszül véges-végig a szövegtest minden bekezdésén, de az elhatározás hiányának sokféle változata, a mások által vezetettség eminens cáfolata, a félelmekkel élés pusztítóan magányos és kiszolgáltatottan emberi állapotrajza is

Kiss Endre :

A huszadik század befejezetlen mondatai. Déry Tibor és vidéke
Filozófiai irodalomkritika

Dérytől Rákosi Mátyásig, Kafkától Freudig, Gladkovtól Máraiig terjed a kötetben elemzett tollforgatók sora. Később felnőtt szerzők, mint Thomas Bernhard, is ugyanebben az értelmezési kettősségben állnak elénk. Kiss Endre egyszerre kínál irodalom- és ideológiakritikát a kötet legtöbb tanulmányában.

Róbert Péter :

Célegyenesben: siker és betiltás. A cionista sajtó története Magyarországon 1947-1949
Magyar Cionista Szövetség  „Bethlen téri füzetek”

Róbert Péter történészként végezte el a feladatát, bár a könyvben politikai kérdések is felmerültek. Ez a körülmény azonban elkerülhetetlennek tűnik egy olyan könyvben, amely a zsidókról és az Izrael államról szól.

A.Gergely András :

Részválaszok a véletlenek sorsfordulóihoz /Heller Ágnes magamagáról/

A könnyed portré, az életút-vallomás, a narratív sorsanalízis vegyes alakzata foglalja „keretbe” Georg Haupfeld: A véletlen értéke. Heller Ágnes – életéről és koráról (Noran Libro Kiadó, Budapest, 2019.) kötetét. . A véletlen „áldása” vagy „sorscsapása” sem a véletlentől függött számára, hanem a felfogásától, értelmezésétől, s attól a kulturális örökségtől, melyet dédszülei-nagyszülei-szülei örökségeként vitt tovább és gyarapított egy élethosszon át..

 Flaskár Melinda :

A zsidó szociális gondoskodás története Budapesten a két világháború között


Sokakat érdeklő tankönyv látott napvilágot az Országos Rabbikképző – Zsidó Egyetemen, mely túllép a felsőoktatási tankönyvek szokott keretein, szélesebb témakört tárgyal és így nagyobb olvasó közönségre is számíthat. Hatalmas témát vállalt a szerző, hiszen a Holocaust előtt a magyar zsidóság Európa egyik legműveltebb és legasszimiláltabb kisebbsége volt.

Rojkó Annamária :

Prém Margit missziója
„Hogyan tegyünk jót?”

Az első, zsidó származású skót missziós igazgatónő, Prém Margit az iskola igazgatójaként évtizedeken át kiváló pedagógiai tevékenységet folytatott a Vörösmarty utca 49-51. szám alatti iskolájukban.

A.Gergely András :

Kor-kép, lét-hit – tükör által világosan
„minden kultúra elemi építőköve a múltról szóló elbeszélés”

A kötet a visszafogott tényközlésektől a tónusos információkon keresztül az adatközlés albumhoz illő méltóságával gazdagodva kínálja a szerény tudást, mely ugyanakkor megejtően pazar is.

Szarka Lajos :
Csillagsorsok
Naplók, visszaemlékezések a holokausztról

Szarka Lajos röviden összegzi az 1944-es magyarországi zsidóüldözés lefolyását, eseményeit. Utána következik 20 túlélő visszaemlékezése, fényképeik zárják a kötetet.

Novák Attila :

Ideológia és önazonosság

Az 1953-as budapesti cionista per

A hazai cionizmus történetében a felszámolást majd négy évtizedes kényszerű szünet követte, hosszú ideig nem is lehetett hallani róluk, a könyv „főszereplője” ekkor folytatja mozgalmi szervezkedését, amelyet csak a rácsok mögött hagyott abba.
 

Jurij Poljakov:
Gödölye tejben

A sokak által idézett és kevesek által értett bibliai parancs egy többszörösen nagysikerű könyv címe. Írója Jurij Poljakov, az orosz kortárs irodalom nagy alakja. A Helikon kiadó gondozásában másodszor kiadott műve egy író viszontagságait mutatja be a Szovjetunió utolsó éveiben, megélhetési gondok és politikai korlátozások között evickélve.

Oláh János:
Kicsi zsidó-magyar vademecum

A címében szereplő latin szó jelentése „járj velem”, tulajdonképpen zsebkönyvszerű utikalauz, amely többnyire valamely terület bejárását biztosítja az olvasó számára. Jelen esetben a hazai zsidó rétegnyelv gyakori szavait magyarázza meg, kiindulva az eredeti héber, arámi vagy jiddis formájukból..

Dobos Erzsébet:
Alija

A könyv szerző izraeli beszélgetéseit foglalja össze. Olyanokkal beszélgetett, akik különböző időpontokban érkeztek a zsidó államba s ez önmagában nem árul el sokat művéről. hiszen Izrael a bevándorlók országa. A szerző nem elégszik meg ennyivel! Terjedelmes bevezetésben bemutatja az országot, amelyet interjúalanyai választottak illetve megteremtettek..

Milánovics Danica:
Faludy György utolsó éve

Zebrapintyek az írógépen

Faludy György a XX. századi magyar költészet egyik legnagyobb alakja nagy hatással volt mindenkire, akinek módjában volt megismerni színes személyiségét. Sokan le is írták milyennek látták őt, ezek a művek természetesen különböző műfajúak, terjedelműek és színvonalúak.

Papp Richárd:
Bezzeg a mi rabbink

Így nevet egy pesti zsinagóga

Olvasatok, csűrcsavaros humor, mindig öniróniára és életvezetési kritikára fókuszált, jelképdús kettős beszéd… Ez ül véges-végig a Bezzeg a mi rabbink kötetben, valódi viccek valódi humorral és valódi közösségi kapcsolatokban meggyőzővé váló anyagában.

Harsányi László:
A fényből a sötétbe

Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület évtizedei 1909-1950

Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület alakulásakor, 1909-ben, a boldog békeidőkben a magyar zsidóság a nyugodt fejlődés időszakát élte. Az egyenjogúságért magyarosodással akartak fizetni a Kárpát-medence zsidó (pardon izraelita!) polgárai, folytatva és betetőzve ezzel a még az 1840-es években kezdődött „magyarítás” folyamatát.

Waldapfel László naplója

Egy polgár naplója a vihar előtt

Az 1911-ben született Waldapfel László (Bp., 1911. dec. 25. – Bugyonnij környéke, SZU, 1942. dec. 11.) tehetséges matematikus volt, de mielőtt még igazán kibontakozhatott volna tehetsége munkaszolgálatosként pusztult el a keleti fronton.

Krausz Tamás és Barta Tamás:

Az antiszemitizmus történeti formái a cári birodalomban és a Szovjetunió területén

Ruszisztikának nevezik az orosz kultúrával, történelemmel foglalkozó tudományágat. Ismertető könyvsorozatának egyik tagja számunkra különösen érdekes tárgyat dolgoz fel Krausz Tamás és Barta Tamás szerkesztésében, címe: Az antiszemitizmus történeti formái a cári birodalomban és a Szovjetunió területén..

 Szilágyi Erzsébet:

Révész Béla könyve Max Nordauról

Éretten, szomjuhozva öleltem magamhoz az életet, hogy jutalmas fűszereit átvegyem, ízleljem, mígnem a rianás végighasított lelkemen, hogy témáimtól elforduljak és megírjam, legtudatosabban ezt a zsidó könyvet. Így kezdi Révész Béla Max Nordauról szóló könyvét, azt a művet, amely életének utolsó nagy alkotása.

Cseh Viktor és Mózes Krisztián:

Zsidó emlékek nyomában – két keréken

A szerzők kerékpáros túrázóknak szóló, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület által kiadott útikönyvsorozat legújabb tagja Borsod-Abaúj-Zemplén megye zsidó emlékeit mutatja be, a tőlük megszokott hatással és módon.

Paul Martin Neurath:

The Society of Terror. Inside the Dachau and Buchenwald Concentration Camps

„Mikor az újonnan érkező először belép a koncentrációs táborba, az teljesen másképpen másmilyennek tűnik, mint amilyennek azt előzőleg elképzelte.” Ezzel kezdődik a Paul Neurath könyvének második fejezete, mely az „Első benyomások” címet viseli.

Lajos utca 163.

Óbuda zsinagógája és annak közössége

Ez a zsinagóga megérdemli, hogy sorsát megörökítsék és ezt a Lajos utca 163. Óbuda zsinagógája és annak közönsége című kiadvány megteszi. Az eR: Publikáció gondozásában megjelent mű több műfajt is érint: történeti tanulmány, építészeti leírás és művészeti album gyönyörű képekkel egyszerre.

Konrád György: Zsidókról

Nem szokványos, vagy talán első pillantásra túlzottan átfogó cím ez. Esszék ezek, visszarévedések és kortárs élmények, emlékek meg képzetek. „


Pető Andrea:

Az elfelejtett eső nyomában

Miért fontos az, hogy 1945. május 2-án éjjel Alsó Ausztriában, Hofamt Priel környékén hatalmas vihar dühöngött? Mert erről az éjszakáról és az azt megelőző napok történetéről nemrégiben jelent meg több évtizedes osztrák kutatást összefoglaló kötet.

Frank Tibor:

Kettős kivándorlás

Hitler hatalomra kerülése 1933 után az ott élő zsidó-magyaroknak innen tovább kellett vándorolniuk, és útjuk közvetve-közvetlenül az Egyesült Államokba vezetett. A nácizmus előli menekülésre mintegy rávetítette árnyékát a Magyarországról történt korábbi eltávozás.

Soros Tivadar :Túlélni

NÁCIVILÁG MAGYARORSZÁGON
SZIBÉRIAI ROBINSONOK

Vészkorszaki visszaemlékezések sorozata látott már napvilágot, de ez a könyv a szerző személye és főleg neve miatt nagyon nagy aktualitást hordoz, ugyanis írója az egykori pesti ügyvéd nem más, mint az utóbbi időben annyit emlegetett újságcímlapokról és plakátokról oly jól ismert Soros György édesapja.

Izraelinfo #Izrael70magyar

Kicsit rendhagyó kiadvány látott napvilágot a Corvina Kiadónál. Maga a cím is szokatlan #Izrael70magyar, alcíme Hetven magyar képeslap a hetven éves Izraelnek.

Ki álmodta meg Izrael államát? Kinek a filmjét nevezték először Oscar-díjra? Ki hamisította Eichmann útlevelét? Ki fejlesztette ki a Vaskupolát? Mindezekre a kérdésekre választ kapunk, ha belelapozunk ebbe az ünnepi albumba.
Az Izraelbe alijázott magyar zsidók között szemelget, a legérdekesebb sorsokat, életutakat villantja fel. Előszavában Jair Lapid, Kneszet-képviselő, Tomi Lapid miniszter fia megállapításait olvashatjuk az izraeli-magyar jisuvról , akik az izraelivé válás céljával alijáztak Izraelbe, de kicsit azért különböznek a többi országból jöttektől.

Ralph Brewster: Hontalanul Budapesten

Egy angol-amerikai származású, olasz állampolgárságú fiatalember nem akar Mussolini katonája lenni, és 1940 és 1944 között az akkor még békés Budapesten vészelte át a háborús éveket.

A rendkívül művelt, sok nyelven beszélő, tehetségesen zenélő, elmélyült régészeti és asztrológiai tudással rendelkező Ralph Brewster szívesen látott vendég volt a magyar arisztokraták, jómódú polgárok, művészek, katonatisztek, tisztviselők, egyházi személyiségek pesti, budai és vidéki házaiban, lakásaiban, kastélyaiban.

Szerkesztőség: Dr. Kiss Endre,
Dr. Haraszti György, z'l     Kocsis Péter

ÍRJON NEKÜK!

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT